Bár lemondott, Macron ismét Sébastien Lecornut-t választotta miniszterelnöknek - ezúttal a kötelességérzet vezette a döntését.
A vállalkozó a Balaton partján terjeszkedő luxusingatlanok megvalósításához egy rabszolgasorban élő kőműves munkáját vette igénybe.
Pénteken Emmanuel Macron francia államfő ismét Sébastien Lecornut nevezte ki a miniszterelnöki posztra, noha Lecornu hétfőn lemondott, és szerdán még az sem volt biztos, hogy hajlandó lenne további napokat tölteni a kormány élén - számolt be róla a France24.
Macron azért döntött így, hogy Lecornu, aki az elnök hűséges támogatója, elegendő parlamenti támogatást szerezzen a 2026-os költségvetés elfogadásához, amely kulcsfontosságú lehet a politikai válság megoldásában.
Franciaországban jelenleg évtizedek óta nem látott politikai káosz uralkodik, amelyet a megosztott parlament és a költségvetési kérdések súlyosbítanak. Lecornu azonnali feladatául kapta, hogy hétfőig benyújtsa a költségvetési tervezetet, amelynek elfogadása nélkülözhetetlen az ország működéséhez. Lecornu az X közösségi platformján hangsúlyozta, hogy kötelességből vállalja a megbízatást, és mindent megtesz a Franciaország megítélésnek ártó politikai válság megszüntetéséért.
A francia elnök döntése nem aratott osztatlan lelkesedést. A baloldali pártok vezetői hangot adtak felháborodásuknak, amiért Macron nem az ő köreiben kereste az új miniszterelnököt. Aggodalmaiknak hangot adva úgy vélik, hogy az új kormányzati struktúra éppolyan törékeny lehet, mint az előző. A politikai instabilitás felerősíti az előrehozott választások iránti igényt, ami a szélsőjobboldal számára kedvező helyzetet teremthet. Olivier Faure, a Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy bár nem támogatják a parlament feloszlatását, ugyanakkor nem is tartanak tőle.
A szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás (RN) párt elnöke, Jordan Bardella, éles kritikát fogalmazott meg Lecornu újbóli kinevezése kapcsán, amelyet "rossz viccnek" titulált. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt elő az új kormány ellen.
A belpolitikai instabilitás komoly kihívások elé állítja Franciaország gazdaságát is. A költségvetési tárgyalások során az állam célja, hogy helyreállítsa pénzügyi egyensúlyát és mérsékelje a költségvetési hiányt, amely az előrejelzések szerint idén a GDP 5,4 százalékára rúghat. Ez jelentősen meghaladja az Európai Unió által megállapított 3 százalékos limitet.
Az előző év során három különböző miniszterelnök irányította az országot, mivel a költségvetési kérdések folyamatosan feszültséget okoztak a parlamentben. A következő napokban kiderül, hogy az új miniszterelnök képes lesz-e elegendő támogatást összegyűjteni a költségvetés elfogadásához, vagy Franciaország újabb politikai és gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie.
