Az NGM határozottan elutasítja az Európai Bizottság által megfogalmazott elvárásokat.
Az Európai Tanács kedden jóváhagyta Magyarország éves gazdaságpolitikai ajánlásait, amelyek különböző területeken sürgetik a reformokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán közzétett nyilatkozatában határozottan elutasította a brüsszeli ajánlásokat, hangsúlyozva, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik saját gazdaságpolitikai stratégiájához.
Kedden az Európai Tanács hivatalosan is jóváhagyta az Európai Bizottság által megfogalmazott 2025-ös országspecifikus ajánlásokat, amelyek célja, hogy irányt szabjanak az uniós tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikai intézkedéseinek. A dokumentum Magyarország számára számos reformot javasol, többek között a költségvetési hiány tartós csökkentését, az ársapkák és kamatsapkák fokozatos eltávolítását, az üzleti környezet átláthatóságának növelését, valamint a szociális, oktatási és lakhatási problémák célzott kezelését.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán kiadott közleményében elutasította a brüsszeli ajánlásokat, amelyek
Szerintük nem veszik figyelembe Magyarország gazdasági sajátosságait és célkitűzéseit.
A tárca álláspontja szerint az ajánlások automatikus végrehajtása a lakosság terheinek növekedéséhez vezetne, hiszen ez adóemelésekhez és a rezsitámogatások eltörléséhez is vezethetne. A minisztérium kiemelte, hogy a kormány prioritásként kezeli a családok, nyugdíjasok és hazai vállalkozások támogatását, és ennek érdekében "Európa legnagyobb adócsökkentési programját valósítja meg".
A közlemény konkrét intézkedéseket is felsorol: a gyermekvállalással kapcsolatos juttatások adómentessé tételét, a családi adókedvezmény megduplázását, a 13. havi nyugdíj megőrzését és az árréscsökkentés fenntartását.
A tárca előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2026-ra 3,7 százalékra mérséklődhet, miközben az elsődleges egyenleg továbbra is kiegyensúlyozott marad. Ennek köszönhetően a gazdasági stabilitás megőrzése biztosított.
A kormány ismételten hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az országnak járó uniós források egy része nem a magyar lakosság javát szolgálja, hanem inkább Ukrajnát vagy multinacionális cégeket támogat.
A minisztérium nyilatkozata azonban nem érinti több, az uniós ajánlásokban megfogalmazott specifikus javaslatot. Például nem került sor a monetáris politika torzításával, az ársapkák és kamatsapkák megszüntetésével, az ágazati különadókkal, valamint az állami tulajdonszerzések és magántőkealapok piactorzító hatásával kapcsolatos megállapítások kommentálására.
A közlemény ugyanakkor több olyan üzenetet is tartalmazott, amelyek az uniós dokumentumban nem szerepeltek. Így például nem tesz említést a Bizottság - sem támogató, sem kritikai megjegyzést - a csecsemőgondozási díj vagy az örökbefogadói díj adómentességéről, sem a 13. havi nyugdíjról vagy az árréscsökkentés fenntartásáról.
