Trump a "hatalommal való visszaélés" vádja miatt szankciókat hirdetett a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen.
Az amerikai elnök az ICC-t azzal vádolja, hogy "törvénytelen és alaptalan" intézkedéseket hozott, amelyek közvetlenül Amerikát és szoros szövetségesünket, Izraelt célozzák meg. Novemberben az ICC elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter ellen, amelyet "háborús és emberiesség elleni bűncselekmények" miatt indítottak.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke csütörtökön aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely szankciókat vezet be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen. Ez a döntés a bíróság által Izraellel kapcsolatos, az Egyesült Államok szoros szövetségesét érintő vizsgálatokra reagál.
Emlékezetes, hogy az OCC novemberben "háborús és emberiesség elleni bűncselekmények" gyanújával nemzetközi elfogatóparancs kiadását rendelte el Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter, valamint a Hamász vezetői ellen.
Izraelben és számos nyugati országban felháborodást keltett, hogy az ICC ezzel morálisan egy szintre hozta a terrorszervezetet az általa 2023. október 7-én megtámadott ország demokratikusan választott vezetőivel. A Hamász "a palesztin ügy győzelmeként" méltatta a bíróság határozatát.
A Trump által aláírt rendelet éles kritikával illeti a Nemzetközi Büntetőbíróságot, amelyet "jogtalan és alaptalan tevékenységekkel" vádol, különös figyelmet fordítva Amerika és szoros szövetségesének, Izraelnek a védelmére. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a bíróság hatalmával való visszaélésről van szó, amikor "alaptalan letartóztatási parancsot" adott ki Netanjahu és Gallant ellen.
Amerika már régóta gyanakszik arra, hogy a nem választott bírákból álló "globális bíróság" önkényesen üldözhet amerikai tisztviselőket. Trump első hivatali idején ezért már rendeltek el szankciókat a hágai törvényszék ellen az afganisztáni állítólagos amerikai háborús bűnök kivizsgálása miatt, de utódja, Joe Biden feloldotta azokat.
Sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem csatlakozott, illetve nem ismeri el a nemzetközi bíróságot. A határozatban szerepel, hogy "az ICC-nek nincs jogi hatásköre az Egyesült Államok és Izrael vonatkozásában", továbbá megjegyzik, hogy a bíróság lépése "kockázatos precedenst" állít fel a két ország elleni intézkedések tekintetében.
Trump döntése éppen akkor valósult meg, amikor Netanjahu Washingtonba érkezett. A két vezető kedden a Fehér Ház falai között folytatott megbeszéléseket, míg Netanjahu csütörtökön a nap egy részét a Capitol Hillen töltötte, ahol törvényhozókkal találkozott.
A rendelet értelmében az Egyesült Államok "kézzelfogható és komoly következményeket" léptet életbe az ICC által elkövetett "vétkekért" felelős egyének ellen. Az intézkedések között szerepelhet az ingatlanok és egyéb vagyontárgyak zárolása, továbbá az ICC tisztviselői, munkatársai és hozzátartozóik belépésének megtiltása az Egyesült Államok területére.
Emberi jogi aktivisták véleménye szerint a bírósági tisztviselők szankcionálása jelentős visszatartó hatással lenne, és ellentétes irányba mutatna az Egyesült Államok érdekeivel más, konfliktusokkal terhelt területeken, ahol a bírósági vizsgálatok zajlanak.
Charlie Hogle, az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU) Nemzetbiztonsági Projektjének munkatársa, rámutat arra, hogy világszerte sokan, akik emberi jogi visszaélések áldozatai lettek, a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordulnak, amikor más megoldást nem találnak. Hozzáteszi, hogy Trump elnök rendelete súlyosan megnehezíti számukra az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. "Ez a rendelet nemcsak, hogy komoly kérdéseket vet fel az első alkotmánymódosítás szellemével kapcsolatban, amely a szólás szabadságát védi, hanem jelentős kockázatoknak is kiteszi az Egyesült Államokban élőket, akik segíteni próbálnak a bíróságoknak az elkövetett atrocitások felderítésében és azonosításában" - figyelmeztet Hogle.
Hogle véleménye szerint a rendelet "kifogásolható lépés, amely mind az elszámoltathatóság, mind a szólásszabadság alapelveit sérti".
