Óriási az érdeklődés: ezrek özönlötték el a Demján Sándor Programot.

A vállalkozások támogatását és fejlesztését célzó Demján Sándor Program 8+1 eleme közül a már meghirdetett, és előregisztrációval nyitva álló lehetőségek iránt jelentős az érdeklődés - tudtuk meg Szabados Richárdtól. A Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában konkrét jelentkezőszámokat is megosztott. Szabados Richárd beszélt az aktuális gazdasági környezetről, az elmúlt három hónap országjárásával kapcsolatos tapasztalatairól, a vállalkozásokat érintő akcióterv részleteiről, feltételrendszereiről. Kiderült az is, hogy a tőkeprogram újraszabása azzal is jár, hogy új szereplő érkezik be ezen a téren, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara formájában. Azt is megosztotta lapunkkal, hogy nem tartja kizártnak, hogy a megvalósuló Nemzetgazdasági Minisztérium és Pénzügyminisztérium beolvadás komoly adminisztrációcsökkentéssel jár majd.

Az államtitkárság intenzív három hónapon van túl, és feltételezem, hogy Ön is részt vett a programalkotásban, személyes találkozókon, valamint a vállalkozói vélemények és javaslatok meghallgatásában és integrálásában. Emellett fontos szerepet játszott a vállalkozói szervezetekkel való aktív kapcsolattartás is. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtak ebben az időszakban? Milyen első visszajelzések érkeztek az új államtitkárság létrejöttével kapcsolatban, illetve a Demján Sándor Program beindításával összefüggésben?

Az új államtitkárság és a Demján Sándor Program fogadtatása rendkívül kedvező visszhangot kapott.

Mind a szakmai egyesületek, mind a cégek részéről kiemelkedő érdeklődés mutatkozott.

Különösen örömteli látni, hogy a legkisebb és közepes méretű vállalkozások is egyre inkább felfedezik a számukra kínálkozó lehetőségeket. Személyes találkozóim során rengeteg értékes javaslatot hallottam közvetlenül a vállalkozások vezetőitől. Az elmúlt három hónapban naponta három megbeszélést folytattam cégvezetőkkel, és mivel...

azt ígértem, ez egy nyitott államtitkárság lesz, ezt be is tartom.

A vállalkozások és szervezetek nagyra értékelik a szakmai hozzáértést és elkötelezettséget.

Mi volt a konkrét célja ennek az országjárásnak?

Az ötlet Nagy Márton miniszter úr kezdeményezéséből született, és ennek nyomán indítottuk el ezt a projektet, több célt szem előtt tartva. Az egyik fő motivációnk az volt, hogy már nyáron tudtuk, több vállalkozásfejlesztési és közvetlenül támogató programot kívánunk elindítani ősszel, de a konkrét tartalmukat még nem tudtuk pontosan meghatározni. Olyan kezdeményezéseket akartunk létrehozni, amelyek valódi támogatást nyújtanak és gyakorlati előnyökkel járnak. Minden egyes találkozó alkalmával arra törekedtem, hogy kérdéseket fogalmazzak meg, és az elhangzott észrevételeket beépítsük a programok tervezésébe, így biztosítva, hogy a lehető legjobban megfeleljenek a vállalkozások igényeinek.

Ezen felül a csapatommal együtt részletesen elemeztük a sikeres nemzetközi modelleket is.

Fontos eredménynek tekintem az országjárás mellett a novemberi uniós KKV-közgyűlésre elkészített ötleteinket is, amelynek tartalmát uniós szinten is - remélem - megfontolnak. Ilyen például a kkv-k definíciójának újragondolása.

Milyen volt a vállalkozók, tulajdonosok és ügyvezetők üzleti hangulata a találkozók során? Ezt a légkört könnyen érezhettük, hiszen a beszélgetések során a testbeszéd és a kifejezések sokat elárultak az aktuális érzéseikről és gondolataikról. Az optimizmus és a feszültség keveredése, a nyitott diskurzusok, valamint a bizalmatlanság jelei mind-mind színesítették az üzleti interakciókat. Az üzleti szellem, a kreatív ötletek megosztása és a közös célok iránti elköteleződés világosan érződött a légkörben.

Benyomásom szerint mostanra jelentős változás állt be a helyzetben a nyári időszakhoz képest. Míg nyáron alig voltak kedvező jelek a statisztikákban, addig az október-novemberi adatok már sokkal biztatóbb képet mutatnak. A kiskereskedelmi forgalom növekedésnek indult, az ipar visszaesésének üteme mérséklődött, és a turizmus, valamint a szolgáltatási szektor is látványosan fellendült. Az építőipar lassú csökkenése is megállt, ráadásul a lakossági hitelezés szépen teljesít. A Széchenyi Kártya igénylések is beindultak, ami újabb pozitív fejlemény. Személyesen is számos biztató visszajelzést kaptam, amiért rendkívül hálás vagyok. Ezek az élmények megerősítik azt a meggyőződésemet, hogy helyes lépés volt a Nemzetgazdasági Minisztérium keretein belül megalapítani a kkv államtitkárságot, amire a miniszterelnök is nagy hangsúlyt fektetett. Továbbá azt is észleltem, hogy mindezek következtében...

könnyebben és gyorsabban haladunk a programok kidolgozása, elindítása terén, mint eredetileg gondoltam.

Aggódtam, hogy a vállalkozások körüli óvatossági falak lebontása több időt vesz majd igénybe. Ám amikor beléptem ebbe a nyílt környezetbe, meglepődtem, hogy a vállalkozók készségesen megosztották velünk a kihívásaikat, amelyekre mi már kidolgoztuk a megoldásokat. A nyitott KKV államtitkárság koncepciója tehát bizonyítottan sikeres, és ennek egyik fontos eszközeként létrehoztuk a [email protected] e-mail címet. Itt a cégek bármilyen kérdést feltehetnek a pályázatokkal és támogatásokkal kapcsolatban, így közvetlen kapcsolatot építhetünk ki a vállalkozói szektorral.

Milyen nagyobb kihívásokat azonosítottak, melyek ezek a csoportok?

A gazdasággal kapcsolatos negatív megítélés egyre inkább eluralkodik, sokan úgy érzik, hogy a helyzet reménytelen, és a jövő sem tartogat javulást. Ezt a pesszimista nézőpontot gyakran még a kedvező gazdasági mutatók sem tudják megcáfolni. Mindazonáltal a vállalatoktól érkező visszajelzések segítenek feltérképezni azokat a kulcsfontosságú kihívásokat, amelyek a kis- és középvállalkozások (kkv-k) előtt állnak. Ezek közé tartozik az uniós forrásokhoz való hozzáférés, a tőkefinanszírozás nehézségei, az exportorientáltság kérdése, valamint a hitelhez jutás feltételeinek bonyolultsága. Mi elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megoldásokat kínáljunk e problémákra, ezzel is segítve a vállalkozások fejlődését és a gazdaság élénkítését.

Az uniós források kapcsán az a tévhit terjed, hogy nincs európai uniós pénze a vállalkozásoknak.

Ma az EU-s költségvetés keretein belül Magyarország számára rendelkezésre álló 22 milliárd euróból 12,5 milliárd euró már itthon van. E pénzösszeg bármikor lehívható, de fontos megjegyezni, hogy csak utófinanszírozás keretében lehet felhasználni vállalkozási célokra. Ha - bár ezt nem valószínűsítem - a jövőben nem érkezne további forrás Magyarországra a 12,5 milliárd eurón felül, akkor is képesek lennénk kielégíteni igényeinket, különösen ha összevetjük a helyzettel a korábbi időszakokban. Jelenleg például a GINOP+ pályázatok keretében 2200 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből eddig 1200 milliárd forintnyi forrást hirdettek meg, és ennek még csak a fele került ki a vállalkozásokhoz. A vállalkozások szempontjából tehát bőségesen rendelkezésre állnak EU-s források.

Beszéljünk a hitellehetőségekről! Vajon milyen tényezők befolyásolják a cégek döntését? Vannak olyan akadályok, amelyek megnehezítik a hitelfelvételt?

A vállalkozások mostanában óvatosan lépnek, és inkább megfontolják a lépéseiket. Gyakran tapasztalják, hogy a kapacitásaik meghaladják a keresletet, ami miatt nem sietnek új fejlesztések indítására.

Ezért gondoltuk, hogy érdemes talán hangsúlyt fektetni a forgóeszközhitelre is az EU-s forrásokon belül, lehessen felhasználni rezsiköltségek, forgóeszközök, munkaerőköltség finanszírozására, egy ilyen eszköz jobban segít az egyik hónapról a másik hónapra áthidalni a helyzetet. De van teendőnk abban is, hogy hogyan

Csökkentjük az ilyen programokkal kapcsolatos adminisztrációs terheket, hogy könnyebbé tegyük a folyamatokat.

Nem csupán az a feladatunk, hogy a cégek tudomására juttassuk a rendelkezésre álló forrásokat, hanem az is elengedhetetlen, hogy ezeket a forrásokat vonzóvá varázsoljuk. Emellett az igénylési folyamat is megérdemel egy alapos frissítést, hogy még felhasználóbarátabbá váljon.

A beruházási célú támogatások sem maradnak háttérben a program keretein belül, hiszen kiemelkedő szerepet játszik az 1+1 program.

Természetesen! Íme egy egyedibb változat: Igen, pontosan így van. Ezt a megközelítést azzal a céllal dolgoztuk ki, hogy fokozatosan enyhítsük az óvatos vállalkozói attitűdöt. Ennek érdekében hoztuk létre az 1+1 programot, amely lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások egy kis mértékben kockázatot vállaljanak, de...

Beemeltük a vissza nem térítendő támogatások lehetőségét, ami gyorsabbá teheti a beruházás megtérülését.

Különösen figyelembe véve, hogy a vállalkozásra vonatkozó beruházási önrész előteremtésére számos alternatív forrást is igénybe vehetünk.

Valószínűleg ez a rész lesz a Demján Sándor Program legvonzóbb aspektusa. Milyen szempontokat mérlegelnek a pályázatok értékelésekor?

Elemzés alá vesszük, hogy milyen típusú eszközre van szükség a források optimalizálásához, továbbá megvizsgáljuk, mely iparágban tevékenykedik a vállalat, és hogyan fog az újonnan beszerzett eszköz hozzájárulni a működés hatékonyságához. Emellett figyelembe vesszük a megtérülési időszakot is, hogy megértsük, hány év alatt várható a befektetésünk visszanyerése, és milyen egyéb előnyökkel járhat az új technológia bevezetése.

A nap végére a vállalkozás számára ez rendkívül előnyös, hiszen lényegében a piaci ár feléért juthat hozzá a kívánt eszközhöz.

Cserébe viszont aktívan mozdítania kell saját erőforrásait, vagy külső forrásokat kell igénybe vennie. Ahhoz, hogy a vállalatok valóban komoly befektetéseket eszközöljenek, jövőbeni hasznosságot kell demonstrálnunk számukra.

Lépjünk át a harmadik kihívásra, amely a kis- és középvállalkozásokat érinti, és amelynek középpontjában a tőke áll. A hírek szerint egy teljesen új konstrukció bevezetését tervezik. Mi lehet ennek az oka?

Célunk az volt, hogy az évente 40, államilag támogatott tőkeügylet számát tízszeresére emeljük. E kezdeményezés két fő célt szolgál: egyrészt azok a vállalatok kerülnek a fókuszba, amelyek tőkehiányos helyzetben vannak, másrészt pedig azok, akik a növekedés lehetőségeit keresik. Két célcsoportot célozunk meg: azokat, akiket támogatni tudunk, és azokat, akikkel nagyobb vállalkozásokat alakíthatunk ki. Annak érdekében, hogy minél több potenciális ügyfelet elérjünk, változtattunk a működésünk struktúráján.

A Nemzeti Tőkeholding létrehoz egy alapot, ebbe a Magyar Fejlesztési Bank tesz forrást, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig az alapkezelője útján kezeli majd ezt az alapot.

A kamara ebben a kontextusban egy teljesen új szereplőként lép színre, azonban rendelkezik a vállalkozásokról szükséges információkkal, és országos szinten képes elérni a célcsoportokat. Kidolgozunk egy értékelési rendszert, amely lehetővé teszi a források célzott elosztását, figyelembe véve a korábbi programok tapasztalatait. A befektetési bizottság elé egy részletes scoring értékelés kerül, amely a jóváhagyás előfeltétele lesz. Ez a megközelítés várhatóan kedvezőbb feltételeket kínál majd, mint ami jelenleg a piacon elérhető.

Itt egy egyedi megfogalmazás a megadott szövegről: Vegyünk egy példát: a tőkeprogram keretein belül az éves kamatláb 5%-ra van beállítva, és a futamidő 6 év. Érdekessége, hogy a vállalkozásnak a tőke visszafizetésére csak a futamidő végén kell koncentrálnia.

Ha ma kockázati tőkét szeretnénk bevonzani, akkor valószínűleg 10-12%-os éves hozamelvárás alatt nem számíthatunk sikerre.

Lehetséges, hogy egy vállalkozás több aspektusában is aktívan részt vegyen a programban?

Természetesen, a kombinációk lehetőségei széles spektrumot ölelnek fel. Azonban fontos megjegyezni, hogy egy alapvető korlátozás érvényben van: ugyanarra az eszközre nem igényelhetünk támogatást két különböző program keretein belül.

Mi az a kulcsfontosságú negyedik aspektus, amelynek erősítésére fókuszál a program?

Az exportra való fókuszálás kulcsfontosságú, különösen egy nyitott gazdaság, mint Magyarország esetében, ahol ennek szerepe kiemelkedő. Azonban a jelenlegi nemzetközi helyzet – tele bizonytalansággal és válságos eseményekkel – megnehezíti a helyzetet. A német gazdaság problémái, az orosz-ukrán konfliktus, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek mind hatással vannak ránk, és ezeknek az európai következményei is érezhetőek. Érdemes észben tartani, hogy a Magyarországon működő vállalatok közül csupán nagyon kevesen, mindössze 15 ezer, rendelkeznek magyar tulajdonosi háttérrel és sikeres exporttevékenységgel. Az exportképesség pedig azt jelzi, hogy az adott cég a legmagasabb szintre ért el a nemzetközi piacon.

A program működése egy izgalmas és dinamikus struktúrára épül, ahol a főszereplők különböző háttérrel és képességekkel rendelkező karakterek. Minden egyes epizód során a nézők bepillanthatnak a szereplők életébe, felfedezve a kihívásokat, amelyekkel szembesülnek, valamint a döntéseik következményeit. A program középpontjában álló szereplők egy csoportot alkotnak, akiknek különböző céljaik és motivációik vannak. Van közöttük a bátor vezető, aki mindig kész harcba szállni az igazáért; a bölcs mentor, aki tapasztalatával segíti a fiatalabbakat; és a rebel, aki a konvenciókkal dacolva próbálja megtalálni a helyét a világban. Ezek a karakterek interakcióik során nemcsak egymásra hatnak, hanem a nézők érzelmeire is, így a történet mélységet és érzelmi töltetet kap. A program során a cselekmény folyamatosan fejlődik, új fordulatokkal és meglepetésekkel gazdagodik, miközben a főszereplők közötti kapcsolatok is egyre bonyolultabbá válnak. Az egyes epizódok tematikusan összefonódnak, hogy a nézők egy átfogó képet kapjanak a karakterek fejlődéséről és a történet által felvetett kérdésekről.

Az Eximbank lesz az egyik főszereplő, valamint a program elemei a kereskedelmi bankokon keresztül valósulnának meg. 5 termékkel fogunk megjelenni ezen a téren január 6-án, és ezek közül 4-et el tud érni a kereskedelmi banki csatornákon keresztül is egy vállalkozás. Hosszabb (akár 10 éves) futamidő mellett fog ez működni, futamidőn belüli fix kamatozással áll rendelkezése a forrás, forint és euró alapon, beruházási hitel, lízing és kifektetés ösztönzés is szóba kerül majd.

A konstrukciók itt már sokkal inkább a piaci feltételeket fogják tükrözni. Ebben a programelemben 350-400 milliárd forintot tervezünk megmozdítani.

A Demján Sándor Program keretein belül kiemelt figyelmet kap a vállalatok digitalizációját elősegítő kezdeményezés. Mit érdemes róla tudni? Ez a program célzott támogatást nyújt a cégek számára, hogy modern technológiákat és digitális megoldásokat integráljanak működésükbe. A digitalizáció lehetőséget ad a vállalkozásoknak, hogy hatékonyabbá váljanak, javítsák a termelékenységüket és versenyképességüket. A program keretében a cégek szakmai tanácsokat, képzéseket és pénzügyi forrásokat kaphatnak, amelyek segítik őket a digitális átállás során. Fontos, hogy a digitalizáció nem csupán a technológiai újításokról szól, hanem a munkafolyamatok átalakításáról és a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztéséről is. A Demján Sándor Program célja, hogy a részt vevő vállalatok sikeresen navigáljanak a digitális világban, és fenntartható módon fejlődjenek a jövőben.

Kezdetben azt tapasztaltuk, hogy több vállalat hiányzik az online világból, míg mások, akik az első lépéseiként létrehoztak egy saját weboldalt vagy közösségi média profilt, az idő múlásával elhanyagolták ezeket. Ennek következtében a digitális jelenlétük nem fejlődött, és így lemaradtak a versenyben.

Ezek a vállalkozások szinte eltűntek a digitális világ szövevényében.

A program keretében február 3-ig kiválasztjuk a telekomszolgáltatókat, akik többfajta csomagot fognak kínálni a vállalkozóknak. Az alapcsomagban például benne lenne egy tárhely, domain, céges e-mail, weblap, vagy social media felület létesítés. Az ügyfél bejelentkezik a programba és bemutatja, hogy nincs vagy inaktív a honlapja, akkor két évnyi üzemeltetést biztosítunk számára a szolgáltatócégeken keresztül. Rendkívül lazák itt a feltételek, semmilyen pénzügyi mutatószámot nem vizsgálunk, azt kérjük csak, hogy a két támogatott éves időszak után a digitális jelenlétet fenntartsa további egy évvel. Egy utalvánnyal bemegy a szolgáltatóhoz, amely ezzel aktiválja számára a csomagot.

Tapasztaltál-e már olyan visszajelzéseket, amelyek arra utalnak, hogy egy széles körben elterjedt vállalkozói probléma áll fenn?

Az adminisztráció- és bürokrácia csökkentése egyértelmű igény a cégek részéről.

Ezekbe az egyszerűsítési folyamatokba eddig mindenkinek beletört a bicskája. Változás viszont, hogy a kamara új vezetése azt tűzte ki az egyik fő céljának, hogy antibürokratikus irányba tesz fontos lépéseket.

Nem tartom kizártnak, hogy a megvalósuló Nemzetgazdasági Minisztérium és Pénzügyminisztérium beolvadás járhat majd komoly adminisztrációcsökkentéssel,

hiszen egy helyre kerülnek az adatbázisok, bizonyos feladatokat, adatokat össze lehet majd kapcsolni.

Rendelkezünk már konkrét adatokkal az egyes programelemek iránti igényekről?

Örömmel osztom meg veletek a rendkívül kedvező statisztikákat! Kezdjük a Széchenyi Kártya Programmal, ami valódi áttörést hozott. November elsejétől négy különböző beruházási típusú termék esetében csökkentettük a kamatlábakat. Az eddigi trendekhez képest, amikor havonta átlagosan 850 igénylés érkezett, novemberben ez a szám fantasztikus módon 1700-ra nőtt! Ráadásul fontos megemlíteni, hogy ezek nem csupán forráskiváltások, hanem valódi új forrásigények. Ez a változás remek lehetőségeket teremt a vállalkozások számára!

Közben néhány programhoz előregisztrációs azonosítók kapcsolódnak, ami egy innovatív megoldást jelent a pályázatok kezelésében.

Miért választották ezt a megoldást?

Ennek számos előnye rejlik. Először is, az előregisztrációs időszak során lehetőség nyílik a javaslatok befogadására, így rugalmasan módosíthatjuk a kiírást. Másrészt pedig alaposan fel tudjuk mérni a tényleges piaci igényeket.

A tőkeprogram esetében már beérkezett 600 darab ilyen előregisztráció, ami hatalmas növekedés az éves 40 darabhoz képest, a weblapfenntartás program 300 konkrét érdeklődőt vonzott már és 1400 darab regisztráltnál jár az 1+1 programunk.

Várható volt, hogy az 1+1 programelem a legnagyobb népszerűségnek örvend majd, de vajon nem fog ez gyors forráshiányhoz vezetni?

500 darab pályázatra volt optimalizálva a keret, de azt gondolom, hogy ha gyorsan kimerül ez a keret, akkor tenni fogunk még ebbe a programba pénzt a hazai költségvetésből.

Kiderült, hogy ha a vállalkozások számára célzottan és hatékonyan közvetítjük az információkat a rendelkezésre álló forrásokról, akkor hajlandóak kihasználni ezeket a lehetőségeket.

Beszéljünk kicsit a program költségeiről. Milyen tényezők járulnak hozzá ahhoz a 1400 milliárd forintos összeghez, amelyet a minisztérium többször is kiemelt?

A 1+1 program keretében 50 milliárd forintos hazai költségvetési forrás áll rendelkezésre, míg a weblap programra szintén 10 milliárd forintot szánnak hazai forrásból. A tőkeprogram összegének kerete 100 milliárd forint, amely az MFB forrásaiból származik, míg uniós programok révén összesen 650 milliárd forint érkezik. Az Exim hitelprogramjai 350 milliárd forint értékben valósulnak meg, és ezen felül a kifektetési program további 50 milliárd forintot foglal magában. A Széchenyi Kártya programhoz 150 milliárd forint támogatás is társul, továbbá az 1+1-es program önrészének mértéke 50 milliárd forintot tesz ki, amely a gazdaságba áramlik. Ezen tételek összesen 1400 milliárd forintot jelentenek, amely nem csupán a 2025-ös évre vonatkozik, hanem több évre is kiterjed, figyelembe véve az aktuális uniós támogatási ciklus hatásait is.

Hol tudja a program aktivizálni a kereskedelmi bankokat?

A kereskedelmi bankoknak több szerepük is van: a Széchenyi Kártya Program első számú közvetítői, az exporthiteleknél közvetítők az ügyfelek és az Eximbank között, az 1+1 programnál pedig várhatóan piaci hitelt nyújtanak majd az önrészhez, a tőkeprogramnál pedig szintén kapcsolódó finanszírozást nyújthatnak. Elindítottunk egy negyedéves KKV Hitelezési kerekasztalt is, aminek a keretében nagyon sok proaktív javaslatot kaptunk a bankok többségétől.

Még egy fontos pontosító kérdés a tőkeprogram részletei kapcsán. Van-e arra biztosíték, hogy a különböző cégekbe fektetett tőke ne égjen el azonnal és gyorsan, hanem valóban jól hasznosuljon, növekedjen a vállalkozás és ezáltal a magyar gazdaság is?

Olyan konstrukciót akartunk, ahol nem az állami szerepvállaláson van a hangsúly, hanem az állami forrás biztosításán. Ennek legjobb verziója, ha csak 1 százalék üzletrész vásárlás történik, ami egyúttal joglemondás is a klasszikus tulajdonosi jogokról. Így a cég nem érzi azt, hogy valaki beleszól és meghatározza a működést. A "feltőkésítés" 99%-ban tagi kölcsön formájában fog megvalósulni. Ez a tagi kölcsön fog majd tőkévé válni, ezáltal a tulajdonostárs valójában tulajdonosi jogok nélkül fektet be. Ez a befektetés egy piacinál kedvezőbb forrást jelent a vállalkozás számára.

Tehát az a félelem, hogy a tőkeprogram révén állami cégek vásárlására kerül sor, nem megalapozott.

Lesz hozamelvárás, de az a piacinak csak a fele lesz. Lesz tőkeelvárás is, de az csak a futamidő végén. Közben a cégnek teljesen szabad keze van, hogy mit csinál azzal a forrással, abba senki nem fog beleszólni, az új tulajdonos sem. A biztosíték kérdésére visszatérve: lesz egy előszűrés a programra, megvizsgáljuk, hogy milyen cégek alkalmasak egyáltalán erre a tőkejuttatásra. Nem lesz ugyan napi szintű üzletmenedzselés, mint egy klasszikus tulajdonostárs megjelenésekor, viszont

legalább évente egyszer megtörténik a pénzügyi visszamérés, az éves kamatfizetéskor. Fontos látni, hogy a tőkefinanszírozás egy türelmes forrásbiztosítás.

Ha valakit a programok kiírásának részletei foglalkoztatnák, és kérdései lennének ezzel kapcsolatban, akkor azt üzeném: bátran keressen meg! Szívesen válaszolok minden felmerülő kérdésre, és megosztom a szükséges információkat, hogy tisztább képet nyerhessen a témáról.

Tervezzük egy gyakori kérdések és válaszok összegyűjtését, de addig is javaslom, hogy nézd meg a Demján Sándor Program hivatalos weboldalát, ahol minden szükséges információt megtalálsz: dsprogram.hu. Ezen kívül a vali.hu oldal is hasznos forrásokat kínál.

Címlapfotó forrása: NGM.

A cikk megírásában a magyar nyelvre specializált Alrite online diktáló és videófeliratozó alkalmazás segítette munkánkat.