Harmadik napja zajlik a konfliktus Izrael és Irán között, és az éj leple alatt mind Haifa, mind Teherán célponttá vált. A feszültség egyre fokozódik, és a két ország közötti ellentétek nyilvánvalóvá válnak a légicsapások következtében.
Harmadik napja zajlik a feszültség a két ország között, Izrael és Irán egymásra zúdítják a támadásokat, és a helyzet továbbra is kritikus. A szombat esti órákban Izrael területén legalább nyolc ember vesztette életét, köztük több gyermek is, iráni ballisztikus rakéták és drónok révén végrehajtott támadások következtében. A konfliktus eszkalációja egyre aggasztóbbá válik.
Az izraeli tűzoltóság és a mentőszolgálatok tájékoztatása alapján az északi partvidéken található lakóházakat súlyosan érintette a támadás, emellett pedig Haifából, Tel-Avivból és Jeruzsálemből is érkeztek riporter beszámolók égő épületekről.
Izrael légierője légicsapásokat hajtott végre Teheránban, amelyek célpontjai között szerepelt az iráni védelmi minisztérium, valamint az iráni atomfegyver-programhoz kapcsolódó infrastruktúrák és olajraktárak. Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint egy állami atomkutató központ is a támadások célkeresztjébe került a fővárosban.
Az iráni állami televízió hírei szerint Teherán a haifai kőolaj-feldolgozó üzem ellen irányuló támadást egyfajta válaszként hajtotta végre az iráni energetikai létesítmények ellen szombaton végrehajtott izraeli akciókra.
Izrael három nappal ezelőtt indította el légicsapásait Irán ellen, melynek fő célja az iráni atomprogram megsemmisítése. A támadások során nemcsak az atomlétesítmények, hanem a hadsereg számos magas rangú tisztje, többek között a vezérkari főnök is a célkeresztbe került.
Irán rakéta- és dróntámadásokkal válaszol, de a sikerességük mérsékelt. Nem véletlen, hogy az izraeliek most cselekedtek: egy tavalyi konfliktus során már sikerült meggyengíteniük Irán légvédelmét. Ráadásul az ország évtizedek óta nem volt ennyire gyenge helyzetben a térségben; az általa támogatott paramilitáris és terrorszervezeteket Izrael az utóbbi években hatékonyan semlegesítette.
Az izraeli miniszterelnök és a katonai vezetők éppen ezt a logikát követték a támadás indoklásakor: az atomprogram komoly egzisztenciális fenyegetést jelent Izrael számára, és a jelenlegi helyzet kivételes lehetőséget kínál egy megelőző csapás végrehajtására. Részletesebben írtunk a következő lépésekről, emellett itt található a cikkünk a GLOBSEC biztonságpolitikai konferenciáról, ahol egy egykori izraeli hírszerzési vezető osztotta meg nézeteit a konfliktus hátteréről.
A konfliktus kirobbanása óta az olaj ára 7 százalékkal emelkedett, hiszen Irán a világ egyik jelentős olajexportőre. A tőzsdék esnek, a befektetők pedig a biztonságosnak vélt eszközök felé fordulnak, mint például az arany, hogy megóvják vagyonukat. A környező országok, valamint az Egyesült Államok és Oroszország diplomáciai erőfeszítéseket tesznek a feszültségek enyhítésére. Izrael két hetes háborúval fenyegetőzik, míg iráni vezetők kemény válaszlépéseket helyeznek kilátásba. Az események alakulása tehát bizonytalan, és a világ figyelme a következő lépésekre irányul.
