Hamarosan megkezdődik a legújabb magyarországi akkumulátorgyár építése, amelyhez jelentős számú fülöp-szigeteki munkásra lesz szükség.

Debrecenben gőzerővel folyik a munka a CATL akkumulátorgyárában. A főépület már elkészült, és jelenleg a gépek felszerelésén dolgoznak. A tervek szerint az éles cellagyártás év végén kezdődhet, ehhez azonban 2000 munkavállalóra van szükség, miközben jelenleg csupán 650 fő dolgozik a gyárban. A munkaerőproblémát a cég részben külföldi munkaerő bevonásával kívánja megoldani; már a hónap folyamán érkeznek munkások a Fülöp-szigetekről, év végére pedig a számuk akár 500 főre is nőhet, ami a tervezett létszám negyedét jelenti. A CATL képviselőivel folytatott beszélgetésünkben érintettük a debreceni üzem legfrissebb fejleményeit, annak európai szerepét, valamint a külső hatásokat, köztük a vámháború következményeit is.

A kínai CATL debreceni akkumulátorgyárának építése már jelentős előrehaladást mutat, hiszen a Déli Ipari Parkban található főépület már elkészült. Jelenleg a gyár gépesítése és a gyártósorok beszerelése, valamint beüzemelése van folyamatban - tájékoztatták a vállalat képviselői egy háttérbeszélgetés keretében.

A vállalat 2024 szeptemberében megkezdte az akkumulátormodulok összeszerelését egy 60 ezer négyzetméteres bérelt csarnokban, ahol importált cellákat használnak. Az első gyártósor teljes kapacitását májusra elérte, míg a júniusban beinduló második gyártósor teljesítményének növekedése még nem megjósolható. A cég tájékoztatása szerint a termelés ütemezése az ügyféligények változásától függ.

A bérelt létesítményben kizárólag moduláris összeszerelési folyamatok folyamatban vannak, miközben a fókuszunk továbbra is a főépület fejlesztésére irányul.

2025-re tervezik az akkumulátorcellák gyártásának megkezdését, az eredeti koncepció szerint.

A cellagyár megépítése egy 105 hektáros területen valósul meg, ám a projekt bővítési lehetőségeket is kínál, hiszen 221 hektáros terület áll rendelkezésre a teljes beruházás számára. Az építkezés mellett párhuzamosan régészeti feltárások is folyamatban vannak, miközben már megkezdődtek egyéb földmunkák is.

A debreceni beruházás eredetileg bejelentett 7,3 milliárd eurós (3000 milliárd forintos) értékéből az első körben nagyjából egyharmad valósul meg, tehát a teljes beruházás értéke várhatóan meg fogja közelíteni az 1000 milliárd forintot az idei év végéig. Az állam adókedvezményt és támogatást is ígért a beruházáshoz, ezek megítélése azonban az Európai Bizottság jogköre, egyelőre még nem született döntés ezek biztosíthatóságáról.

A jelenlegi cél az, hogy megkezdődjön a termelés a cellagyárban. A vállalat képviselője szerint azonban fontos megjegyezni, hogy a második ütemhez kapcsolódó további építkezések is hamarosan kezdetüket vehetik, mivel a tervezési folyamat már jóval előrehaladott állapotban van.

Az akkumulátorcellák tesztgyártása ősztől fog elindulni, majd nem sokkal ez után kezdődhet az éles üzem.

A gyár területén párhuzamos gyártósorok működnek, és a cég képviselői tájékoztattak arról, hogy az idei év során az épület egyik oldalán várhatóan befejezik a munkálatokat, míg a másik felében még folyik a szerelés. Érdekesség, hogy ezen belül is akadnak olyan szakaszok, amelyek már szinte teljesen elkészültek.

Az első ütemben a maximális kapacitás 40 GWh/év lesz, de a gyakorlataban valószínűleg ennél valamivel kevesebb. Ez a teljes projekt tervezett kapacitásának 40%-át teszi ki, hiszen a második és harmadik ütemek megvalósítása után érnék el a 100 GWh/év teljes kapacitást.

Amennyiben elérjük a 100 GWh kapacitást, és az árak stabilak maradnak, akkor egy durva kalkuláció szerint az éves árbevétel akár 3000 milliárd forintra is rúghat. Azonban ezt a becslést óvatosan kell kezelni, mivel az árverseny fokozódik, az autógyártók igyekeznek csökkenteni a költségeiket, és az akkumulátorok ára is alapvetően csökkenő tendenciát mutat.

Egy ekkora volumenű beruházás esetén kulcsfontosságú tényező a munkaerő rendelkezésre állása. Különösen figyelembe kell venni, hogy Debrecenben több más jelentős projekt is fut, mint például a BMW gyár építése, amely párhuzamosan zajlik a CATL fejlesztésével.

A vállalat kommunikációja szerint az idei évben a toborzási folyamat új szintre lépett, hiszen a cellagyártás tervezett elindításához elengedhetetlen egy megfelelő számú munkaerő biztosítása. A cég képviselői úgy vélik, hogy körülbelül 2000 főre lesz szükség ahhoz, hogy a cellagyártás zökkenőmentesen megkezdődhessen az év végére, miközben jelenleg csak 650 teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztatnak.

A toborzási folyamatunk folyamatosan zajlik, nemcsak Debrecen és környéke területein, hanem az egész országban, sőt a határ menti régiókban is aktívan hirdetjük lehetőségeinket. Ezzel párhuzamosan Kínából érkező munkavállalók érkeznek, akik szakmai tapasztalataikkal támogatják a magyar munkatársakat, főként a gyártási szektorban.

A cég emellett közölte, hogy pilot projekt jelleggel más külföldi munkaerőt is igénybe fog venni, konkrétan a Fülöp-szigetekről fognak érkezni dolgozók májustól év végéig.

A tervek alapján májusban 50 fő érkezése várható a Fülöp-szigetekről, és az év végére ez a szám akár 500-ra is emelkedhet.

Esetükben bérelt munkaerőről van szó, de ez mégis azt jelenti, hogy az év végére tervezett 2000 főnek a negyede fülöp-szigeteki lehet. A vállalat képviselői emellett elmondták, hogy a Kínából ide helyezett munkaerő aránya jelenleg 30% alatt van, és hosszú távon ez várhatóan tovább fog csökkenni.

A távlati célkitűzés az, hogy a munkavállalók legalább 70%-a hazai származású legyen.

Ami az utánpótlást illeti, a cég két egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel és a Debreceni Egyetemmel kötött stratégiai együttműködési megállapodást. Az egyetemeken túl a Természettudományi Kutatóközponttal is van együttműködése a cégnek, illetve a Debreceni Szakképzési Centrummal is együttműködnek, és tervben van más környékbeli szakképzési centrumokkal való megállapodás is.

Az elektromosautó-piac Európában az elmúlt évben gyengélkedett, az eladások visszaestek, és a KSH adatai azt mutatják, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak termelése is jelentősen csökkent a tavalyi évben. Az idei évben ehhez képest már fordulat látszik, a teljesen elektromos autók eladása Európában 28 százalékkal nőtt az év első négy hónapjában az ACEA adatai szerint. A CATL képviselői szerint a tavalyi év csak egy pillanatnyi megtorpanást jelentett, és a hosszú távú trend továbbra is az elektrifikáció irányába mutat. Elmondták, hogy ugyan a debreceni gyárban lenne lehetőség más felhasználású akkumulátorok gyártására, ha az autóipari trendek ezt szükségessé tennék,

de alapvetően az összes fejlesztés az autóipar megrendelésére épül.

A megrendelések világában a gyártósorok szorosan összekapcsolódnak egy-egy specifikus autómodell előállításával. Az európai ipari szabályok szerint az autógyártók nemcsak egymással nem osztoznak, hanem az egyes modellekhez is egyedi akkumulátor-specifikációkat igényelnek. Az, hogy egy gyártósor mennyi akkumulátorcella legyártására képes, szorosan összefonódik azzal, hogy az adott autómodellből mennyit terveznek előállítani.

Emellett az is változó, hogy milyen szintű integráltságot kérnek a gyártók, valaki csak cellákat rendel, amiket összeszerel, valaki modulra szerelve rendel, és van olyan is, aki teljes akkumulátorpakkot kér, amit már csak beszerel az autóba. A CATL képviselői elmondták, hogy a legtöbb gyártó Európában jelenleg modult rendel, a cég megrendeléseiben ez arányosan 50 százalék fölött van.

A vállalat képviselői szerint a debreceni gyár az összes nagy európai autógyártónak fog szállítani, ami már a jelenlegi megrendelésekből is látszik. Példaként említették a BMW-t, a Mercedes-Benzt, a Volkswagen Csoportot, és a Stellantist. Hozzátették, hogy olyanok is lesznek az ügyfelek között, akik nem európai beruházók, de van európai gyáruk.

A debreceni gyárban NMC (nikkel-mangán-kobalt) kémiai összetételű akkumulátorokat fognak előállítani. Bár a piaci kereslet LFP (lítium-vasfoszfát) akkumulátorok iránt is felmerült, ezeket a jelenlegi tervek szerint kizárólag Spanyolországban fogják gyártani. Az első debreceni cellagyár megvalósításakor a megrendeléseket úgy alakították ki, hogy a környezetvédelmi engedélyezési folyamatot ne kelljen módosítani az akkumulátorok kémiai összetétele miatt. A vállalat képviselői hangsúlyozták, hogy amennyiben a vevői igény megjelenik, a debreceni üzem második ütemében lehetőség nyílik LFP akkumulátorok gyártására alkalmas gyártósorok telepítésére.

Márciusban jelentek meg utoljára hírek a CATL környezethasználati engedélye miatti peres eljárásról, akkor független szakértők hiányosságokat tártak fel a környezethasználati engedélyben. Annak a lehetősége is felmerült, hogy az engedély felfüggesztése esetén akár a gyártás elindulása is csúszhat.

A peres eljárásban nincs új fejlemény, továbbra is a bíróság döntésére várnak a felek. A vállalat képviselői ugyanakkor elmondták, hogy az ilyen szakértő vélemények megszületésekor megvizsgálják, hogy mik azok a pontok, amelyeket még akkor is, ha ezzel kapcsolatban nincs jogi kötelezettségük, érdemes beépíteni a környezethasználati engedély következő módosításaiba. Az engedélyt eddig kétszer módosították, és a termelés megkezdéséhez még módosítani is fogják, hiszen a szürkevíz használatának pontos paraméterei még egyeztetés alatt állnak.

A vállalat szerint, ha valamilyen súlyos probléma lenne, akkor lett volna lehetősége a bíróságnak leállítani a beruházás, azonnali intézkedés keretében. Erre vonatkozóan volt is indítvány a felperes részéről is, de ezt elutasította a bíróság.

Novemberben felröppentek a hírek arról, hogy a CATL Európában tervez egy akkumulátor újrahasznosító üzemet, és Magyarország is szóba került, mint lehetséges helyszín. A háttérbeszélgetések alapján azonban egyelőre nincsenek biztos információk, mivel a tárgyalások még mindig zajlanak.

A CATL leányvállalatánál, a Brunpnál rendelkezésre áll a szükséges technológia, ám mivel ez egy önálló jogi entitás, a CATL képviselői csak korlátozott információkat tudtak nyújtani. Elmondásuk szerint a technológia már készen áll, de a végleges döntés még nem született meg arról, hogy miként valósulhat meg ez Európában. Magyarország esetében szinte biztos, hogy valamilyen újrafeldolgozási tevékenység fog indulni, de nem garantált, hogy ez a CATL-hez fog kapcsolódni - közölték. Emellett a vállalat képviselői hangsúlyozták, hogy jelenleg nincsenek tervek a CATL debreceni üzemének létesítésére.

Ami a debreceni üzemet illeti, ha konkrét újrahasznosítással nem is, újragyártási képességgel rendelkezni fog a gyár. Ez olyan műveleteket foglal magába, amikor az akkumulátorcellát nem kell megbontani, hanem például a modult szétszerelik (valamilyen hiba miatt), kicserélnek benne néhány cellát, majd újra összeszerelik. Tehát ez tulajdonképpen mechanikai szétszedést és összeszerelést takar.

Donald Trump vámháborúja komoly zűrzavart okozott a globális piacokon, és a kereskedelmi tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak. A vámok 90 napos felfüggesztésének lejárta után még kérdéses, hogy milyen irányt vesz a nemzetközi kereskedelem. A CATL képviselői azonban megnyugtatták a közvéleményt, hogy a debreceni üzem kizárólag az európai piacra fog termelni, így a vámháború közvetlenül nem érinti a céget. Azonban áttételes hatások mégis előfordulhatnak, amennyiben egy európai gyártású autóba a vállalat akkumulátora kerül, de a cég becslései szerint ezek az autók csupán egyszámjegyű százalékban jutnak el az amerikai piacon.

Bár lehetnek kedvezőtlen következményei a vámháborúnak, ezek nem fognak döntő szerepet játszani a projekt sikerében - állították.

Hozzátették emellett, hogy az ebben érintett autók jellemzően a prémium kategóriába tartoznak, ahol a fogyasztók kevésbé árérzékenyek, így ha szükséges, valószínűleg könnyebb lesz tovább hárítani a potenciálisan magasabb vámokat.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatos legfrissebb hír a CATL cégről szól, amely januárban az amerikai védelmi minisztérium feketelistájára került. A vállalat képviselői azonban hangsúlyozzák, hogy ez közvetlen következményekkel nem jár, és nem kell szankcióktól tartaniuk. A valódi aggodalom abban rejlik, hogy a feketelistás helyzet egyfajta hivatkozási alapként szolgálhat a további listákra való felkerüléshez. Ebből a szempontból az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára való bekerülés jelentheti a legnagyobb kockázatot. Ráadásul a listák rendkívül átláthatatlanok, így nem világos, hogyan lehet elkerülni a felkerülést, vagy éppen ellenkezőleg, hogyan lehet onnan eltávolítani egy céget - tette hozzá a vállalat. A védelemmel kapcsolatos üzletek tekintetében a CATL sem Kínában, sem az Egyesült Államokban nem számít megrendelésekre, és szerződéseikben világosan rögzítik, hogy nem értékesítenek sem katonai, sem állami megrendeléseknek.

Címlapkép forrása: Matthias Balk/picture alliance, a Getty Images oldalán keresztül.

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.