Halál a Duna partján: egyre több jel utal arra, hogy az osztrák Polt Péter gyilkosság áldozata lett.

Rossatz és környéke kétségkívül Ausztria egyik legelbűvölőbb tája. A Duna itt lágyan kanyarog a dombok között, melyeket buja szőlőültetvények borítanak. A folyó helyenként olyan széles és nyugodt, hogy vitorlás hajók is szelhetik a vizét, míg a part menti kis falvak üdülővárosi hangulatot árasztanak. Nem ritka, hogy a helyiek naponta ingáznak a mindössze egy órányira lévő Bécsbe, ahol munkájuk miatt a nyüzsgő városi életbe merülhetnek.

2023. október 20-án reggel, Rossatz közelében, a Duna egyik mellékágában egy holttest sodródik a vízen, arcával felfelé. A víz felszínén lebegő test Christian Pilnaceké, akinek nevét úgy ejtik, hogy "Pilnacsek". Pilnacek Ausztria legismertebb igazságügyi minisztériumi vezetője volt. Az osztrák igazságügyi rendszer felépítése eltér a legtöbb nyugat-európai országtól, mivel itt nincs külön ügyészség és igazságügyi minisztérium, így az összehasonlítások kissé nehezen értelmezhetők. Mégis, ha azt mondjuk, hogy Christian Pilnacek az osztrák Polt Péter volt, valószínűleg nem tévedünk nagyot.

Hosszú éveken át ő irányította a minisztérium Sektion V-ét, így minden politikailag vagy gazdaságilag érzékeny ausztriai büntetőügy előbb vagy utóbb az ő íróasztalára került. Christian Pilnacek volt az, aki a sorsukat meghatározta: ő döntött arról, hogy egy ügyből lesz-e valami, és ha igen, mikor fog az ügy a bíróság elé kerülni. Titkok tudójaként élt, és sokan a hatalmától tartottak. Pár évvel halála előtt felfüggesztették tisztségéből, de fontos megjegyezni, hogy közel állt ahhoz, hogy visszatérjen a minisztérium falai közé.

A vízparton egy árnyékot húznak ki a homokból, a rendőrség és egy helyi orvos érkezik a helyszínre, hogy megvizsgálják a holttestet. Eközben Bécs politikai és gazdasági körforgásában egyre inkább eluralkodik a hír, hogy a korábbi minisztériumi vezető, Pilnacek, életét vesztette. Sokan ismerték őt, joviális társasági emberként volt ismert, aki komoly kapcsolatokkal rendelkezett. Egy nappal a tragédia előtt még a bécsi magyar nagykövetség rendezvényén mulatozott, majd a város különböző prominens alakjaival töltötte az estét. A Duna mentén, a kirendelt orvos a testen talált rejtélyes sérülések láttán boncolást javasol, de a pletykák gyorsan elterjednek, miszerint Pilnacek öngyilkosságot követett el.

Ez a történet a folyamatosan ellentmondásos nyomok közepette is megőrzi hitelességét. Az ügyészség által készített jelentés nem talál nyomát idegen beavatkozásnak. Most elérkezett az idő, hogy bemutassuk a cselekmény másik kulcsszereplőjét.

Ha Pilnacek az osztrák Polt Péter, úgy Peter Pilz az osztrák Hadházy Ákos szerepét tölti be. A 71 esztendős Pilz hosszú évtizedeken át a zöldpárt tagjaként, majd később független országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Politikai pályafutása alatt számos korrupciós ügy és egyéb visszaélés feltárásával szerzett hírnevet, oknyomozó képviselőként vált ismertté az osztrák politikai színtéren. Bár néhány éve visszavonult a parlamenti munkától, az oknyomozó tevékenységét továbbra is folytatja.

ZackZack néven elindította saját internetes portálját, amely baloldali politikai bulvár és tényfeltáró tartalmakkal szolgál. Pilz, aki életében ritkán találkozott a jobboldali osztrák Néppárthoz közel álló, sok botrányba keveredett Pilnacekkel, most úgy döntött, hogy alaposan utánajár a halálának körülményeinek.

Idén februárban, több mint egy év kutatómunka után megjelent Pilz könyve az egykori minisztériumi dolgozó haláláról, és nemrég felállt egy parlamenti vizsgálóbizottság is az ügyben. Az érdemi rendőri nyomozás szinte teljes hiánya, a lépten-nyomon felbukkanó magas rangú politikusok szerepe, a férfi utolsó napjának valószerűtlen lefolyása Pilz szerint mind egy irányba mutatnak: Christian Pilnacek nem lett öngyilkos, valami egészen más történhetett vele.

Pilnaceknek a halála előtti napon a bécsi magyar nagykövetségen volt jelenése egy fogadáson, ahol többek között Christian Hafeneckerrel, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt főtitkárával látták elmélyülten beszélgetni. Erre később még visszatérünk.

Két évvel korábban a férfi egy újabb politikai botrány következtében felfüggesztették a minisztériumi pozíciójából. A részletekbe most nem bocsátkozunk, de a gyanú lényegében mindig ugyanazt a mintázatot követte: Pilnacek az osztrák Néppárt, az ÖVP tagjaként volt ismert, és azzal vádolták, hogy kedvezményeket nyújt a néppárti képviselőknek a velük kapcsolatos büntetőügyek során. A minisztérium élén álló személy valóban szoros kapcsolatokat ápolt az ÖVP-vel, ami nem volt meglepő a politikai tájékoztatók fényében.

Az osztrák választási rendszer sajátos matematikai vonásai következtében a nagyobb politikai pártok gyakran meg tudják őrizni kormányzati pozícióikat, még akkor is, ha a választások során a szavazatok többségét elveszítik. Évtizedek óta egyik pártnak sem sikerült önállóan többséget szereznie. E különös helyzet különösen az Osztrák Néppártra (ÖVP) vonatkozik, amely 1987 óta szinte megszakítás nélkül irányítja az országot – egy rövid szakértői kormányzás kivételével. Ennek következtében, ha valakinek hosszú távú karrierje van a magas szintű kormányzati pozíciókban, gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy a néppárt politikai befolyása körül forogjanak az események.

De Pilnacek nem akármilyen tisztségviselő volt, nem akármilyen kapcsolatokkal. Egy, a halála után felálló vizsgálóbizottság arra jutott, hogy a volt minisztériumi vezető kezében annyi hatalom összpontosult, hogy joggal érezhette az igazságügyet saját birodalmának. Peter Pilz képviselőként sok olyan üggyel foglalkozott, amelyekben Pilnaceknek is szerepe volt. Úgy fogalmazott,

"tiszteltük egymást, és profi volt abban, amit csinált, de a kormányzat parlamenti kontrollját sosem tartotta sokra".

A vizsgálóbizottság azt is megállapította, hogy az ÖVP-vel való kivételezés a gyakorlatban "kétszintű jogrendszert" jelentett, ahol a hatalmasokra más szabályok vonatkoznak. Az ÖVP-t szokás maffiapártnak nevezni. Ott vannak a csápjai az osztrák mindennapok minden szegletében, és Pilnacek ennek a rendszernek egy fontos eleme volt. Ugyanakkor a Néppárt sem úszhatott meg mindent, sőt, egy volt kancellárjuk éppen a volt minisztériumi vezető halálának idején állt bíróság elé. Azzal vádolták, hogy hazudott egy parlamenti bizottsági meghallgatáson.

Pilnacek ugyanakkor kétségkívül nagy tudású jogász volt, évtizedes tapasztalattal. Emiatt és a kapcsolatai miatt abban reménykedhetett a halála előtti napon, hogy hamarosan tisztázhatja a nevét és visszakerülhet a minisztériumba, ha nem is a régi pozíciójába. A nagykövetségi fogadás után jó hangulatban volt, vagy egy tucat emberrel találkozott előkelő bécsi bárokban és éttermekben. Mindenkivel leült inni egy pohár pezsgőt, vagy kettőt, úgyhogy estére már közepesen be volt baszva.

A 60 éves Pilnacek házas volt, de régóta külön élt a feleségétől. A barátnője - történetesen épp az ÖVP egyik erős emberének titkárnőjeként dolgozó - lakótársával élt egy bérelt házban a közeli Rossatzban. Pilnacek minden második nap a barátnőjénél aludt, de aznap este felhívta, hogy inkább Bécsben tölti az éjszakát.

A férfi, akinek szándékait nem ismerjük, a telefonbeszélgetést követően váratlanul autóba pattant, és a dunaparti kis település felé vette az irányt. Azonban az út során, valamiért, hirtelen meggondolta magát, és a forgalommal szemben visszafordult Bécs felé. Fél 11-kor a rendőrök megállították, ahol szondázásnak vetették alá. Az eredmény megdöbbentő volt: 1,44-es véralkoholszinttel ült a volán mögé, és még a forgalommal szemben is közlekedett. A helyszíni intézkedések során a jogosítványát azonnal elvették, autóját pedig kénytelen volt egy közeli benzinkúton hátrahagyni.

Pilnacek elkezdte kétségbeesetten hívogatni a barátnőjét, hogy vegye fel a Rossatztól 50 kilométerre lévő benzinkúton, de nem érte el. Késő este volt, a nő már aludt és repülőgép-üzemmódban volt a telefonja. Sikerült viszont elérnie a lakótársát, az ÖVP-s titkárnőt, aki autóba ült és elment Pilnacekért. Rossatzba mentek, és a nő később arról számolt be, hogy az úton Pilnacekhez nem lehetett hozzászólni, megállás nélkül csetelt a telefonján. Peter Pilz meg van róla győződve, hogy ezek az üzenetek segélykiáltások voltak.

Pilnacek, mint tapasztalt jogász, jól tudta, hogy nehéz helyzetbe került. Az ittas vezetés már önmagában is komoly következményekkel jár, de a forgalommal szembeni közlekedés? Az már messze túllép a jogosítvány elvesztésén, és ha büntetőeljárás indul ellene, búcsút inthet a minisztériumi pozíciójának is. Nem világos, kinek a segítségét kérte, de Peter Pilz véleménye szerint azt próbálhatta elérni, hogy az alsó-ausztriai rendőrség, amelyik leállította, másnap reggel ne továbbítsa az ügyét a tartományi ügyészség felé.

"Ki akadályozhatta volna ezt meg? Csak olyan emberek, akiknek számottevő befolyásuk van a belügyminisztériumra. És ezzel egy nagyon szűk körhöz érkeztünk meg"

- magyarázza Pilz a Standard nevű osztrák lapnak adott egyik interjújában.

Pilnacek és lakótársa megérkeznek Rossatzba, miközben a férfi barátnője már ébren van. A volt minisztériumi vezetővel nem tudnak szót váltani; némán közelít a hűtőszekrényhez, és kivesz belőle egy fél üveg megbontott proseccót, amit azonnal kortyolgatni kezd, közben pedig üzeneteket küldözget. Miután végez, átöltözik: sportcipőt és tréningnadrágot ölt magára. Otthagyja a kulcsait, telefonját és pénztárcáját, majd kilép az ajtón. Az óra hajnali 1-et mutat. Ekkor látta utoljára élve a barátnője. Másnap, 2023. október 20-án, a kora reggeli órákban egy kotrógép vezetője bukkant rá a holttestére a Duna vizében.

Majdnem egy időben, Pilnacek barátnője és lakótársa észlelik, hogy a férfi nem tért haza az éjszaka folyamán. Lakótársa, aki az akkori néppárti házelnök mellett dolgozik, jól ismeri az ÖVP-s köröket, ezért azonnal felhívja a szövetségi rendőrség vezetőjét, aki a belügyminisztérium egyik legmagasabb rangú tisztviselője. Az aggasztó hírrel tájékoztatja őt arról, hogy nem találják Pilnaceket. Ebből következik, hogy a Néppárt legfelsőbb köreiben már ekkor sejthették, hogy valami nincs rendben a volt minisztériumi vezetővel.

A férfi holttestét éppen a partra húzzák, amikor megérkezik a helyi orvos, aki immár 23 éve a település orvosa. Bár számos vízihullával találkozott már pályafutása alatt, Pilnacek esetében valami furcsa érzése támad. Az orvos a rendőröknek megjegyzi, hogy boncolás nélkül nem tudja kizárni az idegenkezűség lehetőségét. Később, amikor az ügyészségnek beszél, meglepetéssel tapasztalja, hogy a kiérkező rendőrök hosszabb ideig próbálták lebeszélni arról, hogy elrendelje a boncolást. De ez még nem minden. Pilnacek holttestének környékét a rendőrség nem zárta le, sőt, a kotrógép zavartalanul folytathatja munkáját. A rendőrségi fotókon látható lábnyomok és cigarettacsikkek pedig figyelmen kívül maradnak, senki sem fordít rájuk figyelmet.

Ezen a kulcsfontosságú ponton érdemes hangsúlyozni, hogy Pilnacek nem csupán egy ismeretlen figura. Ausztria viszonylag kicsi ország, és a korábbi minisztériumi vezető munkája révén hosszú éveken át folyamatosan jelen volt a médiában. Halála tehát minden logikai érvet figyelembe véve kiemelkedő jelentőségű esemény kellene, hogy legyen.

Időközben Pilnacek barátnője és a lakótársa a férfi keresésére indultak. Hamar belebotlanak a rendőrökbe, a barátnő azonosítja a holttestet, a nyomozók kikérdezik őket. Elmondják, ami előző este történt, hogy Pilnaceknek elvették a jogsiját, hogy zaklatottan csetelt a telefonján, hogy bevert fél üveg proseccót és a cuccait hátrahagyva elment otthonról, ők pedig lefeküdtek aludni. A házban van a férfi telefonja, rajta minden üzenettel, amit Pilnacek az előző este elküldött. Amint ezt a nyomozók megtudják, kijelentik, hogy a mobilt azonnal el kell juttatni Pilnacek Grazban élő özvegyének, mert az öröklési jog így rendelkezik.

Ez természetesen nem így van, a hagyatékról Ausztriában és fejlett világban mindenhol hagyatéki eljárás keretében döntenek, ami akár évekig is eltarthat. Mégis, a telefont, anélkül, hogy megvizsgálnák, Grazba küldik az özvegynek, aki nem mellesleg bíróként dolgozik egy helyi törvényszéken. És mit csinál Pilnacek özvegye a telefonnal?

Egy Bunsen-égőbe helyezi, majd lángra lobbantja, ahogyan azt ő maga is megfogalmazta, csupán azért, mert dühös volt a férjére.

Ezen a ponton még semmit nem lehet tudni arról, mi történhetett a volt minisztériumi vezetővel a halála előtti órákban, azaz nagyjából hajnali 1 óra és reggel 7 óra között.

80 kilométerre Rossatztól, Bécsben, Pilnacek halálának napján épp óriási médiafelhajtás van a Fővárosi Büntető Törvényszéken. Sebastian Kurz, volt néppárti kancellár aznap állt bíróság elé, mert a vád szerint évekkel korábban hazudott egy parlamenti bizottsági meghallgatáson. A tárgyalótermen végigsöpör a hír, hogy Pilnaceket holtan találták. Kurz a tárgyalás utáni rövid sajtótájékoztatón elsőként erről beszél.

Elmondja, hogy lesújtotta a hír, hiszen előző este még telefonáltak egymással. Szerinte a bíróságok a volt minisztériumi vezetőt lényegében az öngyilkosságba hajszolták.

"Az elmúlt évek során együtt osztoztam vele a tapasztalatokban, láttam, hogyan bántak vele, és megéltem, milyen hatással voltak ezek az élmények rá. Úgy vélem, hogy ezeket a dolgokat már senki sem tudja megváltoztatni. Talán ez egy olyan pillanat, amikor tudatosíthatjuk magunkban, hogy miként viselkednek egyesek itt."

- fontos, hogy Kurz mindezt a saját bírósági tárgyalása után, még a helyszínen mondta. Nem nehéz megvonni a párhuzamot.

Kurz olvasatában Pilnacek bírósági túlkapás áldozatává vált, amikor a botrányai miatt felfüggesztették, pont, ahogyan ő is, akinek egy másik korrupciós ügy miatt kellett nem sokkal korábban lemondania a kancellárságról. Fontos az is, hogy Kurz az első, aki a nyilvánosságban arról beszél, hogy a volt minisztériumi vezető öngyilkos lehetett, annak ellenére, hogy erre akkor sem volt semmilyen bizonyíték. Pilnacek haláláról ez az értelmezés kerül be először a lapokba, és sokáig nem is kérdőjelezi meg senki.

A férfi állítólagos öngyilkossága körüli furcsaságok továbbra is szaporodnak. Például a halálának időpontja különös kérdéseket vet fel. Az orvosszakértői vélemény alapján nem sokkal a megtalálása előtt hunyhatott el, de van egy másik érdekes részlet is: a véralkoholszint. Aznap este a rendőrök megszondáztatták, így tudjuk, hogy fél 10 körül mennyi alkohol volt a vérében, és a boncolás eredményei alapján azt is, hogy a halálakor, körülbelül kilenc órával később, mennyi. A meglepő az, hogy a két érték pontosan megegyezik: 1,44 milliliter/liter. Ez azt jelenti, hogy Pilnacek ebben a közel kilenc órás időintervallumban is fogyasztott alkoholt, és valószínűleg nem csupán a barátnője hűtőjéből elővett fél üveg proseccót.

Október végén, egy szürke, hűvös hétköznap hajnali 1 óra után, egy csendes Duna-parti osztrák falucskában az utcák üresek voltak, sehol egy nyitva tartó bolt vagy kocsma. Pilnacek, aki aznap otthonról indult el, nem vitte magával a pénztárcáját, és az autókulcsait is otthon felejtette. Mindez azt jelenti, hogy nem volt lehetősége arra, hogy italt vásároljon, vagy autóba üljön. Peter Pilz szerint ebből az következik, hogy Pilnacek valakivel találkozott, és közösen fogyasztottak alkoholt. Persze, ezt az állítást könnyedén alá lehetett volna támasztani, ha a rendőrség megvizsgálja a telefonját, és kideríti, kivel beszélgetett aznap este. De sajnos, a telefonja a Bunsen-égő áldozataként végződött.

Christian Pilnacek boncolása további furcsaságokat is feltárt. Ha a férfi valóban öngyilkos akart volna lenni, akkor a háztól kisétál a partra, elszív még mondjuk pár cigarettát, aztán belegyalogol a hideg folyóba, ahol megfullad. De a boncolás 20 kisebb és nagyobb sérülést tárt fel a férfi testén, amelyek a halál előtt keletkeztek.

"Agyi ödémát kapott, miközben legyalogolt egy legfeljebb két méter magas, vastag fűvel benőtt töltésről a folyópartra? Egy mély, óriási kiterjedésű kék folt a jobb felső comb hátulján? Sérülések a fejen, a nyakon, a karokon, a kezeken, a mellkason, a háton és a lábakon? Ezeket ez az ember mind a Duna-partra való lesétálás közben okozta magának?"

Peter Pilz a Standardnak adott interjújában számos fontos kérdést vetett fel, amelyek a társadalmi és politikai eseményekre reflektálnak. Az alábbiakban néhány kiemelt kérdést sorolok fel, amelyeket ő megfogalmazott: 1. Milyen hatással van a politikai döntéshozatalra a társadalmi média térnyerése? 2. Hogyan értékeli a jelenlegi kormány politikai irányvonalát? 3. Milyen reformokra lenne szükség a politikai rendszer átláthatóságának növelése érdekében? 4. Mit gondol a fiatalok politikai aktivitásáról és elköteleződéséről? 5. Miként lehetne javítani a közbizalmat a politikai intézmények iránt? Ezek a kérdések nemcsak a politikai diskurzusra vonatkoznak, hanem szélesebb társadalmi vonatkozásokkal is bírnak, kiemelve a demokratikus folyamatok fontosságát.

A kórboncnoki jelentés a tartományi ügyészség előtt hever. Az öngyilkosság lehetősége szóba sem kerül, viszont az utolsó oldalon ott áll egy figyelemre méltó összefoglaló mondat: "Egyértelmű jelek durva idegenkezűségre nem mutathatók ki." De mi a helyzet a nem egyértelmű jelekkel, vagy a kevésbé brutális idegenkezűséggel? A sérülések sokféle dolgot sugallhatnak: talán Pilnaceket baleset érte, de az is lehet, hogy támadás áldozata lett. És mit tesz a tartományi ügyészség? Egyszerűen eltünteti a jelentésből az "egyértelmű" és a "durva" kifejezéseket. Így a mondat már egészen másképp fest: "Nem mutathatók ki idegenkezűségre utaló jelek."

Peter Pilz véleménye szerint a kórboncnoki jelentés kulcsmondatának durva meghamisítása történt. Ennek következtében nem sokkal később egy baleseti sebész barátjától kért másodvéleményt. A sebész, miután elolvasta a jelentést, kifejtette, hogy számára a leírtak alapján sem öngyilkosság, sem baleset nem sejthető, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel ő nem igazságügyi orvosszakértő, hivatalos másodvéleményt nem tud adni; javasolta, hogy keressen fel egy erre szakosodott szakembert. Ennek nyomán Pilz, függetlenül egymástól, két igazságügyi orvosszakértőt bízott meg, egyet Innsbruckból és egyet Berliből, hogy készítsenek saját szakmai jelentésüket az ügyről.

Mindketten alaposan átnézik a boncolási jegyzőkönyvet, a helyszínen készült fényképeket, a részletes beszámolókat és az ügyészségi jelentést. Egyedül a boncolás során készült felvételekhez nem tudnak hozzáférni. Az innsbrucki orvos a helyszínre is ellátogat, ahol felfedezi, hogy a közeli Duna-parton van egy olyan terület, amelyen Pilnacek a sérüléseit elszenvedhette. Ez a köves szakasz nem messze található attól a helytől, ahol a holttestet felfedezték.

A szakértői elemzés alapján Pilnaceknek többször is aktívan bele kellett volna ugrania ezekbe a kövekbe ahhoz, hogy az általa elszenvedett sérülések összejöjjenek. A történet úgy fest, hogy esik, majd beleesik a folyóba, kiúszik, újra ugrik, és ezt a ciklust ismétli. Elképzelhető az is, hogy már máshol is balesetek áldozatává vált, majd véletlenül a folyópartra került, ahol újabb sérülések érték, végül pedig a vízbe fulladt.

Az orvosszakértő véleménye szerint egyik lehetséges forgatókönyv sem tűnik megalapozottnak. Megállapítja, hogy "az öngyilkosság lehetősége nem valószínűsíthető igazságügyi orvosszakértői szempontból." Ezzel szemben a Pilz által megbízott szakértő azt állítja, hogy Pilnacek bizonyos sérülései arra utalnak, hogy a férfit egy tompa tárggyal többször megütötték. Emellett a szakértő kétségbe vonja, hogy Pilnacek halálát fulladás okozta, mivel az erre vonatkozó bizonyítékok "gyakorlatilag teljes mértékben hiányoznak" a boncolási jegyzőkönyvből.

A berlini igazságügyi orvosszakértő szerint elképzelhető, hogy Pilnacek valakivel dulakodott a parton, aztán, hogy mentse magát, a folyóba ugrott, vagy oda a sötétben beleesett, esetleg belelökték. Vagyis mindkét, egymástól függetlenül dolgozó, a másik szakértői véleményét nem ismerő orvos ugyanarra a következtetésre jut: egyértelmű öngyilkosságról biztosan nem lehet beszélni, és más is van, ami ez ellen szól.

Pilnacek barátnője például soha nem hitte el, hogy a férfi öngyilkos lett. Azt mondja, tele voltak tervekkel, még előző nap is jó hangulatban volt, és búcsúüzenetet sem hagyott hátra. Ettől függetlenül még persze elképzelhető, hogy valaki hirtelen elhatározásból megölje magát, de mindent egybevetve nem tűnik valószínűnek, hogy ebben az esetben ez történt.

De vajon mi történhetett valójában? Ha éjszaka valahol elesett és megsérült, miért nem tért vissza a házhoz? Miért választotta a Duna-partot? Ismerte a környéket, így nem tévedhetett el. Ráadásul a magas véralkoholszint is arra utal, hogy a férfi halála előtt valahol, valakivel együtt ivott. Pilz szerint ez az a pillanat, amikor az újságírók már nem tudnak tovább lépni; most már a hatóságok dolga, hogy tisztázzák az ügyet. Persze neki is vannak saját elméletei a történtekről.

Eszerint Christian Pilnacek a halála előestéjén részegen szembemegy a forgalommal az autópályán, a rendőrség megállítja, és elveszik a jogosítványát. A férfi tudja, hogy ha nem sikálja el valahogy az ügyet, soha nem szerzi vissza a minisztériumi állását, ezért elkezd SMS-eket küldeni a kapcsolatainak, hogy húzzák ki a szarból. Valaki beleegyezik, hogy találkozzanak, még aznap éjszaka, valahol a barátnője házának a környékén, nem messze a folyótól. Iszogatnak, és Pilnacek megfenyegeti a kapcsolatát, hogy ha nem segít neki, kiteregeti ezt vagy azt az ügyet. Pilnaceket a kapcsolata agyonüti és bedobja a Dunába, vagy összeverekednek, és a férfi beleesik vagy belemenekül a 12 fokos folyóba, és a sokktól és az alkoholtól szívrohamot kap és meghal.

De vajon milyen ügyekről beszélhetett Pilnacek, amelyeket esetleg megoszthatott volna? Körülbelül fél évvel a halála után egy ismerőse egy rejtélyes hangfelvételt juttatott el több osztrák újságírónak. A felvételen Pilnacek hallható, amint egy népszerű bécsi olasz étteremben, néhány pohár bor után, feszülten magyarázza asztaltársainak, hogy néppárti politikai figurák megkérték őt, hogy befolyásolja ezt vagy azt az ügyet, még igazságügyi minisztériumi pozíciójában. Az ismerős, aki egy osztrák üzletember, később nyilatkozott arról, hogy ez a téma többször is felmerült a beszélgetéseik során.

"Örülhetnek, hogy bizonyos dolgokról nem beszélek... A probléma az, hogy olyan dolgokat kérnek, amiket egészen egyszerűen nem lehet egy jogállamban megcsinálni..."

"Az egykori minisztériumi vezető egy titkos felvételen osztja meg a nyilvánossággal álláspontját a helyzet súlyosságáról. 'Arra kértek, hogy állítsam le a folyamatokat. Én viszont azt válaszoltam, hogy ezt nem tudom vállalni. Nem akarom ezt megtenni' – hallható a felvételen. Nevet is említ, az akkori néppárti házelnökét, akinek a barátnője és a lakótársa egyben a titkárnője is volt. A házelnök kéréséről is beszél, miszerint arra kérte, hogy legyen előre tájékoztatva, ha a rendőrség házkutatást tervez."

Amikor Sebastian Kurz a bírósági tárgyalása után gyakorlatilag kijelenti, hogy Pilnacek öngyilkos lett, ráadásul a saját korrupciós ügyei elkenésére használja fel a halálát, a vállalkozó úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a felvételt. Az igazságtartalmát erősíti, hogy két évvel korábban éppen az ilyen gyanús ügyek miatt függesztették fel Pilnaceket a minisztériumi állásából. A hangfelvételes botrány után az akkori igazságügyi miniszter (ugyanaz, aki felfüggesztette a volt minisztériumi vezetőt), felállít egy vizsgálóbizottságot az ügyben.

A bizottság tevékenysége kizárólag Pilnacek minisztériumi működésére koncentrált, a halálával kapcsolatos körülményeket nem vizsgálta. Az eredmények alapján arra a megállapításra jutottak, hogy Ausztriában "kétszintű igazságszolgáltatás" létezik, azonban konkrét eljárások nem indultak. Megjegyzendő, hogy nem rendelkeznek olyan bizonyítékokkal, amelyek alátámasztanák, hogy Pilnacek esetleg az ÖVP érdekében befolyásolta volna az eljárásokat, és őt magát már nem tudták kihallgatni.

A halála előtti napon a volt minisztériumi vezető a magyar nagykövetség rendezvényén összefutott Christian Hafeneckerrel, az Osztrák Szabadságpárt főtitkárával. Később napvilágra került, hogy Pilnacek kérése az volt, hogy segítsen neki egy találkozó megszervezésében Herbert Kickl pártelnökkel, akivel a minisztériumban a Néppártnak "biztosított" keretekről kívánt eszmét cserélni.

Miután idén januárban kudarcot vallottak a koalíciós tárgyalások a Szabadságpárt és az ÖVP között, a Szabadságpárt vezetői még azt is megemlítették, hogy Pilnacek halála összefüggésbe hozható a tárgyalások meghiúsulásával. A Szabadságpárt, mint a győztes fél, ragaszkodott a belügyminisztériumhoz, amelynek átadását az ÖVP nem volt hajlandó megengedni, a szélsőjobboldaliak szerint pedig ez a Pilnacek-ügy miatt vált különösen feszültté. Végül egy hárompárti koalíció jött létre, amelyben a Szabadságpárt nem kapott szerepet, míg az ÖVP megtarthatta a belügyek irányítását.

Idén júniusban, közel két évvel a minisztériumi dolgozó halála után felállt az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely Pilnacek halálát hivatott kivizsgálni. Ez a fejlemény a rendszerszintű eltussolás narratívájának, amit főleg a Szabadságpárthoz köthető figurák terjesztenek, érdemben ellentmond (Ausztriában valódi változásokat tudnak az ilyen bizottságok kikényszeríteni).

Peter Pilz úgy véli, hogy sem az ÖVP, sem a rendőrség nem áll összeesküvés mögött, amelynek célja Pilnacek halálának valódi okának eltitkolása. Szerinte inkább különálló mulasztások és figyelmetlenségek játszhattak szerepet az esetben. Meggyőződése, hogy az igazság végül napvilágra kerül.

"Nem akarom elhinni, hogy egy olyan országban élek, ahol elképzelhető, hogy az igazságügyi minisztérium egy magas rangú vezetőjét meg lehet ölni anélkül, hogy érdemben nyomoznának az ügyben. Ilyen nincs. Én ezt nem hiszem"

- mondta a Standardnak.

A szöveget az alábbiak szerint egyedivé tettem: (Ezt a cikket a Standard és a német Spiegel közösen készített, kétrészes podcast-sorozata ihlette. A sorozat epizódjait itt és itt tudod meghallgatni.)