Atomhatalmak a háború szélén: az eszkaláció folyamatos, és mindannyian a másikra hárítják a felelősséget.

Egyelőre úgy tűnik, folyamatosan eszkalálódik a konfliktus India és Pakisztán között: tegnap hajnalban India újabb támadást indított szomszédja ellen, estefelé pedig a hindu állam katonai bázisait érte dróncsapás. Mindkét fél ujjal mutogat a másikra: eszkalációt, megtorlást, atomháborús veszélyt emlegetnek. A forródrótok égnek, a háború még mindig elkerülhető, de minden egyes incidens után egyre csökken a békés rendezés esélye.
Tegnapelőtt hajnalban India katonai akcióra szánta el magát, melynek célpontjai Pakisztán és a Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló részei voltak. Az indiai kormány reakciója a 2023. április 22-én történt tragikus terrortámadásra érkezett, amely során iszlám radikálisok 26 hindut gyilkoltak meg. Az indiai hadsereg a támadás során nagytávolságú, levegőből indított rakétákat vetett be, hogy olyan célpontokat semmisítsen meg, amelyek feltételezhetően pakisztáni iszlamista csoportokhoz tartoztak. Érdekes módon, a csapások nem a pakisztáni fegyveres erőkre irányultak, hanem a terrorizmus hátterében álló struktúrákra.
A "Szindúr hadművelet" első csapása után úgy tűnt, hogy a konfliktus katonai szempontból itt véget ér. India világosan kinyilvánította, hogy nem tervez további támadásokat, és nem kívánja fokozni a feszültséget, amennyiben Pakisztán sem válaszol tűzzel. Iszlámábád ehelyett, a véres megtorlásra tett ígéretek helyett, csupán annyit közölt, hogy talán a jövőben válaszlépésekre kerülhet sor, de ez még nem biztos.
Tegnap reggel India meglepő fordulattal ismételten támadást indított Pakisztán ellen: izraeli gyártmányú Harop kamikaze drónok borították be a határ menti Lahor eget, amely Pakisztán második legnagyobb városa.
Az események után India nem csupán elismerte, hogy ismételten támadás érte Pakisztánt, hanem azt is bejelentette, hogy ezúttal a pakisztáni haderő légvédelmi rendszereit és radarjait célozták meg. Ez már nem csupán arról szól, hogy India, ahogy az egyik vezetője fogalmazott, „rendet tesz Pakisztán terroristái között, akikkel a hatóságok képtelenek megbirkózni”, hanem arról, hogy most már a pakisztáni hadsereg ellen irányítottak csapásokat.
Néhány órával az esemény után India légterében drónok bukkantak fel: Dzsammu, Udampur és Patank környékén aktiválódott a légvédelem. Az első két település Kasmír területén található, míg Patank Pandzsáb megyében helyezkedik el, India hivatalosan elismert határain belül.
Pakisztán meglepő módon tagadta, hogy bármilyen agressziót irányított volna India ellen. Kavadzsa Aszif védelmi miniszter a médiának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy...
Ha Pakisztán valóban támadásra készülne, az egész bolygó fülébe jutna a hír.
Érdemes megemlíteni, hogy miközben ez zajlik, Kasmír területén az indiai és pakisztáni hadsereg nyílt összecsapásokba bonyolódik. A demarkációs vonalon folyamatosan zajlanak a tűzharcok, ahol kézifegyverek, harcjárművek és tüzérségi eszközök használatával próbálják érvényesíteni álláspontjaikat.
Jelenleg ezen a ponton vagyunk: mindenki azt figyeli, lesz-e átfogó pakisztáni hadművelet India ellen, vagy Újdelhi meghozza-e a döntést, hogy az elmúlt napokban többször is említett, nagyon súlyos és elsöprő csapást megindítja szomszédja ellen, válaszul a tegnapi dróntámadásra.
Jelenleg a helyzet nagyon sérülékeny, de több forrásból is jöttek tegnap hírek arról, hogy égnek a forródrótok:
felvette egymással a kapcsolatot Pakisztán és India nemzetbiztonsági tanácsa, hogy a de-eszkalációról tárgyaljanak.
Eközben az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio erőfeszítéseket tesz a két ország közötti feszültség enyhítésére: telefonbeszélgetéseket folytatott Iszlámábád és Újdelhi vezetőivel. A régióban érdekelt hatalmak, mint Kína, a gazdag arab államok, az Európai Unió és az ENSz is aktívan részt vesznek a helyzet stabilizálásában.
Szerencsére továbbra sincsenek nyomai annak, hogy a konfliktus bármelyik résztvevője a másik agresszív támadására készülne.
Jelenleg nem látszik, hogy Pakisztán vagy India szándékában állna egy általános háború kirobbantása.
A célzott területszerzés és a rivális katonai infrastruktúrájának lebontása érdekében végzett tevékenységek nem járnak együtt masszív csapatösszevonásokkal a határok mentén, és a szárazföldi támadási irányok sem látszanak egyértelműen. A közvélemény manipulációja is mérsékelt, nem tapasztalható az a fokú feszültségkeltés, amely általában egy átfogó háború előestéjén jellemző. Más szavakkal, a helyzet hasonlóságot mutat a korábbi eseményekkel, mint például Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója, ahol a háború előjelei sokkal nyilvánvalóbbak voltak.
Ennek ellenére a jelenlegi helyzet rendkívül aggasztó és törékeny: könnyen előfordulhat, sőt, kifejezetten valószínű, hogy egy jelentősebb pakisztáni rakétatámadás következik be, vagy akár India részéről egy válaszcsapásként meginduló légitámadás is.
Ilyenkor a kontrollálhatatlan eszkaláció rémképe felsejlik a háttérben: a megtámadott fél súlyosabb ellencsapást mér, aztán megszületik az ellencsapásra adott, még súlyosabb válasz, egészen addig, amíg el nem érkezünk az általános háború pontjáig.
Kis szerencsével és rengeteg diplomáciával ez még mindig elkerülhető, ahogy láthattuk ezt több ízben a közelmúltban például Izrael és Irán relációjában is. Irán többször is megtámadta Izrael területét a 2023 októberi regionális konfliktus kirobbanása óta, Izrael még súlyosabb ellencsapást mért, de nem eszkalálódott a helyzet általános háborúvá, egyrészt azért, mert Teherán nem akart konfliktusba keveredni egy egyértelműen erősebb USA-Izrael szövetséggel, másrészt pedig nyilván azért, mert a két országot több mint 1000 kilométer választja el egymástól.
India és Pakisztán közvetlen szomszédok, sőt, ugye Kasmír miatt területi vitájuk is van egymással,
Még mindig megállapítható, hogy egyetlen ország számára sem előnyös a háború.
India gyors és látványos gazdasági fejlődésen és demográfiai ugráson megy keresztül, Újdelhi nyílt törekvése a szuperhatalommá válás, egy általános háború ezt az ambíciót jó eséllyel keresztülhúzná. Pakisztán pedig épp most kezd kilábalni egy súlyos belpolitikai válságból és gazdasági recesszióból; mindemellett egy nagyobb és ütőképesebb haderővel áll szemben, így győzelmi esélyei is karcsúbbak.
A helyzet továbbra is aggasztó, de bízom benne, hogy a diplomácia végül megtalálja a megoldást. Mégis, kétségtelen, hogy a körülmények rendkívül kockázatosak.