Radikális átalakuláson megy keresztül a magyar jogrendszer: Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény tizenötödik módosítását.
Az Alaptörvény legújabb módosítása alapjaiban reshuffle-ozza a magyar alkotmányos kereteket, érintve a biológiai nemek kérdését, a droghasználatot, a gyermekek védelmét, valamint az állampolgársági jogokat. Ez a változás szűkíti a veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségeit, egyúttal pedig kiterjeszti az ügyészek nyugdíjkorhatárát. A módosítást villámgyorsan megszavazták és kihirdették, jelezve a jogalkotási folyamatok gyorsaságát és hatékonyságát.
Április 14-én a parlament elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök rendkívül gyorsan, még aznap este aláírt, majd a módosítást a Magyar Közlönyben is kihirdették. Az alkotmánymódosítás a kihirdetés másnapján lép hatályba, kivéve két specifikus rendelkezést.
A 15. módosítás számos lényeges átalakulást eredményez az Alaptörvény szövegében:
A kormánypárti (Fidesz-KDNP) képviselők mellett a Mi Hazánk tagjai is támogatták a módosítást. A Jobbik képviselői azonban a szavazás előtt távoztak az üléstermből, míg több ellenzéki párt képviselője nem is jelent meg az ülésen.
Két különleges rendelkezés életbe lépése nem követi a megszokott szabályokat:
Az ügyészek nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 65 évről 70 évre emelik. Az indoklás szerint ez a bírói nyugdíjkorhatárral való összhang megteremtése miatt szükséges, mivel mindkét pálya "egymástól elválaszthatatlan, egyenlő módon járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez". Fontos megjegyezni, hogy ez a rendelkezés csak az ügyészekre vonatkozik, a legfőbb ügyész esetében nincs életkori korlátozás.
A módosítás drasztikusan csökkenti a hatékony kormányzati jogköröket veszélyhelyzetek esetén. Az új előírások szerint a kormány a jövőben nem jogosult törvényeket rendeleti úton felfüggeszteni, valamint a törvényi szabályoktól sem térhet el anélkül, hogy parlamenti kétharmados támogatást ne kapna.
Egy újabb párhuzamosan elfogadott törvénymódosítás értelmében a kormány hat hónapos időtartamra felhatalmazást nyerhet az Országgyűléstől. Ennek keretében lehetősége nyílik arra, hogy bizonyos törvényi rendelkezésektől eltérjen, akár specifikus területeken, vagy akár általános értelemben, és felfüggeszthesse egyes jogszabályok alkalmazását is.
A Momentum képviselői hangos kürtszóval és molinókkal próbálták megzavarni a szavazási folyamatot, miközben előzetesen a parlamenti épület blokádját is kilátásba helyezték. A módosítást végül 140 szavazattal támogatták, míg 21 képviselő ellene voksolt. Számos ellenzéki párt, így a DK és a Jobbik is, bojkottálta az ülést, vagy kivonult a szavazás előtt. Az elfogadott módosítások között szerepel, hogy "az ember vagy férfi, vagy nő", a kábítószerek használatának megtiltása, a készpénzes tranzakciók alapjogként való elismerése, valamint bizonyos személyek magyar állampolgárságának felfüggesztésére vonatkozó lehetőség. A tiltakozások a parlament falain kívül is folytatódtak, azonban a rendőrség megakadályozta, hogy a demonstrálók nagy tömegben elérjék a Várat.
A budapesti demonstrációk hulláma továbbra is erőteljesen zajlik, hiszen április 15-én, kedden már az ötödik alkalommal gyűlnek össze az emberek a gyülekezési törvény módosítása ellen. Hadházy Ákos független képviselő ezúttal is hídfoglalásra készül az Erzsébet hídon, amely 17 órakor kezdődik, és várhatóan szerdára is átnyúlik. Az újdonság, hogy a résztvevők a Várat is célkeresztbe állítják. Az eddigi demonstrációkon – március 18-án, 25-én, április 1-jén és 8-án – a tüntetők több hidat is lezártak, változó sikerrel. A kormány álláspontja azonban nem változik: Orbán Viktor korábban ígéretet tett a törvénymódosításra, míg Gulyás Gergely úgy véli, hogy a Kúriának kellene tisztázni a jogi helyzetet, mivel szerintük a jelenlegi jogszabályok szerint is jogsértő a hidak elfoglalása.
