Így kertészkedtünk egykor: fekete-fehér időutazás a Fortepannal | Soksz A múlt kertészete egy különleges világba repít minket, ahol a fekete-fehér fotók mesélnek a régi idők varázsáról. A Fortepan gyűjteménye lehetőséget ad arra, hogy felfedezzük, hogyan

A kertészkedés története Magyarországon - ahogy sok más kultúrában is - szorosan összefonódik a mindennapi élettel, a megélhetéssel, vallással, az épített örökségünkkel. A magyar kertek a mezőgazdasági technikák és a társadalom fejlődésével együtt, évszázadokon átívelő folyamat eredményeként alakultak, formálódtak. A Fortepan gyűjteményét is fellapoztuk a témában és igazi kertészeti kincsekre is ráakadtunk.

A magyar kertészet hagyományai egészen a honfoglalás koráig nyúlnak vissza, amikor a nomád életmódot felváltotta a letelepedett életforma. Ekkor kezdtek kialakulni az első közösségi kertek, amelyek a mezőgazdaság alapjait képezték. A kertészeti témában számos részletes és informatív mű érhető el az interneten. Kiemelkedő például a "Bevezetés a kertépítészet történetébe" című tanulmánykötet, amely 2009-ben látott napvilágot. A kötet szerzője, Dr. Jámbor Imre, 173 oldalon keresztül elemzi a kertépítészet fejlődését. Továbbá, Rapaics Raymund elismert botanikus és biológus 1940-ben publikálta a "Magyar kertek" című monumentalitását tekintve 300 oldalas művét, amely a magyar kertek sokszínűségét és gazdagságát járja körül.

Természetesen nem lehetséges, hogy egy cikk keretein belül olyan részletesen boncolgassuk a kertépítés és kertészkedés történetét, de érdemes néhány fontos tényt megemlíteni. A honfoglalás idején őseink viszonylag primitív kertkultúrával rendelkeztek, míg a római időszakban Pannónia provinciában már találkozhattunk a villákhoz tartozó szépen kialakított dísz- és haszonkertekkel, amelyek a kor ízlését és a mezőgazdasági ismeretek fejlődését tükrözték.

A 10-12. század fordulóján, a kereszténység terjedésével párhuzamosan, a kolostorok világában született meg az első zárt kertek koncepciója. Ezek a kertek a kerengők mentén formálódtak, és főként gyógy- és fűszernövények termesztésére szolgáltak. E kolostorkertek nem csupán a spiritualitás színhelyei voltak, hanem a magyar kertkultúra tudatos kialakulásának első lépései is. A középkor folyamán a jobbágyok között is elterjedtek a veteményes- és konyhakertek, melyek fejlődése a reformkor hatására igazi virágzásnak indult. Ekkor kezdett el széles körben elterjedni a krumpli, paprika és paradicsom termesztése, amelyek mára a magyar gasztronómia alapvető összetevőivé váltak.

A két világháború közötti időszakban a kertészkedés és a kiskertekben történő növénytermesztés szerepe egyre fontosabbá vált. A második világháborút követően, a termelőszövetkezetek megjelenésével, a háztáji gazdálkodás továbbra is meghatározó maradt. Ma pedig, a fenntarthatóság, a helyi termékek iránti kereslet, az ökotudatos életmód és az önellátás iránti vágy újra fellendítette a konyhakertek népszerűségét. Ez a trend nem csupán a hagyományokhoz való visszatérést jelenti, hanem a modern életmód kihívásaira adott válaszként is értelmezhető.

A Fortepan gyűjteményében ugyan nem merülhettünk el olyan mélységekben, de annál izgalmasabb módon fedezhetjük fel a fekete-fehér fényképeket, miközben elődeink kertjei között barangolunk.

A "kertészet" és "kertészkedés" kifejezésekre keresve az első találatunk egy 1915-ös felvétel, amely a Rákosszentmihályi katonaság kertészetében készült. Az érdekessége, hogy ezen a képen egy különleges, ló által hajtott locsolóberendezés látható, amely a galéria nyitóképén is megjelenik. Ezt követően számos izgalmas fotó következik, amelyek minden kertbarát számára felejthetetlen élményeket kínálnak, és lehetőséget adnak a kertészkedés világának felfedezésére.

Korábban már gyűjtöttünk több csokornyi tematikus képet is a Fortepan univerzumában: itt a szüretről születtett cikk, itt pedig szilveszteri időutazáson vehettünk részt. Ebben a cikkben kocsmákat, vendéglőket, presszókat mutattunk be a régmúltból.