Grönlandon aggodalommal figyelik, hogy külső erők megpróbálhatják manipulálni az április 6-i választások folyamatát.

Grönlandon jelenleg egy új jogszabály bevezetését tervezik, amely megtiltaná a politikai szereplők külföldi adományozását. Az intézkedés hátterében az a félelem áll, hogy ezek az adományok befolyásolhatják a közelgő választási folyamatokat. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen az utóbbi időszakban Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, többször is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok geopolitikai érdekek miatt szeretné megszerezni a sziget feletti ellenőrzést, sőt, még a Dániától való megvásárlásának lehetőségét is felvetette.
A hajdanán dán gyarmatként ismert Grönland, amely jelenleg autonóm területként a Dán Királyság része, hétfőn bejelentette a politikai integritás megőrzésére irányuló törvényjavaslatának részleteit. A javaslat értelmében a politikai pártok és ifjúsági szervezeteik nem kaphatnak támogatást semmilyen külföldi vagy névtelen donortól. A tervek szerint a parlament kedden már meg is kezdi a javaslat megtárgyalását, és várhatóan el is fogadja azt.
Bár Grönland és Dánia részéről világosan jelezték, hogy az északi óriás sziget nem eladó, Trump továbbra is ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, amelyet sokan először csak tréfának véltek. Sőt, a helyzet komolyságát fokozva, még azzal is fenyegetőzött, hogy vámokat vagy akár katonai intézkedéseket is fontolóra venne a célja eléréséért. A legutóbbi fejlemények között Marco Rubio, az Egyesült Államok új külügyminisztere hangsúlyozta, hogy főnöke nem játékot űz a Grönlanddal kapcsolatos terveivel.
A szóban forgó választásokra Grönlandon április 6-án fog sor kerülni. (Guardian)