A magyarok gazdagabb életre vágytak, ám végül nem várt kudarcot szenvedtek el.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Economx-nak adott interjújában felidézte, hogy az emberek egyre inkább a gazdagságra vágytak, ám a jövedelmük nem volt elegendő ehhez. Ennek következtében sokan hitelt vettek fel, hogy megvalósíthassák álmaikat. A 2008-as pénzügyi válság előtt sokan elkövették azt a súlyos hibát, hogy devizahitelhez folyamodtak, anélkül hogy figyelembe vették volna a forint esetleges leértékelődését, ami végül jelentős veszteségeket okozott számukra.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, és Pogátsa Zoltán közgazdász izgalmas párbeszédet folytattak az Economx Exclusive műsorában, ahol számos aktuális és érdekes témát boncolgattak.

Az első részben egy rövid, de lényegre törő történelmi áttekintést nyújtunk arról, hogyan alakult a magyar gazdaság a rendszerváltás időszakától egészen a 2008-2009-es pénzügyi válságig. Felfedezzük, hogy a devizahitelezés milyen okokból vált végül kudarccá, és megvizsgáljuk, hogy miként formálták a rendszerváltás utáni évek gazdasági modelljeit a belső és külső tényezők. Ezen események és döntések hatására a magyar gazdaság arculata folyamatosan változott, és sok tanulságot kínál a jelenlegi kihívások kezeléséhez.

A devizahitelezés, mint alapvető bűn, számos gazdasági és társadalmi problémát generál. Az ilyen típusú hitelezés gyakran a pénzügyi tudatlanság és a megalapozatlan bizalom következményeként alakul ki, amely végül súlyos terheket ró az adósokra. A devizaalapú kölcsönök ingadozó árfolyama sok esetben kiszolgáltatott helyzetbe hozza az adósokat, akiknek a lehetőségei korlátozottak a kedvezőtlen piaci környezetben. E folyamat során a hitelezők csak profitra összpontosítanak, figyelmen kívül hagyva az emberek életét és jólétét, ami végső soron hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez. A devizahitelezés tehát nem csupán pénzügyi termék, hanem egy olyan rendszer, amelyben az emberi sorsok játszódnak ki a gazdasági érdekek árnyékában.

A 2002-es kormányváltás után egy újabb modellváltás vette kezdetét. Nagy Márton véleménye szerint az új kormány munkája 2008-2009 táján lényegében befejeződött, amikor a Lehman Brothers csődje bekövetkezett. Ez az esemény, amely az Egyesült Államok legnagyobb bankcsődjének számít, globális piaci összeomlást idézett elő. Magyarországot pedig még súlyosbította egy jelentős hiba: a devizahitelezés problémája.

A hatalmas és kiterjedt fejlődés során, a számottevő tőkebeáramlás és a kedvezőbb foglalkoztatási helyzet révén

Az emberek vágyakoztak a gazdagság után, ám a jövedelmük nem volt elegendő ahhoz, hogy álmaikat megvalósíthassák. Ezért sokan hitelt vettek fel, remélve, hogy így elérhetik a kívánt életformát.

A magas kamatláb és az erős árfolyam hatására sokan azt a következtetést vonták le, hogy „ez a deviza valóban kiváló, hiszen a forint értéke nem fog csökkenni.” Nagy Márton megfogalmazása szerint „ez az eredendő bűn megtestesülése.”

Egy idő után az egész helyzet valóban "kipukkadt", hiszen 2008-2009-ben az ország mélyponton volt. A nemzetgazdasági miniszter álláspontja szerint ennek fő oka a devizahitelezés, amely drámai hatással bírt a gazdaságra. A fejlődési modell pedig gyakorlatilag megrekedt, mivel a törlesztések ellehetetlenülése komoly problémákat okozott.

"Amíg a lakosság körében létezik devizahitel, addig nem áll módunkban gazdaságpolitikai célok érdekében befolyásolni az árfolyam alakulását, és nem tekinthetjük ezt monetáris politikai eszközként" - fogalmazott a tárcavezető.

A teljes beszélgetés, amelyben érintettük az inflációs helyzetet, a gazdaságpolitikai tévedéseket és lehetőségeket, a kis- és középvállalkozások hiteligényét, a privatizáció esetleges visszaállítását, valamint azt, hogy Románia képes volt-e utolérni a magyar gazdaságot, továbbá a magyar oktatás és munkaerőpiac összefüggéseit, a gazdasági növekedés potenciálját és az uniós támogatások hiányát, az alábbi linken érhető el.