Pénzügyi paradigma váltás: A fiatalok takarékoskodásra adják a fejüket, míg a tehetősök a vagyonuk biztonságát keresik.

Bár sok magyar továbbra is küzd a megtakarításokkal, a fiatalabb generációk körében már tapasztalható egy takarékossági fordulat. Egyre többen próbálnak spórolni, még ha csak kis összegekkel is. Közben a tehetősebb háztartások új irányba orientálódtak: a pénzüket nem csupán befektetési alapokban helyezik el, hanem egyre inkább külföldi bankszámlákra utalják. A gond csak annyi, hogy a határon túlra került vagyon ritkán tér vissza az országba.

Bár a magyar lakosság jelentős része továbbra sem tud félretenni a jövedelméből, egyre többen érzik, hogy itt az ideje a megtakarítások megkezdésének. A fiatalabb generációk pénzügyi tudatossága egyre inkább erősödik, ami jól látszik a szokásaikban. A spórolás fokozatosan beépül a mindennapi döntéshozatalba, még akkor is, ha sokaknak a havi bevételük alig elegendő a megélhetéshez.

A Provident megbízásával készült reprezentatív felmérés eredményei alapján a magyar felnőttek túlnyomó többsége, több mint 50%-uk, nem képes folyamatosan megtakarítani.

Csupán a lakosság 8%-a képes arra, hogy jövedelme harmadát félretegye. Ezzel szemben a statisztikai adatok egy másfajta képet festenek: az Eurostat előrejelzése szerint 2024-re a magyar háztartások megtakarítási rátája 18%-ra emelkedik, ami az uniós élvonalba sorolja az országot. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a szám inkább a tehetősebb réteg aránytalanul magas megtakarításait tükrözi, mintsem a társadalom általános pénzügyi helyzetét.

Mégis akad némi okunk az optimizmusra. Az OTP Nyugdíjpénztár legújabb felmérése alapján a felnőtt lakosság kétharmada már rendelkezik valamilyen megtakarítással – igaz, ezek túlnyomó része rövid távú célokat szolgál, vagy lakásvásárláshoz kapcsolódik. A legtöbben akkor kezdik el a spórolást, miután stabil munkahelyet találnak vagy pénzügyi egyensúlyt érnek el, de a családalapítás is erős motiváló erőként hat.

Különösen biztató képet festenek a fiatalabb korosztályok. Az Erste Bank kutatása szerint a Z generáció - vagyis a 16-29 évesek - 83 százaléka már dolgozik, és 51 százalékuknak van is valamennyi megtakarítása, további 46 százalékuk pedig tervezi, hogy a közeljövőben elkezd félretenni.

Bár a munkavállalók jelentős része, akik közül sokan havi nettó 450 ezer forint alatt keresnek, még mindig nem elégedett a jövedelmükkel, 67%-uk optimistán tekint a jövőbe, és reméli, hogy anyagi helyzetük javulni fog.

A pénzügyi célok tudatosabb kezelése egyre inkább elterjedt: a megkérdezettek 49%-a már konkrét pénzügyi tervet állított össze, míg 27% nyitott lenne ennek létrehozására, ha tudná, hogyan fogjon hozzá. A takarékoskodásuk főként kisebb értékű eszközökre és utazásokra összpontosít rövid távon, de hosszú távon az ingatlanvásárlás is egyre inkább megfontolandó lehetőség. A kockázatvállalási hajlandóság is egyértelműen látszik: 16% részvényekbe, míg 12% kriptodevizákba fektet, ami több mint kétszerese a teljes magyar lakosság körében tapasztalt aránynak.

Az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb statisztikái alapján a fiatalok körében, különösen a 18-25 évesek között, egyre népszerűbbé válik a megtakarítási szokások kialakítása. E csoport tagjai gyakran akkor kezdik el ezeket a pénzügyi lépéseket, amikor már közös jövőt terveznek párjukkal, vagy családalapítás előtt állnak. Jelenleg a lakosság csupán egynegyede foglalkozik tudatos nyugdíjcélú öngondoskodással, azonban a jövőt szem előtt tartva, további 20% már fontolgatja, hogy belevág egy ilyen megtakarítási formába.

A generációk közötti eltérések világosan kirajzolódnak. A Provident által végzett kutatás eredményei szerint a 18-35 éves fiatalok körében a rendszeres megtakarítók arányának emelkedése figyelhető meg, míg a 36-50 évesek esetében a eladósodás vált a leggyakoribb problémává. Az 50 év felettiek pedig sokszor küzdenek a megélhetésükkel, jövedelmükből nehezen tudnak kijönni. Ezek a tények arra utalnak, hogy a pénzügyi tudatosság nem csupán a jövedelemtől, hanem szoros összefüggésben áll az életkorral és az aktuális élethelyzettel is. Ugyanakkor a fiatalabb generációk nyitottsága, a tanulás iránti kedvük és a digitális eszközök használata új lehetőségeket teremt a pénzügyi ismeretek bővítése és az öngondoskodás előmozdítása terén.

Az egyéni kezdeményezések mellett a pénzintézetek is törekednek arra, hogy elősegítsék a tudatos pénzügyi gondolkodást. Az Erste Bank például egy figyelemre méltó ajánlattal állt elő: akár 80 ezer forintos jóváírást kínál a 14-26 éves fiataloknak, ha diákszámlát nyitnak, amelyet értékpapírszámlával egészítenek ki. Ezzel nemcsak az induló pénzügyi lépéseiket támogatják, hanem a befektetési ismereteik bővítésére is lehetőséget adnak. Ezen kívül az OTP Nyugdíjpénztár is figyelemre méltó ösztönzőt kínál: évi 20 százalékos adó-visszatérítéssel, akár 150 ezer forint értékben, bátorítja a fiatalokat a rendszeres nyugdíjcélú megtakarításra, ezzel is segítve a jövőbeni pénzügyi stabilitásukat.

Összességében elmondható, hogy bár még mindig sokan küzdenek a havi megélhetésért, egyre többen kezdik felismerni, hogy a pénzügyi biztonság nem csupán a véletlen műve - ahhoz aktívan tenni kell, és tudatos választásokkal lehet elindulni egy biztosabb, kiszámíthatóbb jövő irányába.

Bár sok ember számára a megtakarítás elérhetetlen célnak tűnik, a tények mást mutatnak: a magyar háztartások pénzügyi megtakarításai az elmúlt év során jelentős növekedésen mentek keresztül. Ez arra utal, hogy azok, akik képesek spórolni, egyre nagyobb összegeket helyeznek el különféle eszközökben, és egyre tudatosabban osztják el a pénzüket.

A jegybank friss adatai alapján 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között a háztartások befektetési jegyekben (befektetési alapokban) tartott vagyona 21,7 százalékkal nőtt, elérve a 11 775 milliárd forintot. Ez egyetlen év alatt közel 2 100 milliárd forintos bruttó emelkedést jelent - a nettó új befektetésből származó állománynövekedés nagyságrendje pedig több mint 1 234 milliárd forint volt.

A háztartások állampapír-állománya továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság május végén 19 milliárd forintnyi lakossági állampapírral rendelkezett kevesebbel, mint 2024 végén. Az állampapírok kiáramlása január óta szinte megszakítás nélkül tart, amelynek hátterében az áll, hogy az év első öt hónapjában körülbelül 1600 milliárd forintnyi kamatot és tőkét fizettek ki az inflációhoz kötött Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után. Ezek az állampapírok az idei 18-19 százalékos kamat után a következő időszakban mérsékeltebb hozamokat kínálnak. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője az ÁKK statisztikáira hivatkozva megjegyezte, hogy a magánszemélyek állampapír-tulajdonosi köréből nem tűntek el; a tulajdonosi számlák száma csupán 20 ezerrel, 796 ezerre csökkent az első negyedév során.

Ezeknek a számláknak 88 százalékán ugyanakkor legfeljebb 25 millió forintnyi állampapír van, kétharmadukon pedig 10 millió forint alatti összeg. Karagich szerint ezek, a kis összegű befektetéssel bíró ügyfelek jelentős része - Karagich István becslése szerint legalább négyötöde - az idén a lejáró összegeket és akár a kapott kamatot is visszaforgatja új lakossági papírokba. Náluk azonban az állomány mindössze 42 százaléka található, a nagyobb részt birtokló tehetősebb befektetők azonban pénzük akár 80 százalékának is kereshetnek új helyet. Ezen megtakarítások jó része hajtja most a befektetési alapok világát.

A "sima" lakossági megtakarítási állomány folyamatosan gyarapszik, de a tudatosság terén akadnak még hiányosságok. Különösen szembetűnő, hogy a vagyonunk jelentős részét továbbra sem tekintjük befektetésnek. A háztartások által birtokolt, kamatot nem fizető látra szóló és folyószámla-forintbetétek összértéke 2024 áprilisában 8 289 milliárd forint volt, míg 2025 áprilisára ez az összeg 9 454 milliárd forintra nőtt, ami körülbelül 14,1 százalékos éves növekedést jelent.

Egy másik izgalmas szempont a devizabetétek állományának alakulása. A legújabb statisztikák világosan körvonalazzák a kialakuló trendet:

Míg a hazai euroalapú látra szóló és folyószámla-betétek állománya 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között csak minimálisan, 1464,9 milliárd forintról 4,3 százalékkal 1528,1 milliárdra emelkedett, addig ugyanebben az időszakban a külföldre vitt betétek összege 1931,8 milliárdról 2161,8 milliárd forintra nőtt, azaz több mint 11,9 százalékkal. A jelek szerint tehát azok a megtakarítók - vélhetően itt is a vagyonosabb réteg -, akiknek lehetőségük van külföldön számlát nyitni és devizát mozgatni láthatóan nem tartják kellően biztonságosnak vagy jövedelmezőnek a magyarországi alternatívákat és elfordulnak a hazai befektetésektől.

Karagich István véleménye szerint komoly kockázatot rejteget az a tapasztalat, hogy a korábban külföldre áramlott tőke nem hajlandó visszatérni. A múltban az állam időnként amnesztiát hirdetett, lehetőséget adva a külföldön elrejtett, be nem vallott jövedelmek hazahozatalára. Azonban a valóság azt mutatja, hogy az eredmények messze elmaradtak a várakozásoktól, hiszen a nem hivatalos adatok alapján mindössze néhány tízmilliárd forintot sikerült visszanyerni. Nem meglepő tehát, hogy a kezdeményezések az idő múlásával elmaradtak, legutóbb 2016-ban történt hasonló akció. Amennyiben ezek a források nem térnek vissza a magyar gazdaságba beruházások, fogyasztás vagy megtakarítás formájában, úgy hosszú távon a hazai tőkehiány és a versenyképesség csökkenése folyamatosan fenyegetheti a gazdaságot.

A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a pénzügyi tudatosság növekedése mellett egyre inkább megfigyelhető a háztartások közötti vagyoni különbségek szélesedése. A társadalom jelentős része még mindig nem rendelkezik számottevő megtakarítással, míg azok, akiknek van, gyakran nem tudják megfelelően diverzifikálni befektetéseiket. Sokuk pénze döntő többségét készpénzben vagy folyószámlán tartja, és csupán az állampapírokban látják a megtakarítási lehetőséget. Ezzel szemben a tehetősebbek aktívan kezelik pénzügyeiket, és a befektetési alapok iránti érdeklődésük folyamatosan növekszik, miközben egyre többen döntenek úgy, hogy megtakarításaikat külföldre helyezik át.