Irán titkos földalatti atomlétesítménye, amelynek megsemmisítése kizárólag az Egyesült Államok képességei révén vált lehetővé.

Irán egyik legrejtettebb nukleáris fegyverének, a Fordú atomlétesítménynek a története június 22-én egy amerikai légicsapással drámai fordulatot vett. Ez a 80 méter mélyen a hegy gyomrában elhelyezkedő komplexum nem csupán egy urándúsító üzem volt; Teherán legjobban őrzött nukleáris bázisa volt, amely már 83,7 százalékos tisztaságot ért el, így a fegyvergyártás küszöbén állt. Donald Trump döntése, hogy B-2 lopakodó bombázókkal célozza meg ezt a létesítményt, véget vetett egy évtizedek óta fennálló fenyegetésnek, amely Izrael számára egzisztenciális rémálomként lebegett.

A Közel-Kelet térképe egyetlen éjszaka alatt radikálisan átalakult. Június 21-ről 22-re virradóra Donald Trump amerikai elnök történelmi döntést hozott: közvetlen katonai csapást mért Irán nukleáris programjának legfontosabb pontjaira. Az amerikai légierő B-2 Spirit lopakodó bombázói három kulcsfontosságú célpontot támadtak meg: Fordút, Natanzot és Iszfahánt, ezzel először léptek be fegyveresen az izraeli-iráni konfliktusba. A világ figyelme ekkor egy pillanatra megfagyott, és a geopolitikai feszültségek egy új szakaszába léptünk.

A hadművelet számos szempontból páratlan volt. Az amerikai erők hat darab bunkerátütő bombát vetettek be Fordú ellen, miközben összesen harminc Tomahawk cirkálórakéta csapott le más kijelölt célpontokra. A GBU-57 típusú bunkerromboló bombák, amelyek egyenként több mint 13 tonnát nyomnak, kifejezetten az olyan mélyen elrejtett bunkerek megsemmisítésére lettek kifejlesztve, mint amilyen Fordú is.

Trump a Truth Social platformon jelentette be először a sikeres műveletet, majd hajnali 4 órakor hivatalos tévébeszédben erősítette meg, hogy "Irán kulcsfontosságú nukleáris dúsító bázisait teljesen eltörölték a föld színéről." Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök "történelmet megváltoztató" lépésnek nevezte az amerikai beavatkozást, Irán pedig azonnali megtorlást ígért.

A Fordú nukleáris létesítmény Irán második legnagyobb atomipari komplexuma, amely a Natanz után következik. Teherántól 95 kilométerre délnyugatra, a szent Kom városának közelében található. Az üzem építése 2006-ra nyúlik vissza, amikor Irán titokban hozzáfogott a létesítmény kialakításához, méghozzá egy hegy belsejébe vájva, 80 méter mélyen.

A világ 2009-ben szerzett először tudomást a Fordú nevű létesítmény létezéséről, amikor az már működésbe lépett. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak heves kritikával illették Iránt, amiért titokban tartotta az objektum építését, amely kifejezetten a légicsapások elhárítására lett kialakítva. A komplexum, amely 80 méter mélyen, vastag kőzet- és talajrétegek alatt helyezkedik el, rendkívül ellenálló a hagyományos bunkerromboló bombákkal szemben. Az iráni Forradalmi Gárda korábban is védte ezt az objektumot, amelyet iráni és orosz föld-levegő rakétarendszerek is támogattak.

A szakértők véleménye szerint kizárólag az Egyesült Államok birtokol olyan fegyvereket, amelyek képesek elpusztítani Fordú föld alatti létesítményeit. Különösen említésre méltó a 13 ezer kilogrammos GBU-57-es bunkerátütő bombája, amelynek hatékonyságával szemben az izraeli védelmi erők GBU-28 bombái csupán 6 méter mélységig képesek behatolni.

Fordú eredetileg urándúsításra lett kialakítva. Csúcspontján az üzem 16 kaszkádot és körülbelül 3000 centrifugát működtetett. Az irányi hatóságok az elején 5 százalékos dúsítást alkalmaztak, ám 2011-re ezt a szintet 20 százalék fölé emelték. A 2015-ös nukleáris megállapodás keretében Irán kötelezettséget vállalt, hogy leállítja az uránfeldolgozást Fordú területén. Azonban 2019-ben Haszan Róháni elnök visszavonta ezt a megállapodást, bejelentve, hogy ismét uránt fecskendeznek a centrifugákba, ezzel újra életre keltve a nukleáris létesítményt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 2023 januári váratlan ellenőrzése során megállapította, hogy Fordúban centrifuga-készleteket telepítettek, amelyek 60 százalékos tisztaságú uránfeldolgozásra képesek. Ez súlyosan sértette Teherán NAÜ-val kötött biztosítéki megállapodását.

Irán jelentős módosítást hajtott végre a Fordú üzemanyag-feldolgozó létesítmény tervezési adataiban, anélkül, hogy erről előzetesen tájékoztatta volna az illetékes ügynökséget. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerint ez ellentmond Irán kötelezettségeinek, amelyeket a biztosítéki megállapodás keretében vállalt. A 2024 eleji jelentések alapján Fordú már elérte a 83,7%-os tisztítási szintet, ami rendkívül közel áll a fegyvergyártáshoz szükséges 90%-hoz.

Az amerikai szankciók visszaállítása után Irán legkorszerűbb rendszereit Fordúba költöztette. A The Jerusalem Post azt írja, hogy a korábban elavult IR1 centrifugák helyét ma a fejlettebb IR6 és IR8 modellek, egyes becslések szerint pedig már az IR9 centrifugák foglalják el, amelyek tízszer gyorsabban képesek feldolgozni az uránt.

A több száz méter hosszú főalagutakból kialakított, többszintes föld alatti komplexum rendkívüli védelmet nyújt a légicsapásokkal szemben. Az üzem központi irányító központja, valamint fejlett hűtőrendszerei, működési helyiségei és technikai laboratóriumai lehetővé teszik a folyamatos működést, még a külső bombázások vagy kommunikációs zavarok esetén is.

Izrael számára Irán nukleáris programja létfontosságú biztonsági kockázatot jelent, így olyan kulcsfontosságú létesítmények, mint Fordú és Natanz, stratégiai célpontokká váltak. A zsidó állam többször is kérte az Egyesült Államoktól, hogy bocsássák rendelkezésére a GBU-57 bunkerátütő bombákat, amelyek bevetésére kizárólag a B-2 lopakodó bombázók alkalmasak.

A szakértők véleménye alapján Fordú megsemmisítése érdekében "többszörös becsapódásra" van szükség, amely során "a második bomba az első által létrehozott nyílásban éri el hatását". Egy komolyabb amerikai offenzíva valószínűleg több bombázó egyidejű bevetését követelné meg.

Donald Trump elnök közlése szerint 6 bunkerátütő bombát dobtak le Fordúra, míg 30 Tomahawk rakétát lőttek ki más nukleáris objektumok, köztük Natanz ellen. A műveletet B-2 lopakodó bombázók hajtották végre, amelyek az egyedüli eszközök a GBU-57-es fegyverek szállítására.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgy értékelte a támadást, hogy "az Egyesült Államok félelmetes és igazságos hatalma meg fogja változtatni a történelmet", hozzátéve, hogy az Egyesült Államok "azt tette, amire a Földön egyetlen más ország sem volt képes".

Az amerikai katonai jelentések alapján a Fordú ellen végrehajtott támadás "látványos katonai diadallal" zárult, és Irán legfontosabb nukleáris feldolgozó létesítményeit "teljesen megsemmisítették".