Felpörög a kormány roma-stratégiája – ezt már sejtetni engedte Orbán Viktor környezete.

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára az Indexnek nyilatkozott a roma foglalkoztatás terén elért jelentős előrelépésről. A 2010-es években tapasztalt 25%-os foglalkoztatási arány 2024-re közel 50%-ra nőhet, ami történelmi jelentőségű változás. Csepeti hangsúlyozta, hogy a sikeres integráció kulcsa a helyi közösségek aktív részvétele, valamint a mentorálás, a piacképes képzési lehetőségek és a duális képzési programok fokozott támogatása. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy további célzott intézkedések várhatóak a jövőben.

"A roma foglalkoztatás terén történelmi léptékű fejlődés figyelhető meg" - emelte ki az Indexnek Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. Míg 2010-ben a romák körében a foglalkoztatottság aránya csupán 25 százalékot tett ki, 2024-re ez a szám már közel 50 százalékra nőtt. A férfiak esetében ez az arány még kedvezőbb, 60 százalékot is elér, de a nők helyzete is jelentős javuláson ment keresztül: 15 évvel ezelőtt a foglalkoztatottságuk mindössze 18-20 százalék körüli volt, míg ma már a 40 százalék körüli szintet is elérik.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által szervezett "Romák a munkaerőpiacon" című konferencián nem csupán az elmúlt évek tapasztalatait és eredményeit foglalták össze, hanem a jövőbeni lehetőségeket is körvonalazták. A rendezvény célja az volt, hogy párhuzamosan bemutassa a roma integráció eddigi sikereit, és ajánlásokat fogalmazzon meg a munkaerőpiac rejtett potenciáljainak - különösen a roma közösségek bevonásával - aktiválására. E jeles alkalom kapcsán lehetőségünk nyílt beszélgetni Csepeti Ádámmal.

Az országos szinten is figyelemre méltó átalakulás figyelhető meg: Magyarország 2010 óta egymillió új munkavállalót tudott integrálni a munkaerőpiacra, míg a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 75,1%-ra emelkedett, ami a legjobbak között helyezkedik el az EU-n belül. A konferencián elhangzott egyik fontos megállapítás az volt, hogy a roma nők rendkívül magas munkavállalási kedvvel és teljesítménnyel bírnak, amennyiben megfelelő támogatást kapnak. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a mentorálás, a piacképes képzések, valamint az inspiráló példaképek bemutatása kiemelt szerepet kapjon.

A központi kezdeményezések helyett a helyi sajátosságokra épülő, értékteremtő és piacképes megoldások hozzák a legjobb eredményeket. Ilyen kezdeményezések közé tartoznak például a szociális szövetkezetek, az innovatív közmunkaprogramok átalakítása, vagy a helyi vállalkozások aktív bevonása a folyamatokba.

Csepeti Ádám lapunknak kiemelte: a kormány célja, a roma gyerekek már fiatal korban stabilabb alapokat kapjanak, hogy később ne maradjanak le a munka világában. Ezért hangsúlyt fektetnek a kora gyermekkori fejlesztésekre, a szülői kompetenciák javítására, és az iskolai lemorzsolódás megelőzésére. "A romák foglalkoztatása terén pedig történelmi előrelépés történt a polgári-konzervatív kormányzás alatt."

Az államtitkár véleménye szerint a roma közösségek integrációjának kulcseleme a családtámogatási rendszer reformja: a juttatások ezentúl inkább a munkaviszonyhoz vagy a társadalombiztosítási jogviszonyhoz fognak kapcsolódni, nem pedig automatikusan, alanyi jogon fognak járni. Csepeti Ádám azonban hangsúlyozza, hogy a leglényegesebb számadatok közé tartozik az, hogy...

A Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy fontos figyelembe venni, miszerint a roma gyermekek oktatási rendszerbe való beilleszkedését jelentősen elősegítette a családtámogatási és szociális rendszer munkaalapúvá történő átalakítása.

Azt jelenti, hogy a juttatások rendszere egyre inkább a foglalkoztatotti státuszra és a társadalombiztosítási jogviszonyra épül, így eltávolodik az alanyi jogon járó támogatások dominálásától.

A kormány célja, hogy a roma fiatalok már korán olyan stabil alapokat kapjanak, amelyek hosszú távon segítik őket a munkaerőpiacon való boldogulásban, és megelőzhetővé teszik a leszakadásukat. "Emellett arra törekszünk, hogy a roma diákok már középiskolásként kapcsolatba kerüljenek a munkaadókkal, ezért kiemelten támogatjuk az országos gyakornoki programokat, a duális képzéseket és a vállalati ösztöndíjakat. Ezek nemcsak a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit javítják, hanem a munkáltatókat is ösztönzik arra, hogy nyissanak a hátrányos helyzetűek felé."

A fentieken túl, a továbbiakban is fontosnak tartjuk a roma munkavállalókkal szembeni előítéletek csökkentését és a pozitív példák társadalmi láthatóvá tételét.

A helyettes államtitkár kijelentése szerint nyilvánvalóvá vált, hogy ezen a területen a hagyományos megoldások mellett elengedhetetlen új, célzott intézkedések bevezetése. Ezen új irányvonal egyik fontos eleme, hogy a kormány a duális szakképzési lehetőségeket kívánja szélesíteni, szoros együttműködésben a helyi vállalkozásokkal és ipari szereplőkkel. Céljuk, hogy a fiatalok gyakorlati tapasztalatot nyerjenek, és már a képzés során kapcsolatot építsenek ki leendő munkáltatóikkal.

Csepeti Ádám kiemelte, hogy a kormány az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű, különösen a roma fiatalok munkaerőpiaci integrációjára. A cél világos: mindenki számára elérhetővé tenni a munkavállalást, legyen szó képzetlen fiatalról, alacsony iskolai végzettségű felnőttről vagy olyanokról, akik még soha nem dolgoztak. Így kiemelt figyelmet kapnak az úgynevezett "NEET" fiatalok - vagyis azok, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak.

A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) nemrégiben újjáélesztette az "Aktívan a tudásért" programot, amely kifejezetten az általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkező fiatalok számára nyújt lehetőséget. Ez a kezdeményezés egyedülálló módon ötvözi a képzést, a munkalehetőségeket és a mentori támogatást, ezzel több ezer roma embernek biztosítva a megélhetés lehetőségét a "segély helyett munka" filozófiájának mentén. A program célja, hogy valódi esélyt adjon a résztvevőknek, lehetővé téve számukra, hogy aktívan részt vegyenek a munkaerőpiacon és építsenek egy fenntarthatóbb jövőt.

A helyettes államtitkár szerint a roma integráció egyik kulcsa a helyi közösségek aktív bevonása. A konferencián, ahol mindezekről a programokról szó esett, több konkrét javaslat is elhangzott az önkormányzatok és a helyi vállalkozások szerepének megerősítésére. A konferencián résztvevők egyetértettek abban, hogy

Egy sikeres példa Drávaiványiból érkezett a helyettes államtitkár szerint, ahol egy helyi kertészet roma nőket alkalmazott. A tapasztalatok pozitívak: nemcsak munkahelyek jöttek létre, de a közösségi integráció is erősödött. A közbeszerzéseknél is megjelent egy új szempont: a résztvevők szerint előnyt kellene élvezniük azoknak a cégeknek, amelyek hátrányos helyzetűeket - köztük romákat - foglalkoztatnak. Több polgármester azt is javasolta, hogy a szociális szövetkezetek működését érdemes lenne könnyíteni, például az adó- és járulékterhek csökkentésével.

A kormány szerint a korábbi bírálatokkal ellentétben a közfoglalkoztatás igenis képes kaput nyitni az elsődleges munkaerőpiac felé. A 2016-ban még több mint 200 ezres közfoglalkoztatotti létszám 2024-re 65 ezerre csökkent. A roma munkavállalók körében ez még látványosabb: a közmunkában dolgozók aránya 40 százalék fölötti szintről 15 százalékra esett - ami jelentős minőségi fordulatot jelez.

Az elsődleges munkaerőpiacon tapasztalható fizetések növekedése jelentős hatással van a társadalmi helyzetre: 2010-hez viszonyítva a minimálbér drasztikusan, 73.500 forintról 290.800 forintra emelkedett, míg a garantált bérminimum 89.500 forintról 348.800 forintra nőtt. Ez a jövedelmi javulás hozzájárult ahhoz, hogy a romák anyagi körülményei is érezhetően kedvezőbbé váltak. További figyelemre méltó adat, hogy a súlyos anyagi-szociális deprivációval küzdők aránya 2015-ben 24,1 százalékról 2024-re 9,3 százalékra csökkent – ez a változás nem csupán hazai, hanem európai szinten is figyelemre méltó előrelépésnek számít.

Összegzésképpen az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzati intézkedések közül különösen fontos a 150 új gyár program, amely a teljes foglalkoztatottság fenntartására irányul. Emellett említést nyert a "Termelő műhelyek" és a "Felzárkózó települések" (FETE) program is, melyek célja, hogy vidéki területeken teremtsenek munkahelyeket és biztosítsanak képzési lehetőségeket.

A roma közösségek integrációjáért a Belügyminisztérium vállalja a felelősséget, míg a Miniszterelnökség stratégiai irányítás alatt támogatja az oktatás, lakhatás, mobilitás és foglalkoztatás terén megvalósuló kezdeményezéseket. A folyamat koordinálásában Sztojka Attila, a roma ügyekért felelős államtitkár is aktívan részt vesz. "Érdemes párhuzamot vonni a magyar erőfeszítések és más uniós országok gyakorlatai között: Szlovákia, Spanyolország, Románia, Bulgária, Csehország, vagy éppen Görögország esetében nem igazán találni olyan átfogó és tudatos integrációs programokat, mint amilyeneket Magyarország valósít meg" - tette hozzá Csepeti Ádám.