Ezért tiltotta be Anglia és Amerika hosszú évekre a karácsony ünnepét.
A 17. századi Angliában, bár a hatalom igyekezett korlátok közé szorítani a népi szokásokat, az emberek szívében mégis éltek a régi hagyományok. Titkos összejöveteleiken, eldugott helyeken gyűltek össze, hogy közösen énekeljenek, táncoljanak és koccintsanak, így megőrizve kultúrájuk szellemét a nehéz időkben is.
A december végi ünnepi időszak manapság szinte magától értetődő, mégis érdemes emlékezni arra, hogy a karácsony ünneplése nem mindig volt ennyire szabadon gyakorolható. A történelem során több alkalommal is próbálták betiltani, hol vallási, hol politikai okokra hivatkozva. Ezek a tilalmak leginkább a diktatórikus rezsimek árnyékában születtek, mint amilyenek a náci Németország, Fidel Castro Kubája vagy a Szovjetunió. Érdekes módon az egyik első ilyen intézkedés a 17. századi Angliában történt, ami rávilágít arra, hogy az ünnep megélése mindig is szoros kapcsolatban állt a társadalmi és politikai kontextussal.
Az angolszász országokban a karácsony csúcspontja nem a szenteste, hanem december 25-e, amikor Krisztus születését ünneplik. Évszázadokkal ezelőtt a karácsonyi mulatságok egészen Vízkereszt előtti napig, tehát január 5-ig tartottak. Ekkor a templomokban istentiszteletek zajlottak, míg a kocsmák és vendéglők zsúfolásig teltek, és az emberek nagy számban szórakoztak otthonukban, valamint az utcákon. Ezt a pezsgő ünneplést azonban Oliver Cromwell, a puritánok vezetője megunta, és elrendelte, hogy minden karácsonyi ünnepség illegális legyen.
Az első törvényt 1644-ben fogadták el a parlamentben, amely gyökeresen megváltoztatta a karácsonyi hagyományokat: betiltotta a mulatozást és a vidám ünneplést. E helyett böjti napokat és imádságokat rendeltek el, reflektálva a szigorú vallási előírásokra. Az ünnep így egy komolyabb, elmélyültebb fényt kapott, távol a korábbi vidám szokásoktól.
1645-ben aztán egy olyan vallási útmutatást adtak ki az istentiszteleti napokról, amiből egyszerűen kihagyták a karácsonyt, amit 1647-ben egy újabb parlamenti rendelettel fejeltek meg. Ekkorra már jelentős változások álltak be az országban: elkergették I. Károly királyt, és a presbiterianizmus lett az államvallás. A rendelet ekkor megerősítette, hogy a karácsonyi ünneplése illegális, aki pedig mégis így jár el, az büntetést kockáztat.
A szabályok értelmében a karácsonyi ünnepeknek teljes mértékben át kellett alakulniuk egy átlagos hétköznap hangulatává. Ennek következtében a kereskedőknek a megszokott nyitvatartási idő szerint kellett működniük, és tilos volt bármilyen ünnepi díszítés az otthonokban. A közös éneklés, ünneplés, tánc és alkoholfogyasztás is tabunak számított. A The Week hírei szerint a puritánok célja az volt, hogy eltüntessék a katolicizmus nyomait, ezért az angol "Christmas" szóban a "mas" (mise) helyett a "tide" (menet) kifejezést használták. Így a "Christmas" kifejezés "Christ tide"-ra változott.
A fentiekkel ellentétben a bevezetett intézkedések nem váltották ki a várt lelkesedést a lakosság körében, ám ennek ellenére akadtak olyan események, amelyeket a karácsony ünneplésének betiltása ellenére is megszerveztek. Például Canterburyben egy karácsonyi ünnepi focimeccs zajlott, amely nagy népszerűségnek örvendett. A helyiek ellenállása viszont évről évre egyre inkább megmutatkozott, végül pedig lázadásokhoz vezetett, ami a társadalmi feszültség növekedését jelezte.