A fiatalok vastagbélrákának növekvő előfordulása mögött több tényező húzódik meg. Az életmódbeli változások, mint a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és a stressz mind hozzájárulnak ehhez a jelenséghez. Emellett a genetikai hajlam és a környezeti hatás

Egy friss tanulmányban több mint tíz ország közel ezer rákos beteg DNS-ét vizsgálták a kutatók, és úgy találták, hogy az E. coli baktériumnak is köze lehet a megbetegedéshez.

Az utóbbi években számos kutatás kimutatta, hogy a vastagbélrák egyre gyakoribb a fiatalok körében. Ha ilyen szinten emelkedik az érintett betegek aránya, akkor a vastagbélrák az előrejelzések szerint 2030-ra a fiatal felnőttek rák okozta halálozásának vezető okává válhat világszerte. Magyarországon minden évben 5-6 ezer ember hal bele a betegségbe, ami elsősorban az egészségtelen életmódra vezethető vissza - írja a Medicalonline.hu.

Eddig is ismert volt, hogy a helytelen táplálkozás, a túlzott vöröshús-fogyasztás és a stresszes életvitel szerepet játszanak a daganatos megbetegedések megjelenésében. Azonban a legújabb kutatások eddig nem tisztázták a növekvő tendenciák mögötti okokat. Most egy friss tanulmány nyomán a tudósok a bélbaktériumok szerepére kezdtek gyanakodni.

A tanulmány szerint gyermek- és serdülőkorban az E. coli baktérium bizonyos törzsei által termelt méreganyagok hatással lehetnek a rosszindulatú vastagbélrák kialakulására. Az E.coli baktérium (más néven kólibaktérium) a tavalyi McDonald's-os botrányról lehet ismerős: akkor az Egyesült Államok 12 államában lehúzták az étlapokról az egyik ikonikus burgert azért, mert a termékhez kapcsolódóan E.coli-fertőzési hullám tört ki, amely halálos áldozatokat is szedett. A vizsgálatok szerint a szendvicsekben lévő, friss, kockára vágott hagyma volt a fertőzés forrása.

Az E. coli baktérium leggyakrabban akkor okoz fertőzést, amikor széklettel szennyezett ételeket fogyasztunk. Az ezzel járó tünetek – mint például hányás, véres hasmenés, erős hasi görcsök és fáradtság – általában 2-8 nappal a fertőzés után jelentkeznek. A tünetek megjelenésének időpontja számos tényezőtől függ, beleértve a szervezet immunrendszerének állapotát, a baktérium mennyiségét, valamint annak specifikus típusát. A Conversation cikkének információi alapján a méreganyagok szaporodásához hozzájárulhat az ultrafeldolgozott élelmiszerek, például a gyorséttermek kínálatának rendszeres fogyasztása.

A vastagbélrák jelenleg a második leggyakoribb daganatos halálozási ok, mégis csak minden harmadik esetet diagnosztizálnak a legkorábbi stádiumban, amikor még sikeresen gyógyítható lenne a betegség. Nehézség, hogy a vastagbélrák eleinte nem jelentkezik tünetekkel, csak úgynevezett polipok (kinövések) keletkeznek a vastagbelet borító nyálkahártyán, majd 10-15 évvel később durvul el a betegség. Ezért is fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, ahol még időben észlelni tudják a szakemberek a problémát.

A legújabb kutatás során egy nemzetközi kutatócsapat 11 különböző országból összegyűjtött adatokat közel ezer vastagbélrákos beteg daganatairól, és meglepő, hasonló mintázatokat tártak fel a sejtek genetikai anyagának változásai között.

A szakemberek megfigyelték, hogy két mutációs ismertetőjel - az SBS88 és az ID18 nevű - kiemelkedett az E. coli törzsek által termelt DNS-károsító méreganyaggal való kapcsolata miatt. Ezek a bakteriális fertőzések több mint háromszor gyakoribbak voltak a 40 éves kor előtt diagnosztizált betegeknél, mint a 70 év felettieknél. Az említett mutációk a tumor kialakulásának korai szakaszában jelennek meg, ami arra utal, hogy a betegséget elindító károsodás évekkel vagy évtizedekkel a rák diagnosztizálása előtt bekövetkezhet.

A vastagbélrákos esetek körülbelül 90%-ában felfedezhető a tumorok fejlődését gátló gén, azaz a tumor-szuppresszor inaktív formája. Ezt a génét APC-nek, azaz adenomatosus polyposis coli-nak nevezik, ahogyan azt az Egészségkalauz is megemlíti.

A kutatások szerint az E. coli baktérium által termelt kolibaktin egy különleges célpontot, az APC gént támad meg. Ez a gén kulcsszerepet játszik a sejtek növekedésének szabályozásában, és normális körülmények között biztosítja a sejtek kontrollált osztódását.

A kutatás során megfigyelték, hogy a kolibaktin-pozitív rákos megbetegedések körében az APC-mutációk körülbelül 25%-a mutatta a méreganyag sajátos jellemzőit. Ez a belső "fékrendszer" elleni közvetlen támadás magyarázatot nyújthat arra, miért fordulnak elő ezek a rákos megbetegedések egyre fiatalabb korosztályokban – áll a Conversation cikkében.

A molekuláris elemzés kimutatta, hogy a kolibaktinhoz kapcsolódó mutációk gyakran az élet első tíz évében jelennek meg. Ez azt sugallja, hogy a méreganyag csendben megtelepedhet a gyermekek bélrendszerében, és korán elindíthatja a rákos elváltozásokat. Mindez azonban egyelőre csak egy elmélet, az említett, majdnem ezer fős kutatásban nem foglalkoztak gyermekekkel, csak felnőttekkel.

A kutatás célja a rákkockázat sejtszintű mintázatának alapos feltérképezése. Különösen fontos megemlíteni, hogy a bélflórában található egyes baktériumtípusok jótékony hatásúak, és nem keverendők össze a káros, mérgező baktériumokkal. Érdekes módon a bélbaktériumok összetétele jelentősen változhat a különböző földrajzi területeken: például azokban az országokban, ahol a vastagbélrák előfordulása növekvő tendenciát mutat, mint Argentína, Brazília vagy Oroszország, a kolibaktinnal kapcsolatos mutációk arányának is magasabb szintje figyelhető meg.

A regionális eltéréseket meghatározzák az étkezési szokások (itt leginkább arra kell gondolni, hogy milyen kultúrákban elterjedt például az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása), az antibiotikum-használat gyakorlata és a környezeti tényezők. Japánban és Dél-Koreában is magas a vastagbélrákos megbetegedések aránya, azonban az ottani érintetteknél a kutatók más mutációs mintázatokat mutattak ki, ami arra utal, hogy nem csak a felsorolt okok lehetnek meghatározók.

Justin Stebbing, az angliai Ruskin Egyetem orvosbiológiai professzora szerint a kutatás leginkább újat mondó megállapítása azzal kapcsolatos, hogy az említett bakteriális károsodás milyen életkorban következik be. Az évtizedek alatt felhalmozódó életmódbeli kockázatokkal ellentétben a kolibaktin egy rövid időszakban csapódik le: amikor a mikrobiom (azaz a szervezetünkben élő mikroorganizmusok összessége és ennek rendszere) még csak kialakulóban van gyermek- vagy serdülőkorban.

Az új kutatási eredmények rámutatnak arra is, hogy mivel lehetne megelőzni a vastagbélrákos megbetegedéseket.

Életmódbeli változásokkal magunk is tehetünk a megelőzésért: fogyasszunk rostban gazdag, kevésbé feldolgozott ételeket - mondják a szakemberek. Ez az étrend segíti az egészségesebb mikrobiom kialakulását, ami visszaszoríthatja a káros baktériumokat.