Erősebb polar vortex vár ránk, mint ahogy azt korábban gondoltuk: a tudósok figyelmeztetése szerint Európa előtt kihívásokkal teli tél áll.
A hivatalos meteorológiai tél december 1-jei beköszöntével eddig nem állt be különösebben nagy változás az időjárásban. A Severe Weather Europe által publikált téli időjárás előrejelzés szerint az időjárás decemberben még az átlagos téli időjáráshoz hasonló szinteken fog mozogni. A modellezések szerint az előzőleg adott előrejelzésekkel összhangban enyhébb télre lehet számítani az átlagnál idén.
Idén az időjárás számos rekordot megdöntött, kezdve a tűző nyári hőségtől egészen a jelentős őszi esőzésekig, amelyek súlyos árvizeket idéztek elő a kontinens középső és keleti területein. Összességében, noha az évnek még nincs vége, a korábbi elemzések arra utalnak, hogy az idei év akár a 2023-as évet is megelőzheti a globális hőmérséklet szempontjából legmelegebb évek rangsorában.
A 2023-as év, amely javarészt melegrekordokkal büszkélkedhet, november hónapja igazi meglepetéssel szolgált a hosszú távú időjárási adatok vizsgálata során.
Az idei volt hazánkban az elmúlt 13 év leghidegebb novembere, amely 1,9 Celsius-fokkal marad el az 1991 és 2020 közötti átlagtól.
Legutóbb 2011. novemberében tapasztaltunk ilyen alacsony hőmérsékletet, és 2023 májusa óta ez volt az első hónap hazánkban, amikor az átlaghőmérséklet a globális normálérték alá süllyedt.
Ősz végén, a Severe Weather Europe egyik korábbi elemzésére alapozva, alaposan megvizsgáltuk az első előrejelzések tartalmát, amelyek az idei téli időjárásra vonatkoznak. Első ránézésre talán úgy tűnhet, hogy szeptember vége még korai a tél megérkezéséhez, azonban a komplex, sok tényezőt figyelembe vevő időjárási modellek képesek előre jelezni az adott évszak várható időjárási trendjeit. Ahogy elemzésünkben is kifejtettük, az idei tél időjárási viszonyait elsősorban két jelentős globális időjárási jelenség fogja formálni.
Az egyik tényező, amely hozzájárul a változásokhoz, az a viszonylag gyengébb La Niña jelenség, míg a másik a sarki régiók felett örvénylő sarki örvény, amely különféle időjárási hatásokat generál.
Előbbi folyamat, lényegében a gyakran a tavalyi és idei nyár extrém magas hőmérsékletével összefüggésbe hozható El Niño (teljes nevén El Niño-déli oszcilláció, ENSO) folyamat fordítottja. A La Niña kialakulása néhány évente jelentkező kialakulásakor az átlagnál alacsonyabb a Csendes-óceán felszíni hőmérséklete, amelyet a kelet felől fújó szélrendszerek nyugat felé szállítanak.
A sarki örvény, más néven polar vortex, egy hatalmas ciklonális struktúra, amely az északi félteke légkörében forog. Ez a jelenség a földfelszín szintjétől egészen a sztratoszféra legmagasabb rétegeiig, több mint 50 kilométeres magasságig terjed. Az örvény globális hatásai, különösen az északi féltekén, szorosan összefüggenek annak stabilitásával és erejével. Amikor egy erős polar vortex alakul ki, képes megőrizni a sarkvidék hideg légtömegeit, míg ha az áramlat gyengülni kezd, akkor gyakori hidegbetörésekre számíthatunk Észak-Amerikában és Európában. Ez a jelenség tehát kulcsszerepet játszik az időjárási minták alakulásában, és figyelemmel kísérése fontos a téli időszak előrejelzése szempontjából.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) legújabb elemzése szerint a sarki légörvény aktivitása mostanában kezd igazán felerősödni, miután a tavaszi és nyári hónapokban viszonylag nyugodt időszakot élt át. Az őszi mérések alapján az örvény szélerőssége októberben az átlagos szint alatt maradt, ám azóta jelentős erősödésen ment keresztül. Jelenleg a polar vortex a megszokott átlaghoz képest jóval intenzívebb állapotban van. A legfrissebb előrejelzések szerint ez az extrém sarki örvényesség a következő két hétben is fennmarad, mielőtt a helyzet normalizálódna.
Mindent összevetve, az első előrejelzések a korábbi évek adatai alapján azt jósolták, hogy idén a moderált La Niña hatás miatt Európában az átlagnál enyhébb tél jöhet, az északi területeket leszámítva kevés hóval. Ugyan az Észak-Amerikát jelenleg sújtó hidegbetörés némileg ellentmondásban áll a jelenleg mért erős sarki légörvénnyel, a NOAA kutatása szerint nem zárja teljesen ki egymást a két jelenség.
Ezek alapján még mindig kérdéses, milyen irányba fejlődik majd a polar vortex a tél folyamán. Mit mondanak a legfrissebb időjárás-előrejelzések decemberre?
Fontos megjegyezni, hogy a hosszú távú időjárási modellezésekből egy-egy konkrét nap hőmérsékletetét nem tudjuk megállapítani. Az előrejelzéseket - különösen, ha hónapokra előre készülnek - a rendelkezésre álló globális időjárási változókkal számoló szimulációk alapján készítik. Ezek lényegében a fennálló ismeretek alapján szimulálják, hogy a légköri hatások milyen trendeket alakíthatnak ki hosszú távon.
A Severe Weather legújabb elemzése a várhatóan gyenge La Niña jelenség hatásaira összpontosít, amelyek befolyásolják az elkövetkező hónapok időjárását. A szakértők hangsúlyozzák, hogy míg az Egyesült Államokban a hatások viszonylag egyértelműek, addig az európai éghajlati hatások pontos meghatározása sokkal bonyolultabb feladat. Ennek ellenére néhány figyelemre méltó jelet emelnek ki, amelyek a december és február közötti időszakban irányadóak lehetnek Európában.
A nyomásmintázatok alapján úgy tűnik, hogy
a gyenge La Niña fázis alacsony nyomású régiót eredményezett Kelet-Közép Európában, aminek hatására nyugat felől hideg légtömegek érkeznek majd december első felében.
Ezeket az adatokat figyelembe véve, az átlagtól való hőmérséklet eltérések elemzése során világossá válik, hogy...
A kontinens nyugati és déli területein a hőmérséklet várhatóan alacsonyabb lesz az elmúlt évtizedek átlagához viszonyítva.
December második felében az előrejelzések szerint az alacsony nyomású zóna nyugati irányba mozdulhat el, aminek köszönhetően Kelet-Közép-Európába átlagos, vagy valamivel melegebb hőmérséklet érkezhet. Az elemzéshez mellékelt térképek alapján Magyarország éppen a határon van a hőmérsékleti eltérést tekintve, így várhatóan az ilyenkor szokásos átlaghoz hasonló hőmérséklet a valószínű.
A csapadékviszonyok elemzése alapján a globális folyamatok hatásaira még mindig nem támaszkodhatunk teljes mértékben. A La Niña fázis alatt általában jellemző, hogy a kontinens nagyobb részén csökken a csapadék mennyisége, míg az északi és déli régiókban egy kicsit több csapadékra lehet számítani.
A január és március közötti időjárási viszonyok vizsgálatához az elemzés az ECMWF (Európai Középtávú Időjárás Előrejelző Központ) által kidolgozott, Európában széles körben elfogadott időjárás-előrejelző modellt használta alapként.
Az ECMWF legfrissebb téli nyomásmintázati előrejelzése szerint egy alacsony nyomású rendszer alakulhat ki Európa észak-nyugati részén. Ez a légkör magas régióiban futó légáramlatot (jet stream) észak felé tolja el, lehetővé téve, hogy egy magas nyomású zóna alakuljon ki a kontinens nagy részén.
Ennek következtében Európa különböző pontjain a megszokott átlagokhoz képest magasabb hőmérsékletekre lehet számítani.
Különösen Kelet-Közép-Európában és az északkeleti vidékeken a megszokott időjárási körülményekhez képest melegebb napokra számíthatunk. A csapadék eloszlásának hosszú távú előrejelzései általában az átlagosnak mondható, kivéve az északi régiókat, ahol a futóáramlatok nemcsak hideg légtömegeket, hanem csapadékot is hoznak magukkal.
