Emléktörlés alvás közben? Ez igazán hasznos lehet!
Hongkongi tudósok új megközelítést javasolnak, amely szerint az alvás alatt végzett memóriamanipuláció hatékonyan támogathatja a traumák és az érzelmi feszültségek kezelését.
Az emlékek felidézése néha annyira intenzív lehet, hogy az ember szinte újra átéli azokat a pillanatokat. Ez különösen érvényes a negatív emlékekre, amelyek gyakran keserűek és érzelmileg megterhelőek. Időről időre mindannyian vágyunk arra, hogy valami vagy valaki eltüntesse ezeket az emlékeket az életünkből. Bár a törlés talán nem lehetséges, egy ígéretes kísérlet arra mutat rá, hogy az emlékek intenzitása csökkenthető – lehetőség nyílik arra, hogy enyhítsük a fájdalmunkat.
Amikor alszunk, a pihenésen túl fontos folyamatok zajlanak az agyunkban, többek között ilyenkor szilárdulnak meg az emlékek. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a pozitív emlékek felidézése hozzájárulhat az érzelmi jóléthez. Ezt a két megállapítást fűzték össze a Hongkongi Egyetem kutatói, akik arra voltak kíváncsiak, hogy vajon megzavarhatók-e a negatív emlékek alvás közben kellemes emlékek felidézésével. Nem véletlenül választották az alvást: az alvásalapú technikák ugyanis gyengédebb, passzívabb megközelítést biztosítanak, és nincs szükség tudatos emlékezésre.
A kutatás során 37 résztvevő, főként fiatal felnőttek, vettek részt. Az esti tanulás során véletlenszerűen kiválasztott szavakat érzelmileg negatív képekkel kapcsoltak össze, hogy az éjszakai alvás segítse az emlékek megerősítését. A következő este a korábban tanulmányozott szavakhoz érzelmileg pozitív képeket rendeltek, ezzel pozitív zavaró emlékeket generálva. Az eredeti szó-kép párok felét azonban megőrizték változatlanul, mint kontrollcsoportot - számoltak be a kísérletről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában.
A második éjszaka során a kutatók célzottan aktiválták a résztvevők emlékeit: amikor azok az alvás nem gyors szemmozgásos (non-REM) szakaszában tartózkodtak, halkan suttogva ismételték a pozitív és negatív emlékekhez kötődő szavakat. A cél az volt, hogy felidézzék ezeket az emlékeket anélkül, hogy a kísérleti alanyok felébredtek volna.
Másnap reggel különböző feladatok révén azt kutatták, mennyire képesek a résztvevők felidézni a kellemes és kellemetlen emlékeket. Öt nappal később megismételték a vizsgálatot, hogy felmérjék az eredmények tartósságát. A kutatás során kiderült, hogy a pozitív emlékek tudatos újraaktiválása csökkentette a negatív emlékek felidézésének hajlandóságát. Ezzel szemben a kontrollcsoport esetében, ahol nem alkalmaztak pozitív megerősítést, nem tapasztaltak hasonló hatást. Érdekes módon a résztvevők nagyobb valószínűséggel asszociáltak pozitív képekre olyan szavak hallatán, amelyek mindkét emléktípushoz kapcsolódtak. Ez arra utal, hogy a pozitív emlékek bevonása mérsékelheti a negatív emlékek erősségét.
Alvás alatt EEG-készülékkel monitorozták a résztvevők agyi tevékenységét. A kutatók felfedezték, hogy az érzelmi memóriafeldolgozáshoz kapcsolódó Théta-sávú agyhullámok aktivitása fokozódott, különösen a pozitív emlékek bemutatása során. Ez azt jelenti, hogy a kutatóknak sikerült egy specifikus alvási fázisban célozniuk az agyat, ezzel finoman befolyásolva az emlékek feldolgozási folyamatát. Ennek eredményeként csökkentették a negatív emlékek érzelmi hatását, mindezt anélkül, hogy a résztvevőknek tudatosan erőfeszítéseket kellett volna tenniük.
A kutatásnak persze voltak korlátjai. Például hogy a kísérletben használt érzelmi emlékeket mesterségesen, laboratóriumi körülmények között hozták létre, ami nem biztos, hogy egyezik a valós élet emlékeinek összetettségével. Emellett a kutatók az alvás egy meghatározott fázisára összpontosítottak. A későbbiekben viszont feltárhatják, hogy miként befolyásolja a memória újraaktiválását és az érzelmi feldolgozást a gyors szemmozgásos (REM) alvási fázis, illetve érdemes lenne tisztázni a mostani eredmények hosszú távú hatásait is.
