A fiókok fele eltűnt, de mégis tömegesen toborozzák a munkavállalókat – mi zajlik valójában a magyar bankok világában?

Az elmúlt évtized során Magyarországon drámai mértékben, 55%-kal csökkent a hitelintézeti fiókok száma. Tavaly például a bankok 35 fiókot zártak be, miközben hangsúlyozzák, hogy a fiókbezárások időszaka véget ért. A fiókok szerepe azonban jelentős átalakuláson megy keresztül. Érdekes módon, a bankok alkalmazotti létszáma 5%-kal nőtt az utóbbi tíz évben, így már a 2008-as pénzügyi válság előtti csúcsérték elérésére törekszenek. Tavaly csaknem 400 új munkavállalóval bővült a szektor. Az ATM-ek számának alakulását is figyelemmel kísértük: itt nemcsak a múlt, hanem a következő egy-két év is radikális változásokat hozhat.

Az 1000 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel bíró kereskedelmi bankokra vonatkozóan végzett gyűjtésünk eredményeként...

A 2024 végi adatok szerint a fiókkal rendelkező három bank fiókhálózata a magyarországi hitelintézeti egységek 65%-át képviseli. Ebből adódóan...

Tavaly év végén összesen 1401 volt a szám, ami hazánkra vonatkozik.

Tíz évvel ezelőtt a jegybanki statisztikák szerint 3086 hálózati egység működött, ami mára csupán 45%-át jelenti az akkori fiókszámnak. E drámai csökkenésnek két jelentős oka van:

Tavaly már nem a legnagyobb hálózattal rendelkező MBH Bank, hanem az OTP Bank csökkentette a leginkább egységei számát (nettó 25-tel), így nyílt az olló a két legnagyobb fiókhálózatú bank között.

Az elmúlt évtized a fiókbezárásokról szólt, különösen annak első fele. Az UniCreditnek, a CIB-nek és a Raiffeisennek is mintegy 41%-kal kisebb ma a hálózata, mint tíz éve, az Erste 23%-kal, az OTP 17%-kal csökkentette méretét. Tavaly az OTP 25-tel, az MBH 6-tal, a K&H 2-vel, a CIB 1-gyel csökkentette fiókszámát, a többieké változatlan maradt. A digitális hitelintézetként működő Gránit Bank két fiókkal is elboldogul, mindkettő a fővárosban van.

A bankfiókok világában a mennyiségi változások helyett sokkal lényegesebb a minőségi átalakulás, amely meghatározza a jövőbeli működésüket.

erről részletesen az OTP példáján keresztül itt írtunk:

Egészen más a kép, ha az ATM-ek számát nézzük meg, ezek alakulását a POS-terminálokkal együtt mutatja alábbi ábránk. Ha nem is szigorúan monoton módon emelkedett, de 2017-ig növekedési trendet mutatott a bankautomaták darabszáma Magyarországon, a hálózat bővülését annak kezdeti szakaszában paradox módon támogatotta a digitalizáció, a technikai fejlődés. A pandémia idején egyértelműen megtört a trend, és 2022 végén már 7%-kal kevesebb ATM működött Magyarországon, mint az öt évvel korábbi csúcson. A magyar készpénzes infrastruktúra leterheltsége 2019 után emelkedett, mivel a növekvő forgalmat egy szűkülő rendszernek kellett kiszolgálnia, ami a hálózat túlfeszítettségéhez vezetett. Erre reagált először az MNB programja: 2023. február 1-én lépett hatályba a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról és hamisítás elleni védelméről szóló MNB- rendelet (Bankjegyrendelet) módosítása, amelynek új rendelkezései között szerepelt a kereskedelmi bankok által üzemeltetett ATM-ek minimális darabszámára vonatkozó jegybanki elvárások előírása. 2024 végére ennek is köszönhetően új csúcsra,

5140-re emelkedett a bankaautomaták száma.

Az ATM-hálózatokra vonatkozó szabályozás aztán idén lépett csak igazán szintet. Először Nagy Márton, az NGM minisztere lengette be, majd március 20-án kormányhatározat született arról, Magyarországon minden településen legyen legalább egy bankautomata. Gyopáros Alpár kormánybiztos április elején nyújtotta be a törvénytervezetet, az országgyűlési képviselők el is fogadták az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló törvényjavaslatot. A részleteket további rendeletekben szabályozza az NGM és az MNB az ATM-telepítésekkel kapcsolatban. Bár a Magyar Bankszövetség azt jelezte, hogy a bankok a 2000 fő feletti településeken tudják vállalni önként az ATM-ek biztosítását, május végén megjelent a Magyar Közlönyben a kormány bankautomaták telepítéséről szóló rendelete., amely 2025. december 31-étől valamennyi 1000 főt meghaladó népességgel rendelkező településen, 2026. december 31-étől pedig valamennyi 500 főt meghaladó népességgel rendelkező településen előírja a készpénzfelvétel biztosítását. A június elején megjelent kormányrendelet valamelyest enyhít az eredeti szigoron, így mégis leszerelhetők, áthelyezhetők már most működő ATM-ek is. Jelenleg tudomásunk szerint az ATM-ek darabszámának és elhelyezésének a bankok közötti leosztása van folyamatban az MNB-vel zajló egyeztetéseken. Ez még jelentősen változtathat az alábbi ábrán szereplő számokon a következő egy-két évben.

A digitalizáció kérdései új megvilágításba helyezik az emberi munkaerőt, különösen a kis hozzáadott értékű szellemi munkák és az ismétlődő feladatok esetében. Az automatizálás, a robotizáció és legújabban a mesterséges intelligencia egyre inkább átformálják a munkakörnyezetet, kiváltva a dolgozók szerepét a háttérfolyamatokban, az értékesítésben és az ügyfélkapcsolatokban is. Bár ez a tendencia kétségtelenül valós, a bankok alkalmazotti létszámán ez a folyamat nem mindig tükröződik egyértelműen, mivel számos egyéb párhuzamos jelenség is befolyásolja a munkaerőpiacot.

Az MNB legfrissebb statisztikái szerint tíz évvel ezelőtt a magyar hitelintézetek alkalmazottainak száma 37 817 fő volt, amely a pénzügyi válság utáni időszakban a legmélyebb pontot jelentette. Jelenleg azonban a létszám 5,2%-kal magasabb ennél, ahogy azt a negyedik negyedéves adatok is tükrözik.

39 773 fő dolgozik a bankoknál,

A Covid előtt tapasztalhattunk egy rövid, de jelentős növekedést az intézmények számában, azonban azóta ezek a számok is csökkentek. A járvány idején egy komoly elbocsátási hullám indult el, de az akkori létszám azóta fokozatosan visszaépült. Jelenleg a 2008-as válság előtti szinthez, amely 43 932 fő volt, való visszatérés jelei mutatkoznak, ám valószínű, hogy ehhez még sok évnek el kell telnie, és nem biztos, hogy a szektor valaha is eléri ezt a szintet.

Gyűjtéseink alapján 2024 végére Magyarországon várhatóan...

konszolidált létszámmal működött. Mivel ebben nem pusztán a hitelintézeti dolgozók vannak benne (a K&H esetében a biztosítósokat nem tartalmazza alábbi ábránk), ezért csak óvatosan vethetjük össze a nagybankok létszámát az MNB hitelintézeti statisztikájával, mindenesetre a három legnagyobb bank aránya 65%-osnak, a nyolc legnagyobbé 89%-osnak adódik, ami nem állhat messze a valóságtól.

A digitális technológiák térnyerése ellenére, 2016 óta folyamatosan emelkedik a nagybankok létszáma. Például az MBH Bank, amely korábban racionalizációs lépéseket tett, tavaly körülbelül 650 új munkatársat vett fel, főként a Fundamenta akvizíció révén. A banki szektorban a létszámbővülés hátterében több tényező áll: az üzleti tevékenységek fokozódása, a munkafolyamatok bonyolultságának növekedése, valamint a jogszabályi követelmények fokozódó komplexitása mind hozzájárulnak ehhez a trendhez. Az elmúlt tíz évben...

Az OTP Banknál a munkavállalók létszáma 40%-kal nőtt, míg az Erste Bank esetében ez a szám 23%-os emelkedést mutat. A Raiffeisen Banknál dolgozók száma pedig 15%-kal gyarapodott.

a K&H-nál és az UniCreditnél lényegében stagnált, a CIB-nél viszont 11%-kal visszaesett. Ha viszont a 2019-es mélypontjához hasonlítjuk a CIB létszámát, már ott is 13%-os bővülést láthatunk.