Elkészült a jelentés, amely rávilágít a parajdi bányakatasztrófával összefüggő súlyos mulasztásokra.
Súlyos mulasztásokat tárt fel a román kormány vizsgálata a májusi parajdi bányakatasztrófa kapcsán. A jelentés szerint a sóbányát működtető állami cég, a Salrom éveken át alábecsülte a vízbetörés veszélyét, noha szakmai figyelmeztetések és anyagi források is rendelkezésre álltak. A hatóságok szerint a bánya védelmére nem születtek időben hatékony intézkedések, a tragédia pedig nemcsak az üzemet, hanem a teljes helyi turizmust is megbénította.
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) nem értékelte megfelelően a vízbetörés kockázatát, és így nem hozott létre megfelelő felkészültséget a parajdi sóbányát érintő veszéllyel szemben - derült ki a román miniszterelnöki hivatal által közzétett szombati vizsgálati jelentésből.
A májusi bányakatasztrófa után végzett vizsgálatok során kiderült, hogy a Salrom és az ANAR vízügyi hatóság rendelkezett olyan adatokkal, amelyek alapján előre jelezhető lett volna a Korond-patak vízszintjének emelkedése, ami eláraszthatta volna a bányát. A jelentés rámutatott, hogy ennek ellenére a vállalat nem tartotta sürgetőnek a helyzetet, és nem alakított ki hosszú távú védelmi stratégiát a bánya és a berendezések biztonságának megőrzésére.
A vizsgálat során kiderült, hogy a sóbányát üzemeltető állami vállalat az utóbbi években elhanyagolta a szükséges karbantartási és megelőző fejlesztéseket, pedig a megfelelő anyagi források rendelkezésre álltak. A cég figyelmen kívül hagyta a korábbi évek szakértői véleményeinek ajánlásait, köztük azokat a javaslatokat is, amelyek a régi bányák vízszivárgásának csökkentésére irányultak. Ezen kívül, a 2012 és 2016 között végzett vízügyi munkák átvételekor a vállalat nem kérte az illetékes hatóság szakmai ellenőrzését, ami újabb szabálytalanságokra utal.
A jelentés alapján a 2023-as szivárgások után készült műszaki dokumentáció szerint a cég csupán 2024-re tartotta indokoltnak a beavatkozások elvégzését. Azonban a kivitelezés elindítása késlekedett, és csak tíz hónap elteltével kötöttek szerződést a munkálatokra. Ez a folyamat nyolc nappal azután zajlott le, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak ismét betört a bányaterületre, teljes mértékben elárasztva a létesítmény területét. A vészhelyzet kihirdetésére május 7-én került sor.
A kormányzati jelentés konkrét felelősöket is azonosít: ajánlásuk szerint a Salrom vezetőségét vissza kellene hívni, továbbá a döntéshozatalban részt vevő személyek jogi felelősségre vonása is indokolt. Továbbá hangsúlyozzák a bányaipari szabályozás szigorításának és pontosításának szükségességét, hogy a jövőbeli hasonló tragédiák elkerülhetők legyenek.
A parajdi sóbánya nemcsak ipari jelentőségű, hanem Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja is volt: évente több százezer látogató kereste fel. A bánya működése a helyi vendéglátás és turizmus szempontjából is kulcsfontosságú, így a katasztrófa nemcsak a bányászokat, hanem a környék gazdaságát is súlyosan érintette.
