Spanyolországban felfedeztek egy több mint 1 millió éve élt ősi emberi fajhoz tartozó maradványokat, amelyek lenyűgöző betekintést nyújtanak az emberi evolúció korai szakaszaiba.
A megkövesedett maradványokat a burgosi Atapuerca közelében található Sima del Elefante (Elefánt gödre) barlangjában Spanyolországban tárták fel, és egy kihalt emberi faj felnőtt tagjának bal arcát és felső állkapcsát alkotják, aki az Ibériai-félszigeten élt és halt meg 1,1-1,4 millió évvel ezelőtt. Az emberi faj történelméből ez lett az eddig feltárt legrégebbi lelet, ami Nyugat-Európából származik.
A felfedezés azt jelzi, hogy a pleisztocén korai időszakában a térségben legalább két különböző emberi csoport létezett. Ekkoriban a vidék egy dús erdőkkel borított, vadon élő állatokban bővelkedő terület volt, tele csobogó folyókkal és patakokkal, amelyek éltető forrást jelentettek az ott élő közösségek számára.
A korai emberek legalább 1,8 millió évvel ezelőtt hagyták el Afrikát és érkeztek meg Eurázsiába, amit öt felfedezett koponya is alátámaszt. Ezek a koponyák a Homo erectusnak, az első olyan emberi fajnak tulajdoníthatók, amelyik megtette ezt a jelentős utat az afrikai kontinensről.
Eddig a legkorábbi emberi maradványok Nyugat-Európában 1,1-1,2 millió éves állcsontdarabok és fogak formájában kerültek elő a Sima del Elefante barlangból. A kutatók azonban felfedeztek fiatalabb, körülbelül 800 ezer éves emberi maradványokat is, amelyeket egy különálló fajhoz, a Homo antecessorhoz, más néven az úttörő emberhez soroltak.
A spanyol csapat szerint a legújabb maradványok primitívebbek, mint a Homo antecessor, de hasonlítanak a Homo erectusra, ezért szerintük a lelet a Homo affinis erectus fajhoz tartozik. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum emberi evolúciójával foglalkozó kutatója szerint a kövület "nagyon fontos lelet". 2023-ban Stringer és több más kutató véleménye szerint 1,1 millió évvel ezelőtt egy rendkívüli lehúlés történt, ami kiűzhette a korai embereket Nyugat-Európából. (The Guardian)
