A Magyar Nemzeti Bank eddig tűrte a helyzetet, de mostantól jelentős változásokra készül a banki utalások rendszerében, köszönhetően a csalások növekvő számának.

Az utóbbi időben egyre több banki csalásról érkeztek hírek, ezért a Magyar Nemzeti Bank átfogó intézkedéseket vezet be a digitális csalások megfékezésére. Az Index megkeresésére az MNB közölte, hogy július elsejétől működésbe lép a központi visszaélésszűrő rendszer, amely valós időben képes lesz azonosítani a csalási mintákat, miközben szigorúbb szabályok és ellenőrzések is jöhetnek a bankok biztonságosabb működése érdekében. Emellett Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke számos intézkedést is bejelentett. Egy biztos: a jegybank határozott válasza nem véletlen, a lakossági bizalom a pénzügyi szektor stabilitásának egyik alappillére.

Az elmúlt időszakban sorra érkeztek a hírek arról, hogy banki csalók hozzáfértek az ügyfelek bankszámláihoz - miközben a sok esetben a károsultakat hibázhattak. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a csalások hátterében az ügyfelektől megszerzett személyes adatok állnak, és nem a banki rendszerek sérülékenysége, viszont a mostani csalásokban nagy szerepet játszottak a Google-keresőn meghirdetett hamis banki oldalak.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn hivatalos bejelentést tett: az MNB egy átfogó intézkedéssorozatot indít a digitális banki csalások elleni küzdelem érdekében. Az Index értesülései alapján a jegybank által tervezett lépések világosan mutatják, hogy itt nem csupán felületi javításokról van szó, hanem egy komoly, átfogó támadási stratégiáról a csalásokkal szemben.

"Az elektronikus pénzforgalommal kapcsolatos visszaélések aláássák a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat" - fogalmazta meg állásfoglalásában az MNB. Hozzátették, hogy a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan: míg a lakosság egyre inkább a digitális bankolás felé fordul, a csalók innovációi lényegesen megelőzik a pénzintézetek védelmi intézkedéseit. A legnagyobb probléma az, hogy a bankok számára nem vonzóak a költséges védelmi fejlesztések, mivel a veszteségeket általában az ügyfelek viselik. Ez az a terület, amelyen most jelentős változtatásokat szándékoznak végrehajtani.

Az MNB legújabb bejelentése alapján a legelső és legfontosabb lépés a központi visszaélésszűrő rendszer megvalósítása. A Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) július 1-jén veszi kezdetét, és átfogó rálátást biztosít a teljes hazai átutalási forgalomra, lehetővé téve a visszaélési minták valós idejű azonosítását. A rendszer üzemeltetéséért a GIRO felel, amely a hazai banki elszámolások technikai hátterét már jelenleg is biztosítja, és amely az MNB tulajdonában áll.

A második lépésként - ahogyan az Indexnek adott válaszaikban kifejtették - az MNB elvárja, hogy a bankok azonnal végrehajtsák azokat az ajánlásokat, amelyeket 2023-ban fogalmaztak meg a visszaélések megelőzése érdekében. Ezek között szerepel a valós idejű szűrők kötelező alkalmazása, a gyanús tranzakciók automatikus leállítása, valamint az ügyfelek világos tájékoztatása minden új, esetlegesen kockázatos pénzügyi tevékenységről.

Harmadik pontként az MNB célzott ellenőrzéseket indít: alaposan megvizsgálják, hogy az egyes pénzintézetek ténylegesen alkalmazzák-e a valós idejű visszaélés-észlelési rendszereket. Itt nem csupán szimbolikus auditokra gondolunk: a jegybank a 2025-ös év során a teljes bankszektort alaposan átvizsgálja. Ez világosan jelzi, hogy vége a laza ellenőrzéseknek; mostantól minden banknak felelőssége, hogy aktívan védje ügyfelei pénzét.

A negyedik lépés jogi aspektusokra összpontosít. Az MNB álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás túlzottan engedékeny a bankokkal szemben. Gyakran előfordul, hogy a megfelelő ügyfélazonosítás vagy biztonsági ellenőrzés elmaradása nem von maga után semmiféle következményt. Ennek orvoslására a jegybank javasolja a Pénzforgalmi törvény átdolgozását: amennyiben a bank nem alkalmazott szigorú ügyfélhitelesítést, úgy a felmerülő károkért teljes mértékben ő felel.

Ez a kezdeményezés már számos európai országban sikeresen működik, és az MNB előrejelzése szerint hazánkban is jelentős változásokat hozhat. A bankok számára mostantól nemcsak a szolgáltatásaik minősége, hanem a biztonság is kulcsfontosságú tényezővé válik, hiszen a saját anyagi érdekeik védelme érdekében kénytelenek lesznek hatékony védelmi rendszereket kiépíteni. Továbbá, a jegybank azt is ajánlja, hogy az első olyan esetben, amikor az ügyfél bankja által megtévesztés áldozatává válik, automatikusan visszakapja a pénzét, így biztosítva a felhasználók jogait és biztonságát.

Az ötödik és egyben záró lépés egy országos edukációs kampány. Az MNB és a kormány közösen akarja tájékoztatni a lakosságot a digitális csalások kockázatairól és a védekezés lehetőségeiről. A cél, hogy a legveszélyeztetettebb csoportok - például idősebbek, kevésbé digitálisan képzettek - tudatosabbá váljanak, és ne váljanak könnyű prédává. Bár a jegybank szerint az edukáció önmagában nem elég, fontos kiegészítője lehet az informatikai és szabályozási eszközöknek.

A következő hetek sorsdöntő jelentőségűek. Július 1-ig minden banknak be kell állítania a saját rendszerét a KVR-hez való illeszkedés érdekében. Ez egy komoly technológiai kihívás elé állítja őket. Ezen időszak alatt az MNB elindítja az ajánlások teljesítésének felügyeletét, miközben a törvényi módosítások előkészítése is folyamatban van.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a bejelentett intézkedések ne csak látványosak, hanem valóban hatékonyak is legyenek. Ha a jegybank most elindított védelmi lépései működnek majd a jövőben, az új fejezetet nyithat a magyar pénzügyi rendszerben: átláthatóbb, gyorsabban reagáló, felelősséget vállaló banki működés jöhet létre.