Donald Trump bármikor lavinát indíthat, azonban Magyarország már most is nehéz helyzetben van.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint februárban az ipari termelés volumene 8,7%-os csökkenést mutatott, munkanaphatástól megtisztítva pedig ez az érték 8%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Érdekes módon, noha az amerikai elnök az európai vámok tekintetében moratóriumot hirdetett, Magyarország ipari szektora legutóbb ilyen mély válságot a 2020-as Covid-lezárások idején tapasztalt. Amennyiben az amerikai vámok ténylegesen életbe lépnek, a már most is nehéz helyzetben lévő ipari ágazat még súlyosabb kihívásokkal nézhet szembe.

Bár Donald Trump amerikai elnök által bevezetett vámok még nem léptek életbe - ha egyáltalán megvalósulnak Európában -, február hónapban drámaian csökkent a magyar ipari termelés. Ez különösen meglepő, hiszen januárban még volt némi növekedés. Januárban az ipari termelés 3,9 százalékkal maradt el az előző év azonos hónapjához képest, ugyanakkor 0,8 százalékkal felülmúlta a decemberi teljesítményt. Ezzel szemben februárban a visszaesés már 8,7 százalékot ért el, míg a munkanaphatástól megtisztítva ez a szám 8 százalékos csökkenést mutatott az előző évhez viszonyítva.

Ezt az információt pénteken a Központi Statisztikai Hivatal megerősítette, és részletes hátterét is bemutatta. Eközben március végén a kormány módosította az idei év gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését: a korábban várt 3,4 százalék helyett most már csak 2,5 százalékos növekedéssel számolnak. Ez a szám szinte azonos a Magyar Nemzeti Bank által megfogalmazott 2,4 százalékos prognózissal.

Korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ipari termelés terén komoly gondok mutatkoznak, miközben a reálbér-növekedés jelentős mértékben folytatódik. Érdemes azonban megvizsgálni a másik oldalt is: márciusban az infláció végre csökkenésnek indult, az élelmiszer-infláció megállt, a fogyasztás pedig növekedésnek indult. A turizmus 2024 után idén újabb rekordokat döntögethet. A költségvetés helyzetét pedig még korai lenne véglegesen elítélni. A gyenge ipari termelés mögött főként a német gazdaság nehézségei húzódnak meg.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy az ipari kibocsátás volumene 2021 átlagos havi teljesítményéhez képest már 7,1 százalékos visszaesést mutat. Ilyen mély pontra legutóbb a 2020-as Covid-lezárások idején került az ipari termelés. "A jövőbe tekintve nehezen körvonalazódik bármiféle trendforduló az ipar területén. A vámháború előtti időszakban sem tapasztalhattunk jelentős élénkülést az ipari teljesítményekben, amely a készletek feltöltésének és a vámok elkerülésének köszönhető. Ez jól tükrözi, mennyire gyenge a globális kereslet az iparcikkek iránt. A készletezési ciklus megfordulása még várat magára, és a vámok ezt a folyamatot tovább lassíthatják."

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az ipari export volumene 5,5%-kal csökkent az előző évhez képest. Különösen a feldolgozóipar járműgyártási szegmense, amely az exportértékesítés 34%-át teszi ki, 9,4%-os visszaesést mutatott. Ezzel szemben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely 13%-os részesedéssel bír, 0,3%-os növekedést könyvelhetett el.

Az ipari szektor belföldi értékesítése 2%-kal, míg a feldolgozóipar teljesítménye 8,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A feldolgozóipar, amely a teljes ipari termelés 95%-át adja, 9,5%-os visszaesést mutatott, míg a bányászat, amelynek részesedése viszonylag alacsony, 4,4%-os csökkenést szenvedett el. Ezzel szemben az energiaipar – amely magába foglalja a villamosenergia-, gáz- és gőzellátást, valamint a légkondicionálást – jelentős, 12,3%-os növekedést könyvelhetett el.

A közúti gépjármű gyártása 14,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,3 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása - az alágak közül a legkevésbé - 0,6 százalékkal mérséklődött. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,3 százalékkal kisebb, a számítógép, perifériás egység gyártása 1 százalékkal nagyobb lett.

A feldolgozóipari szektorban a villamos berendezések gyártása, amely 8,9 százalékos részesedéssel bír, a legnagyobb csökkenést mutatta, hiszen 24 százalékkal maradt el az előző év adataitól. Különösen a két legfontosabb alágazatban tapasztalható ez a visszaesés, amely jelentős hatással van az iparág általános teljesítményére.

A feldolgozóiparból az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. A legnagyobb súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,8 százalékkal maradt el az előző év februárjától.

Hat különböző alágazatban tapasztalható a termelés csökkenése, amely 0,5 és 25 százalék közötti mértékben változik. A legkisebb visszaesést a malomipari termékek, különösen a keményítő gyártása mutatja, míg a legnagyobb csökkenést a növényi és állati olajok előállítása szenvedi el. Ezzel szemben a többi négy alágazatban 2,9 és 37 százalék közötti növekedés figyelhető meg. A legjelentősebb bővülést a viszonylag kis volumenű halfeldolgozás és -tartósítás terén tapasztalhatjuk, míg a legkevésbé a pékáru és tésztafélék gyártása mutat emelkedést.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 15,8 százalék kal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten. Az előző négy havi bővülést követően az 5,6 százalékos feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 2,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a belföldi értékesítés csökkent, az export nőtt.

A múlt hónaphoz képest a gépek és gépi berendezések gyártása 9,6 százalékkal csökkent a 2024 februárjában mért adatokhoz képest, és a különböző szektorok többségében a visszaesés volt a jellemző.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 26 százalékkal visszaesett 2024 februárjához mérten. Az új belföldi rendelések 9,8, az új exportrendelések 28 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány február végén 9,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Összegzésképpen érdemes megemlíteni, hogy január és február hónapjaiban az előző év hasonló időszakához viszonyítva az ipari termelés 6,4 százalékkal csökkent. A külpiaci értékesítések volumene mindössze 0,2 százalékos mérséklődést mutatott, míg a hazai értékesítések 2,9 százalékkal estek vissza. A feldolgozóipar tizenhárom ágazatából tízben tapasztalható a termelés csökkenése, a legnagyobb mértékű, 27 százalékos visszaesés a villamos berendezések gyártásában figyelhető meg. A legnagyobb ágazatként számon tartott járműgyártás kibocsátása is 7 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a többi ágazatban, ahol a termelés növekedett, a volumennövekedés 4,2 és 6,8 százalék közötti értékeket mutatott, a legjelentősebb emelkedést pedig a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásánál tapasztalták – hangsúlyozza a KSH.