Dánia új mérföldkőhöz érkezett: a 70. életév betöltése után lehetőség nyílik a nyugdíjba vonulásra, ezzel Európa élvonalába kerülve a nyugdíjkorhatárt illetően.

Dánia törvényhozó testülete csütörtökön megszavazta azt a jogszabályt, amely 2040-re 70 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, így az ország a legmagasabb nyugdíjkorhatárral rendelkező állam lesz Európában. Az új szabályozás minden olyan egyénre vonatkozik, aki 1970. december 31. után született, és komoly társadalmi diskurzusokat indított el.

Dánia 2006 óta a hivatalos nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal összekapcsolva szabályozza, és ezt ötévente felülvizsgálja. Jelenleg a nyugdíjkorhatár 67 év, de 2030-ra 68 évre, 2035-re pedig 69 évre emelkedik. A jövőbeli tervek szerint 2040-re elérheti a 70 évet. A legutóbbi parlamenti szavazás során, amely csütörtökön zajlott, a képviselők 81 igen és 21 nem szavazattal fogadták el az új jogszabályt - számol be róla a BBC.

Mette Frederiksen, a szociáldemokrata miniszterelnök, tavaly kifejezte, hogy pártja újra át kívánja gondolni az automatikus nyugdíjkorhatár-emelés elvét. "Nem hisszük, hogy a nyugdíjkorhatárt automatikusan kellene emelni" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy "nem elegendő csupán annyit mondani az embereknek, hogy egy évvel hosszabb ideig kell dolgozniuk".

Az utóbbi hetekben Koppenhágában a szakszervezetek által szervezett demonstrációk zajlottak a nyugdíjkorhatár-emelés ellen. A csütörtöki szavazás előtt Jesper Ettrup Rasmussen, a dán szakszervezeti szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkorhatár emelésére tett javaslat "teljes mértékben igazságtalan".

Európa-szerte változóak a nyugdíjkorhatárok. Számos kormány emelte a nyugdíjkorhatárt az elmúlt években, hogy tükrözze a hosszabb várható élettartamot és kezelje a költségvetési hiányokat. Svédországban 63 évesen lehet legkorábban nyugdíjat igényelni, Olaszországban 67 év a standard nyugdíjkorhatár, míg Franciaországban 2023-ban 62-ről 64 évre emelték, ami jelentős tiltakozásokat és zavargásokat váltott ki.

Magyarországon a nyugdíjba vonulás korhatára 2025-ben 65 év lesz. Az elmúlt másfél évtized során ez a korhatár fokozatosan nőtt: 2010-ben még 62 év volt, és 2022-re emelkedett a jelenlegi 65 évre. Szakértők előrejelzése szerint 2026-ig nem várható újabb emelés.

A magyar nyugdíjrendszerben nincs különbség férfiak és nők között a korhatár tekintetében, mindkét nem esetében 65 év a határ. Kivételt jelent a "Nők 40" program, amely lehetőséget biztosít a nők számára, hogy 40 év szolgálati idő után életkoruktól függetlenül igényeljék nyugdíjukat.

A nyugdíjhoz való hozzáférés nem csupán a korhatár elérésén múlik. Teljes öregségi nyugdíjat azok vehetnek igénybe, akik minimum 20 év szolgálati idővel rendelkeznek, míg a 15-19 év közötti szolgálati idővel bírók résznyugdíjra jogosultak. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése a társadalom elöregedésének következménye: a csökkenő aktív munkavállalói létszám egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre, hiszen kevesebb dolgozó támogat egyre több nyugdíjast.