Brüsszel meglepő javaslata: Az uniós agrárszubvenciókat Ukrajna támogatására fordítanák, ami hatalmas átrendeződést jelez a hatalmi struktúrákban.
Az Európai Unió költségvetésének friss elképzelése alapján Ukrajna, a védelem, valamint a digitális technológiák élvezik a legnagyobb anyagi támogatást, míg a mezőgazdasági termelők, a környezetvédelem és a dohányipar háttérbe szorulnak. Ursula von der Leyen javaslata olyan mértékű hatalomkoncentrációt jelez Brüsszelben, amely eddig példátlan volt, ám a következő két év politikai küzdelmei könnyen átrendezhetik a prioritásokat.
Az Európai Bizottság bemutatta nyitólépését abban a két évig tartó alkudozásban, amely az EU 2028-tól induló hétéves költségvetési időszakáról szól. - írja a VILÁGGAZDASÁG. Az EU-költségvetés azonban máris a viták kereszttüzében áll, számtalan politikai és gazdasági érdek- és lobbicsoport igyekszik majd elgondolásait keresztülverni.
Röviden összefoglalva, az uniós költségvetés körüli diskurzusban egy világos tendencia mutatkozik: az Európai Unió hétéves költségvetési javaslata egyértelműen Ukrajna támogatására összpontosít. Az agrártámogatásokból jelentős forrásokat vonnak el, és a gazdák pénzét a szomszédos országba irányítják.
A költségvetés szerint egyedül Ukrajna kap több pénzt, mindenki más, a tagállamok kevesebbet kapnak. A teljes uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának adják, a 10 százaléka pedig hiteltörlesztésre megy.
Megdöbbentő, ahogy a kiadások várható mértéke alakul.
A tervezett kiadások összege valóban megdöbbentő: 1717 milliárd euróra rúg. Az előzetes elemzések alapján úgy tűnik, hogy a tagállamok ellenállása miatt a bizottságnak valószínűleg nem lesz lehetősége jelentős mértékben túllépni a jelenlegi költségvetési ciklus 1200 milliárd eurós keretét. Pedig Brüsszelben új kihívások bukkantak fel a láthatáron, többek között Ukrajna gyorsított integrációja a tagállamok közé, a fegyverkezési programok erősítése, valamint a versenyképesség helyreállításának sürgető szükséglete.
A hírek szerint Leyenék magasra teszik a lécet a tárgyalások kezdetén, amelyek igen rázósnak ígérkeznek, tekintve, hogy a megszellőztetett bizottsági tervekkel szemben már előre kemény ellenzék sorakozott fel több témában.
Máris elkezdődtek a csatározások az EU-költségvetés körül
A bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, úgy véli, hogy a közel 1,8 ezer milliárd eurós javasolt költségvetés "nagyobbá", "okosabbá" és "élesebbé" teszi az EU pénzügyi kereteit, és szerinte ez a valaha bemutatott legambiciózusabb költségvetési terv. Ugyanakkor a közelgő, nehezen alakuló tárgyalások előrejelzéseként a csalódott képviselők azonnal megkérdőjelezték a bizottság kijelentéseit. Szerintük a költségvetési javaslatok bemutatása során a bizottság félrevezetően tüntette fel az inflációval kiigazított számokat, mintha a költségvetés ténylegesen emelkedett volna. "A bizottság olyan költségvetési tételeket fog bemutatni, amelyek valóban növekedtek, de ha a teljes költségvetés nem változik, akkor más sorokon csökkenteni kell" - figyelmeztetett Siegfried Mureșan, a román EP-képviselő és az Európai Néppárt tagja.
A terv véglegesítéséhez elengedhetetlen, hogy minden uniós tagállam és az Európai Parlament egyetértsen. Ahogy a politikai táj képét egyre inkább körvonalazzák, a Politico összegyűjtötte, hogy kik lehetnek a győztesek és kik a vesztesek – legalábbis az első, de várhatóan még sokat módosuló javaslat fényében.
A gazdák a mindennapok hősei, de sokszor úgy tűnik, hogy a vesztesek szerepébe kényszerülnek. A földművelés nehézségei, az időjárás kiszámíthatatlansága és a piaci ingadozások mind-mind olyan kihívások, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdeniük. A kemény munka és az elhivatottság ellenére sokszor úgy érzik, hogy a világ nem értékeli az erőfeszítéseiket. A gazdálkodók sorsa nem csupán a saját jövőjükről szól, hanem a közösségek élelmiszerellátásáról és a vidéki élet fenntartásáról is. Míg a technológiai fejlődés új lehetőségeket hozhat, a hagyományos módszerek iránti tisztelet és a természethez fűződő kapcsolat megőrzése elengedhetetlen a jövőnk szempontjából. Talán a legfontosabb, hogy a gazdák hangját meghalljuk, és támogassuk őket abban, hogy ne csak túléljenek, hanem boldoguljanak is.
A gazdák felháborodottak és becsapva érzik magukat. A legutóbbi uniós költségvetési tervezetben a Közös Agrárpolitika (KAP) számára eredetileg 386,6 milliárd eurót különítettek el, ám most csupán 300 milliárd euró áll rendelkezésre a mezőgazdaság fejlesztésére. Ráadásul a KAP mostantól nem önálló költségvetési tételként, hanem a "Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek" nevű új keretbe integrálódik, ahol más politikai célú finanszírozásokkal együtt szerepel. A tagállamoknak ezen tervek keretében minimum 300 milliárd eurót kell a mezőgazdaságra fordítaniuk, de lehetőségük van ennél magasabb összeget is előirányozni. A parlament és a bizottság előtt demonstráló gazdasági szervezetek azonban nem éppen optimisták a helyzetet illetően.
Az agrártámogatások szintjének drasztikus csökkenése veszélyezteti az EU élelmiszer-biztonságát, a vidéki életformát, feláldozva az egyre több kihívással (klímaváltozás, alapanyagárak) küzdő gazdákat. Teljesen nyilvánvaló, hogy az európai gazdáknak nyújtott támogatások megkurtításával az ukrán mezőgazdasági túltermelésnek akarnak piacot biztosítani.
Vesztes a dohányipar
Bár a költségvetés jelentős része a tagállamok hozzájárulásaiból származik, a bizottság három innovatív uniós adót kínál a figyelem középpontjába: az elektronikai hulladék, a nagyvállalatok és a dohánytermékek adóztatását.
E termékeket eddig tagállami szinten adóztatták meg, és a bevétel ott is maradt. Nagy kérdés, hogy az amúgy is pénzszűkében lévő, és elszálló adósságállománnyal küzdő tagállamok belemennek-e abba, hogy Brüsszel adóbevételeket vonjon tőlük. A válasz borítékolhatóan "nem" lesz. Az adók elvonásából az EU évi 25-30 milliárd euró többletbevételre számít, amelyet a Covid utáni helyreállításra felvett hitelek törlesztésére fordítanának.
A cigaretta ára a közeljövőben várhatóan emelkedni fog az új dohányadó-irányelv bevezetése miatt, melynek eredményeként egy doboz ára 1-2 euróval is nőhet. Az alternatív dohánytermékek, mint az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek, most először kerülnek minimális adózás alá, azonban ezek esetében alacsonyabb adókulccsal számolhatunk, mint a klasszikus cigaretták esetében.
Vesztes: természetvédelem
A biodiverzitás saját költségvetési sorának megszüntetése után egy új, szélesebb "klíma és környezet" keretbe integrálják, amely az új költségvetés 35%-át, körülbelül 700 milliárd eurót képviselne. Eddig a klímacélok mellett 2024-re az éves költségek 7,5%-át kellett volna a biodiverzitás megőrzésére fordítani, mely arány 2026-ra és 2027-re 10%-ra emelkedett volna.
Az új "klíma és környezet" keret célja, hogy támogassa az EU hat környezeti célkitűzését, kezdve a biodiverzitás védelmétől, át a körforgásos gazdaság megvalósításáig, egészen a szennyezés megelőzéséig. A LIFE programot, amely eddig egy dedikált környezetvédelmi alapként működött, most integrálják a Partnerségi Tervekbe, valamint a 410 milliárd eurós "Versenyképességi Alapba". Ezzel kapcsolatban civil szervezetek figyelmeztetnek arra, hogy a biodiverzitásra rendelkezésre álló források tovább csökkenhetnek, ami aggasztó hatással lehet a természet védelmére.
Az Európai Unió jelenleg évente 37 milliárd eurós deficit problémájával néz szembe ezen a szektoron belül.
Von der Leyennek továbbá minden bizonnyal meg kell küzdenie az elnökségét megszavazó Zöldekkel is az Európai Parlamentben. Vagy erős gesztusokat tesz nekik, vagy elveszítheti politikai támogatottságukat - például futószalagon kaphatja a nyakába a bizalmatlansági indítványokat.
A legfőbb győztes: Ukrajna
A bizottság egyedi támogatási csomagot ígér Kelet-Európa térségeinek, kiemelten Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország határvidékeinek, figyelembe véve a gazdasági és biztonsági kihívásokat. Ezenfelül, miközben az EU új bevételi források után kutat, nem vette számításba a tervezett bővítést a kibocsátás-kereskedelem épületekre és közlekedésre vonatkozó szegmenseiből.
A bizottság végül 100 milliárd eurós támogatást javasol Ukrajna újjáépítése és EU-tagságra való felkészítése céljából, ami körülbelül a magyar éves GDP felének felel meg. Érdemes áttekinteni, hogy az EU a következő költségvetési ciklusban mennyi forrást szán Ukrajnának. Az Európai Versenyképességi Alap keretében, amely a védelem és a világűr fejlesztésére 131 milliárd eurót irányoz elő, ez az összeg ötszöröse az előző pénzügyi keretnek. A jelenlegi elosztási arányok alapján ennek a keretnek 20%-a Ukrajnához kerülne, ami jelentős támogatást jelentene a háború sújtotta ország számára.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz katonai mobilitásra szánt része jelentős mértékben, tízszeresére bővül. A katonai műveletek támogatására az Európai Békekeret nyújt forrást, amelynek kerete 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra emelkedik. Jelenlegi információk szerint ennek a megnövelt összegnek a legnagyobb részét Ukrajna fogja megkapni.
A 200 milliárd eurós Globális Európa Eszköz lehetőséget ad az uniós költségvetés számára, hogy fokozza a tagjelölt országok számára nyújtott anyagi segítséget, amelynek legfőbb kedvezményezettje Ukrajna. Továbbá, kizárólag Ukrajna részére egy külön forrásként 100 milliárd euró állna rendelkezésre az MFF-en felül, amely az unió további eladósításával valósulna meg. Jelenleg ez a támogatás formájában érkezne, de emellett több százmilliárd eurónyi hitelkeret is kialakítható Ukrajna számára.
Nyertesek a lakossági energiafogyasztók
Az Európai Unió jelentős mértékben emeli az áramhálózatok korszerűsítésére fordított forrásokat, célja pedig az energiaárak csökkentése. Mario Draghi, a korábbi Európai Központi Bank elnöke hangsúlyozta, hogy ezek a kérdések az EU gyenge pontjait képezik az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott versenyben.
A Connecting Europe Facility energiafejezete 6-ról 30 milliárd euróra nő, emellett a 410 milliárd eurós Versenyképességi Alapból is meríthetnek az áramszolgáltatók. Draghi figyelmeztetett: az infrastruktúra-beruházások lassúak és alulméretezettek, a magas energiaárak pedig gyártásleálláshoz és elvándorláshoz vezetnek.
Digitális technológiák: A győztesek új kora A digitális technológiák korát éljük, ahol a siker kulcsa a folyamatos innováció és alkalmazkodás. Azok, akik képesek kihasználni a modern eszközök és megoldások adta lehetőségeket, nem csupán versenyelőnyre tehetnek szert, hanem új lehetőségeket is teremthetnek maguknak. A digitális világ folyamatosan fejlődik, és csak a legagilisabb szereplők tudják maximálisan kihasználni a benne rejlő potenciált. Ahogy a technológia folyamatosan fejlődik, úgy a nyertesek is mindig képesek új stratégiákat kidolgozni, hogy a digitális térben érvényesüljenek.
Von der Leyen szerint az EU digitális költségvetését ötszörösére emelik: 54,8 milliárd euróra. Ez hatalmas növekedés egy olyan területen, ahol eddig is jelentős befektetések zajlottak - különösen mivel az USA és Kína is versenyez az áttörő technológiákban, mint például a mesterséges intelligencia. A digitális fejlesztések a Versenyképességi Alap négy pillérének egyikét képezik.
Nyertes a védelmi ipar
A bizottság legalább 131 milliárd eurót javasol védelemre és űrkutatásra - ez az ötszöröse a jelenlegi szintnek. Külön büdzsé is szolgálja a védelmi felkészültséget. Hannah Neumann, német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a javaslat "üdvözlendő ambíciót" mutat, és összhangban van a bizottság korábbi terveivel - érdekes fordulat ez a korábban békepárti Zöldek kommunikációjában.
Nyertes a kutatás és a kultúra
A Horizon Europe kutatási program költségvetése jelentős mértékben, 95 milliárdról 175 milliárd euróra emelkedik. Az Erasmus+ diákcsereprogram forrásai is bővülnek, 50%-kal növekedve, így elérve a 40 milliárd eurót. Ezen kívül egy új kezdeményezés is debütál: az "AgoraEU" program, amely 8,6 milliárd eurós keretből kívánja támogatni a kultúra, a média és a civil társadalom fejlődését.
A katonai mobilitás kérdése napjainkban kiemelt figyelmet kap, hiszen a globális biztonsági helyzet folyamatosan változik, és a hadseregek gyors reagálásához elengedhetetlen a hatékony mozgósítás. A katonai erők gyors és rugalmas átcsoportosítása nemcsak a hagyományos konfliktusok, hanem a különféle válsághelyzetek kezelésében is kulcsszerepet játszik. A modern technológiai fejlesztések, mint például az intelligens logisztikai rendszerek és a drónok alkalmazása, új dimenziókat nyitnak a katonai mobilitás terén. Az együttműködés és a nemzetközi szintű koordináció szintén elengedhetetlen, hiszen a globális biztonsági kihívásokra való válaszadás csak közös erőfeszítésekkel lehet hatékony. A katonai mobilitás tehát nem csupán stratégiai, hanem politikai és gazdasági szempontból is kulcsszerepet játszik a modern világban.
A bizottság 17,7 milliárd eurót szánna a katonai mobilitás fejlesztésére, ami drámai emelkedést jelent az eddigi 1,7 milliárdhoz képest. Mindazonáltal ez az összeg még mindig jelentősen elmarad a közlekedési biztos által javasolt 75-100 milliárd eurós céltól. A civil közlekedési költségvetés egy része ugyan kettős felhasználású célokra is fordítható, de a hadsereg szükségleteit így is csak részben tudja kielégíteni a jelenlegi tervezet.
A nagy vesztesek: városok és régiók, a fejlesztési és kohéziós politika
Az Európai Unió kohéziós politikája célja a szegényebb régiók fejlődésének előmozdítása, és jelenleg a költségvetés több mint egyharmadát képviseli. Az új költségvetési ciklusban ez a támogatás beolvadna a "Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekbe", ami új kereteket teremtene. Ugyanakkor ezek a jelentős átcsoportosítások lehetőséget adhatnak arra, hogy csökkentsék a felzárkóztatásra és a kohéziós célokra szánt forrásokat.
Továbbá, Ursula von der Leyen tervei között rejtett célként szerepel, hogy a hatalmát még inkább koncentrálva, saját hatáskörében döntsön a források felhasználásáról. A heves kritikák közepette a bizottság megígérte, hogy a legnagyobb szegénységgel küzdő régiók 219 milliárd eurót fognak kapni – ezt Raffaele Fitto, a régiókért felelős biztos szorgalmazta. Ugyanakkor a többi régió számára nem áll rendelkezésre hasonló biztosíték, ami aggodalmakat keltett, mivel fennáll a veszély, hogy a regionális fejlesztésre összesen kevesebb forrás jut, mint jelenleg.
Fontos megemlíteni, hogy a 219 milliárd euró más szektorok rovására is növelhető. Ezért a tagállamok előtt álló kihívás abban rejlik, hogy megtalálják az egyensúlyt a regionális fejlesztések és a mezőgazdasági támogatások között. A kiszivárgott magyar forrásmegosztás kedvező trendet mutat, ugyanakkor az összesített adatok olyan programokat is magukban foglalnak, melyek eddig nem voltak a kohéziós források körében, például a környezetvédelem terén végzett kezdeményezések.
A válságkezelés és a migráció támogatása kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalmi stabilitás és a gazdasági fejlődés szempontjából. E két terület hatékony összekapcsolása nemcsak a kihívások leküzdésére nyújt megoldásokat, hanem lehetőségeket is teremt a közösségek számára. A nyertes stratégia abban rejlik, hogy a válságok idején a migráció nem csupán problémaként, hanem mint potenciális erőforrásként is értelmezhető, amely gazdagítja a kultúrát és hozzájárul a munkaerőpiac dinamizálásához. A támogatás és a megfelelő intézkedések révén a migránsok integrációja elősegíti a társadalmi kohéziót, miközben a válságkezelési mechanizmusok megerősítik a helyi közösségeket.
A bizottság új célzott válságkezelési mechanizmust javasol, amely közel 400 milliárd euró összegű hitelt nyújt a tagállamoknak, és amelyet az uniót sújtó súlyos válságok esetén kellene aktiválni. Ez eddig nem hitelalapú konstrukció volt.
Folytatnák tehát az Európai Unió eladósításának folyamatát.
A költségvetési tervezet javaslata szerint 34 milliárd eurót szánnak belügyi célokra, ami háromszorosára növeli a korábbi többéves pénzügyi keretben biztosított támogatást. E pénzeszközök jelentős hányadát a migrációs és menekültügyi paktum megvalósítására kívánják felhasználni.
A kondicionalitás kérdése a legnagyobb botránykő, amely körül sok vita és nézeteltérés forog. Ez a fogalom nem csupán elméleti síkon létezik; valós következményekkel bír a politikai és gazdasági döntéshozatalban is. Az, hogy bizonyos támogatások, források vagy egyéb juttatások csak meghatározott feltételek teljesítése esetén érhetőek el, sokszor feszültségeket szül a különböző érintettek között. Ez a helyzet nem csupán szakmai, hanem etikai kérdéseket is felvet, hiszen a feltételek teljesítése sokszor nem csupán technikai, hanem társadalmi és kulturális kihívásokat is magában hordoz. A kondicionalitás tehát nem csupán egy elv, hanem egy komplex, sokszínű jelenség, amelynek hatásait érdemes alaposan megvizsgálni.
Az egységes költségvetési terv kondicionalitási mechanizmusa erőteljesebbé és összetettebbé vált; immár kiterjed az eddig nem érintett agrártámogatásokra is.
A javaslat lehetőséget biztosít a bizottságnak arra, hogy politikai nézeteltérések miatt egy tagállam teljes nemzeti juttatását akár egy év leforgása alatt felfüggessze.
Ez azt sugallja, hogy Brüsszel a korábbiaknál is jelentősebb befolyásra tör, és politikai indokok alapján képes lenne megvonni a támogatásokat, kedve szerint alakítva ezzel a helyzetet.
A részletes cikket a VILÁGGAZDASÁG weboldalán találhatod meg.
