Brüsszel 37,5 milliárd eurós támogatást kínál az ipari szektornak, azonban ennek költségei végül mindannyiunk zsebében meg fognak jelenni.

Az Európai Unió továbbra is elkötelezett ambiciózus klímacéljai mellett, de a versenyképesség megőrzése érdekében enyhítene bizonyos környezetvédelmi szabályokon. Az Európai Bizottság egy új ipari megállapodással támogatná az európai vállalatokat, miközben csökkentené az adminisztratív terheket és ösztönözné a hazai termelést. Bár egyes iparágak üdvözlik az egyszerűsítést, kritikusok attól tartanak, hogy a változások gyengíthetik a klímavédelmi szabályozásokat és az átláthatóságot.
Az Európai Unió továbbra is elkötelezett a világ élvonalába tartozó klímacéljai mellett, ugyanakkor bizonyos zöld szabályozások enyhítésére készül az ipari szereplők nyomására. Teresa Ribera, az Európai Bizottság alelnöke és a zöld átmenetért felelős biztos hangsúlyozta, hogy
az EU-nak egyensúlyt kell találnia a környezetvédelem és a gazdasági versenyképesség között.
Az uniós Zöld Megállapodás 2019-es életbe lépése óta az európai vállalatok folyamatosan kifejezik aggodalmukat a megemelkedett energiaköltségek és a fokozott szabályozás miatt, miközben a gazdasági növekedés üteme egyre inkább lelassul. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Donald Trump esetleges újabb elnöki mandátuma az Egyesült Államokban újabb kihívásokat hozhat az unió számára.
A Bizottság egy úgynevezett "Tiszta Ipari Megállapodás" kidolgozásával igyekszik támogatni az európai ipart, amelynek célja a hazai termékek - például az acél, a vegyi anyagok és az autók - iránti kereslet ösztönzése - írja a Financial Times.
Ennek részeként egyszerűsítenék a közbeszerzési eljárásokat, valamint az energiaintenzív üzemek számára megkönnyítenék az Európai Beruházási Bank támogatásának elérését. Emellett az EU közös nyersanyagbeszerzéseket és stratégiai készletek felhalmozását is tervezi, hogy csökkentse az ipari ellátás kockázatait.
Az egyik legfontosabb átalakulás a környezetvédelmi előírásokkal összefüggő adminisztratív kötelezettségek mérséklése lesz, ami különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorol majd kedvező hatást.
Az Európai Bizottság célja, hogy 2029-re 37,5 milliárd euróval csökkentse az uniós szabályozásokból fakadó éves megfelelési költségeket, amelyeket jelenleg 150 milliárd euróra becsülnek.
E cél érdekében több zöld szabályozást már áttekintettek, például az erdőirtás ellenőrzésére vonatkozó törvény életbe léptetését későbbre halasztották.
Ribera kiemelte, hogy a bürokrácia mérséklése nem járhat a Zöld Megállapodás meggyengítésével.
Bár az ipari szereplők örömmel üdvözlik a szabályozások egyszerűsítését, néhány elemző aggódik amiatt, hogy a változások túlzott mértékűek lehetnek, és ezáltal csökkenthetik az átláthatóságot. Az ExxonMobil egyik vezetője figyelmeztetett arra, hogy az európai ipar jövőbeli beruházásai erősen függenek a brüsszeli szabályozási környezet stabilitásától. A bizottság versenyképességre összpontosító stratégiája mellett a védelmi képességek megerősítése is kulcsfontosságúvá vált, különösen figyelembe véve Trump politikai retorikáját, miszerint az Egyesült Államok csökkentheti európai biztonsági kötelezettségeit. Ennek ellenére Ribera hangsúlyozta, hogy az EU nem kívánja feladni klímapolitikai célkitűzéseit, még akkor sem, ha az amerikai partner távolodik a zöld kezdeményezésektől.