Megdöbbentő információk kerültek napvilágra Magyarország helyzetéről.

Május hónapban a magyar ipar teljesítménye tovább gyengült: a termelés volumene 2,6%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. A KSH adatai szerint az idei év első öt hónapjában 4,1%-os visszaesést tapasztaltak. Míg az autóipar és az elektronikai ágazat kezd magához térni, a hazai kereslet csökkenése és az élelmiszeripar gyenge teljesítménye továbbra is hátráltatja a szektort. A rendelésállomány folyamatosan zsugorodik, különösen a fővárosban, ahol a visszaesés szembetűnő. Jelenleg nem világos, mi hozhatna új impulzusokat a gyenge teljesítmény javulásához.

Május hónapban az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – ez a szám a legfrissebb, második becslés szerint is változatlan maradt. A munkanaphatással korrigált adatok is megegyeznek a nyers értékekkel. A feldolgozóipar számos szegmensében észlelhető visszaesés, azonban a járműgyártás, valamint a számítógépek, elektronikai és optikai termékek előállítása terén növekedés tapasztalható. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal maradt el az áprilisi szinttől.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az ipari export volumene 0,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Különösen figyelemre méltó, hogy a feldolgozóiparon belül a járműgyártás, amely az export 33 százalékát teszi ki, 3,7 százalékos növekedést mutatott. Emellett a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásának exportja, amely a teljes ipari export 13 százalékát képviseli, szintén kedvező trendet mutatott, hiszen 1,9 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipar - amely az iparon belül 96 százalékos súlyt képvisel - termelése 2,7 százalékkal esett vissza. A kisebb súlyú bányászat kibocsátása 7,4 százalékkal csökkent. Az energiaipar - vagyis a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás - termelése viszont 6,9 százalékkal nőtt.

A járműgyártás továbbra is a legdominánsabb szegmense a feldolgozóiparnak, hiszen a termelésének aránya eléri a 27 százalékot. Az elmúlt év májusához képest ebben az ágazatban 6 százalékos növekedést tapasztalhattunk. A közúti gépjárművek előállítása 9,4 százalékkal bővült, míg a közúti járműalkatrészek gyártása 1,4 százalékos emelkedést mutatott. A feldolgozóipar egy másik jelentős szegmense, a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása is növekedett, és 1,1 százalékkal haladta meg a tavaly májusi adatokat, ami a szektor 9,9 százalékát képviseli. Az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák termelése 5,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor a számítógépek és perifériás egységek gyártása 4,4 százalékos csökkenést mutatott.

A villamos berendezések előállítása 4,8%-kal elmaradt a tavalyi adatoktól. Ezzel ellentétben az akkumulátorok és szárazelemek gyártása 3%-os növekedést mutatott. A villamos motorok, áramfejlesztők, valamint az elosztó- és szabályozó készülékek termelése viszont 8,8%-os csökkenést szenvedett el.

A feldolgozóipar élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártása, amely a szektor 13%-át teszi ki, éves szinten 6%-os visszaesést könyvelhetett el. A belföldi és külpiaci értékesítések egyaránt csökkentek. A húsfeldolgozás és húskészítmények előállítása, amely a legnagyobb súllyal bír a szegmensen belül, 2,1%-kal mérséklődött. Öt alágazatban a termelési volumene 2,2%-tól egészen 43%-ig terjedő csökkenést tapasztaltak. A legnagyobb visszaesést a növényi és állati olaj előállításánál figyelték meg. Ezzel szemben a többi öt alágazatban növekedés volt megfigyelhető. A legjelentősebb emelkedést a dohánytermékek gyártása produkálta, amely 41%-kal nőtt. A legkisebb növekedést, mindössze 2,2%-ot az egyéb élelmiszerek előállítása mutatta.

A két közepes súlyú ágazat közül a gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termékek gyártása 4,9 százalékkal, míg a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek gyártása 7,7 százalékkal csökkent éves szinten. A kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás szintén visszaesett. A kibocsátás 4,5 százalékkal lett alacsonyabb, főként a belföldi eladások csökkenése miatt. Az export viszont nőtt. A legnagyobb visszaesést a vegyi anyagok és termékek gyártásában mérték: ez 17,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A szakágazatok többségében jelentős csökkenést regisztráltak.

Az ipari teljesítmény hazánkban vegyes eredményeket mutat: május hónapban négy régióban emelkedett a termelés, míg négy másik területen csökkenést tapasztaltak az előző évhez viszonyítva.

A feldolgozóipari vállalatok megrendelései jelenleg stagnáló tendenciát mutatnak: az újonnan beérkezett rendeléseik összértéke csupán 0,7 százalékkal haladta meg a tavaly májusi szintet. A belföldi megrendelések 4,3 százalékos visszaesést mutatnak, míg az exportpiacokon 1,6 százalékos növekedést könyvelhettek el. Az összes rendelésállomány viszont továbbra is gyenge teljesítményt nyújt, hiszen május végére 11 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi adataktól.

Fontos arra is kitérni, hogy 2025 első öt hónapjában az ipari termelés összességében 4,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés főként a hazai piac gyengélkedésének tudható be:

Ez a helyzet különösen figyelemre méltó, hiszen az ipari értékesítés 64%-a külföldi piacokról származik, míg a belföldi értékesítés aránya csupán 36%. A feldolgozóipar tizenhárom alágának közül tizenegyben a termelés csökkenése figyelhető meg. A legnagyobb mértékű visszaesést a villamos berendezések gyártása szenvedte el, ahol a csökkenés közel 20%-os volt. Még a járműgyártás, amely a legnagyobb súlyú ágazatnak számít, is gyengébben teljesített, 2%-os termeléscsökkenést könyvelhetett el. Két szektor azonban sikeresen növekedett: a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 6,7%-os bővülést mutatott, míg a faipar és a nyomdaipar 3,9%-kal erősödött – állapította meg a KSH.

Összességében megállapítható, hogy a magyar ipar május hónapjában is a bizonytalanság árnyékában tevékenykedett. Noha néhány kiemelkedő ágazat, mint például a járműgyártás és az elektronikai szektor, képes volt növekedést elérni, a teljes kép mégis inkább a visszaesésről tanúskodik. A hazai kereslet gyengélkedése, különösen az élelmiszeripar és a nehézipar egyes szegmenseiben, jelentős mértékben hátráltatta a teljesítményt. A rendelésállomány csökkenése, valamint a regionális eltérések arra figyelmeztetnek, hogy a közeljövőben nem várható drámai változás - legalábbis addig, amíg a belső kereslet nem kezd újból felerősödni.