Bezzegország, a bukott angyal földje? Nagy problémák elé nézhet Magyarország szomszédja.

Jelentős ikerdeficit egy politikai válság izgalmas hátterében.

A töredezett és bizonytalan román politikai helyzet várhatóan lassítja majd az új kormány költségvetési konszolidációs törekvéseit - hangsúlyozta január végén a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő, mely a korábbi stabilról negatívra rontotta a román "BBB mínusz" adósbesorolás kilátását. Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni a jelenlegi román helyzetet, akkor talán elég lenne ennyit is elolvasnia egy kötvénypiaci befektetőnek, hogy ne rohanjon román állampapírokat venni. Hiszen ebben benne van minden, amit általában szeretnek elkerülni: magas költségvetési hiány, törékeny politikai helyzet, a kettő eredményeként bizonytalan deficitcsökkentés.

súlyosbítja a gazdasági helyzetet. Az S&P elemzői figyelmeztetnek, hogy a 2024-es parlamenti választások előtti költségvetési ösztönzés mértéke a GDP 8,7%-ra emelte a hiányt, ami meghaladja a korábbi előrejelzéseiket. A gazdaság lassulása miatt pedig egyelőre nem körvonalazódik, hogy milyen intézkedésekkel lehetne a jelentős deficit mérséklésére lépni. A laza fiskális politika következményeként a folyó fizetési mérleg hiánya sem csökkent, ami klasszikus ikerdeficit helyzetet eredményezett. Románia jelenleg a folyó hiány finanszírozására további adósságfelvételhez folyamodik, ami tovább terheli a gazdaságot.

A helyzet különösen érzékeny, hiszen az országot súlyosan érintheti a nemzetközi befektetői bizalom esetleges megrendülése.

A román kormány 2025-re 13 milliárd euró értékű devizakötvény kibocsátását tervezi, ami a feltörekvő piacokon az egyik legnagyobb volumenű műveletnek számít. Ez jól mutatja, hogy az ország számára elengedhetetlen a külső finanszírozás biztosítása.

Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings legutóbbi elemzésében, amely március végén látott napvilágot, arra a megállapításra jutott, hogy a költségvetési hiány 2025-re elérheti a GDP 7,5 százalékát. Ezzel szemben a kormány 7 százalékos deficitcsökkentést tervez. A Fitch szakértői hangsúlyozták, hogy az idei év első két hónapjában már 30 milliárd lejes hiány halmozódott fel, ami a becsült GDP 1,6 százalékának felel meg. Jelenleg nem világos, hogyan érhetné el a kormány a kitűzött célt, hiszen tavaly ugyanezen időszakban egy hasonló, 29 milliárd lejes hiányt produkáltak, amely a végére már a GDP 8,7 százalékát tette ki. Ez azt jelzi, hogy jelentős költségvetési kiigazításra lenne szükség, amelyet azonban politikai tényezők is befolyásolhatnak. Az S&P előrejelzései szerint 2028-ig nem sikerülhet a hiányt 6 százalék alá szorítani, ami tovább növelheti az adósságráta emelkedését. A 2023-as 49 százalékról 2026-ra már a hazai össztermék 62 százalékára nőhet az adósság.

Annál is inkább, mivel a 2024 végi parlamenti választásokkal nem nyugodtak meg a kedélyek. Novemberben ugyanis Románia azzal került be a nemzetközi hírekbe, hogy a szélsőjobboldali Calin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját, majd a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az eredményt arra hivatkozva, hogy a politikus jelentős részben külföldi, orosz pénzből kampányolt. A második fordulót meg sem tartották, azóta pedig politikai patthelyzet van az országban. A megismételt választás első fordulóját május 4-ére, a másodikat pedig május 18-ára írták ki, így továbbra sem enyhül a politikai kockázat. Georgescut most már elindulni sem engedik, de párttársa, a szintén az AUR színeiben induló George Simion az egyik esélyes jelöltnek számít. A friss közvéleménykutatások alapján csak az a kérdés, ki lesz az ellenfele a második fordulóban, ahová a két legtöbb szavazatot kapó jelölt kerül be (amennyiben az első körben nem kap valaki 50% feletti szavazatot). Erre a legnagyobb eséllyel Nicusor Dan és Crin Antonescu pályáznak. Arra ugyanakkor lehet számítani, hogy hiába nyeri meg Simion várhatóan az első fordulót, két héttel később a többi párt szavazói összefognak, így a második fordulóban már nem a szélsőjobboldali jelölt az esélyes. Különösen akkor, ha Antonescu lesz az ellenfele, aki jelenleg minden felmérésben megverné a második körben Simiont. Dan esetében nem ennyire egyértelmű a győzelem a pollok szerint.

Bárhogy is alakul a helyzet, a választás kimenetele korántsem biztos. További jogi vitákra és utcai demonstrációkra lehet számítani, így a román politikai táj a következő hetekben és hónapokban is izgalmas és feszültté válhat. Ez a helyzet viszont nem éppen kedvező a gazdasági környezetre és a piaci folyamatokra nézve.

A jelenlegi helyzet egyáltalán nem mindennapi, hiszen a román gazdaság hosszú időn át a régió fényes példájaként tündökölt, még a magas költségvetési hiány és a fizetési mérleg deficit ellenére is vonzó maradt a befektetők számára. Azonban a politikai kockázatok hirtelen fellángolása egy újabb fordulatot hozott. Ezzel ismételten megerősítést nyer az a régi mondás, hogy a költségvetés állapota és a külső finanszírozási helyzet addig nem számít igazán problémának, amíg a piac hajlandó támogatni azt – lehetőleg kedvező feltételek mellett. Éveken át ez volt a helyzet Romániában, ám most úgy tűnik, hogy a szél iránya kezd megfordulni.

A piac egy része tehát úgy tűnik, hogy eltávolodik Romániától, még akkor is, ha a GDP-arányos államadósság viszonylag alacsonynak számít a térségben. A befektetők nem látják azt a fenntartható fejlődési pályát, amely garantálná a rekordmagas költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkenését. A kormány természetesen próbálkozik meggyőző tervekkel, de ezek egyelőre nem elegendők ahhoz, hogy helyreállítsák a bizalmat.

Az év eleje óta több olyan állampapír-aukció volt, melyeken a román állam nem tudta bevonni az előzetesen megcélzott forrásokat, mivel nem volt elegendő befektetői érdeklődés, vagy olyan hozam mellett vitték volna el a papírokat, amit nem akartak elfogadni.

Jelenleg a román 10 éves állampapírok másodpiaci referenciahozama 7,36 százalék, ami nem tűnik vészesen magasnak a magyar 7,09 százalékos érték mellett. Főleg úgy, hogy az ország CDS-felára mintegy 100 bázisponttal magasabb, mint Magyarország esetében. Az év elején azonban 8 százalék körül is volt a 10 éves román hozamszint, és félő, hogy csak átmeneti az elmúlt hetek-hónapok fellélegzése.

Rosszabbul néz ki a helyzet, ha a devizakötvények oldaláról nézzük: Románia március végén 7 és 14 éves eurókötvényeket dobott a piacra összesen 2,75 milliárd euró értékben, ezek hozama 5,875, illetve 6,75 százalék volt. Tánczos Barna román pénzügyminiszter ezt már kedvező fejleményként értékelte, hiszen a februári kibocsátáshoz képest 20-30 bázisponttal sikerült szűkíteni a felárat. Ha azonban mellétesszük, hogy Magyarország január elején 10 éves eurókötvényt adott el 4,5 százalékos hozam mellett, akkor

A közel 150 bázispontos eltérés egy rövidebb futamidejű papír esetében nem éppen kedvező jelenség.

Nem meglepő, hogy a kötvénykibocsátást követően egy pénzügyi szakértő a Global Capital szaklapnak nyilatkozva kiemelte, hogy az árazás alapján a kötvények a BB kategóriába sorolhatók, ami legalább egy fokozattal alacsonyabb a jelenlegi BBB mínusznál. Ezzel párhuzamosan egy másik portfóliómenedzser a kérdést más szemszögből megközelítve rámutatott, hogy a román piac jelenleg meglehetősen vonzó a befektetők számára. Példaként említette Marokkót, amely BB plusz besorolása ellenére 180 bázisponttal alacsonyabb hozamfelárral bocsátott ki eurókötvényeket, mint Románia, amely jobb minősítéssel rendelkezik.

Ahogy már korábban említettük, a jövőbeni forrásbevonás elengedhetetlen, mivel a februári 4 milliárd eurós és a márciusi 2,75 milliárd eurós kibocsátás mellett még 2025-re további 6,75 milliárd euró devizakötvény kibocsátása is szerepel a terveink között.

A Reuters már januárban beszámolt arról, hogy a befektetők körében egyre erősödik a félelem, miszerint Románia elveszítheti befektetésre ajánlott státuszát a hitelminősítőknél. Ennek következményeként a bóvli kategóriába való kerülés is reális veszélyt jelent, hiszen a három legnagyobb hitelminősítő már mind negatívra módosította a román államadósság kilátását. Ha ez bekövetkezik, a román gazdaság a "bukott angyal" klasszikus példájává válhat, ami tovább növelheti a finanszírozási költségeket. A Világbank 2016-os tanulmányára hivatkozva...

Ha egy ország a bóvli kategóriába sorolódik legalább két jelentős hitelminősítő által, akkor a rövid távú finanszírozási költségei átlagosan 200 bázisponttal emelkednek.

A piac fokozatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez, és egyre inkább észlelhetők azok a jelek, amelyek a román állampapírok árazásának növekvő bizonytalanságára utalnak – nyilatkozta Yerian Syzdykov, az Amundi feltörekvő piacokért felelős vezetője a Reutersnek az év elején.

A Bloomberg február közepén számolt be arról, hogy az amerikai Franklin Templeton hedge fund jelentős mértékben megnövelte román állampapír-állományát, éppen akkor, amikor a piac jelentős része inkább eladásra készült. Ez akár biztató jelnek is tűnhet, hiszen arra utalhat, hogy egyes befektetők továbbra is bíznak a román gazdaságban. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a Templeton hagyományosan akkor vásárol, amikor mások eladásra adják a fejüket, és ezzel a kontrariánus stratégiájukkal próbálnak hasznot húzni a piaci helyzetből. Emlékezetes, hogy Magyarországon is hasonló stratégiát alkalmaztak, amikor a 2010-es évek első felében több mint 10 milliárd dolláros állampapír-portfóliót alakítottak ki. Így tehát a Templeton aktivitása inkább megerősítheti azt a nézetet, hogy a piac jelentős része már elvesztette a bizalmát a román eszközökkel kapcsolatban.

David Zahn, a Templeton európoai kötvény üzletágának vezetője szerint az ország eurókötvényeinek hozama kárpótolja a befektetőket a kockázatokért. Ő többek között a 2036-ban lejáró zöld kötvényből tart komoly mennyiséget, melynek hozama februárban mintegy 6,2 százalék volt. A befektető egy interjúban arról beszélt, hogy a májusi elnökválasztás után szerinte a román kormány komolyabb költségvetési tervekkel áll majd elő a deficit leszorítása érdekében. Hozzátette, hogy a kormány mindent megtesz majd, hogy elkerülje a bóvli kategóriába sorolást a hitelminősítőknél.

Ugyanakkor a januári vásárlások után a Templeton egyelőre kivár, ami arra utal, hogy a Bloomberg értesülései szerint a februárban kibocsátott eurókötvényekből nem szereztek be, és jelenleg elégedettek román pozícióik alakulásával.

Természetesen a Templeton nem az egyetlen szereplő a piacon. A Bloomberg februári jelentése alapján a Payden Emerging Markets Bond Fund is jelentős lépést tett, amikor eladta magyar eurókötvényeit, miközben román befektetéseiket fokozatosan növelték.

A fentiek alapján van még visszaút Románia számára, ehhez azonban elsőként a politikai feszültség enyhülésére lenne szükség a májusi elnökválasztás után, majd a kormánynak minél előbb elő kellene állnia egy reális, meggyőző hiánycsökkentési tervvel. Ha ez megtörténik, akkor akár a leminősítést is elkerülhetik, azonban a hitelminősítők vélhetően már nem várnak sokáig a fájdalmas lépéssel.