Bendarzsevszkij Anton kifejtette, hogy Oroszország jelenleg nem a béke, hanem a katonai alternatívák irányába orientálódik.

Bár több békítő kezdeményezés is napvilágot látott, a háború továbbra is zajlik, és nem mutat jeleket a csillapodásra. Ezt jól tükrözi az a tény, hogy az utóbbi hetekben az orosz haderő által bevetett drónok és rakéták száma új rekordot döntött – nyilatkozta az InfoRádiónak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A posztszovjet térség szakértője arra figyelmeztetett, hogy bár elképzelhető, hogy az orosz fél már a teljes Donbasz térségének megszerzésével is beérné, ettől a céljától még messze áll.

Miközben Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, szombaton a tűzszünet szükségességét hangsúlyozta, az orosz fél is jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra. Vasárnap éjjel azonban újra súlyos rakétatámadások zúdultak Ukrajnára. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője a hét végén az orosz állami televíziónak nyilatkozva azt mondta: "Putyin többször is kifejezte, hogy célja a békés rendezés mielőbbi elérése az ukrajnai helyzetben. Ez egy hosszú és nehéz folyamat, amely komoly erőfeszítéseket igényel. Számunkra a legfontosabb, hogy elérjük kitűzött céljainkat, amelyek egyértelműek."

Bendarzsevszkij Anton, az InfoRádió szakértője, úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök "őszintén hisz abban, hogy sikerül lezárnia az ukrajnai konfliktust". A szakember szerint Trump rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel rákényszerítheti az ukrán politikai vezetést egy kompromisszumba, és ezt a lehetőséget az elmúlt hónapokban ki is használta. Az amerikai kormány időről időre felvetette a katonai támogatás leállításának lehetőségét, azonban Oroszországot ezzel a módszerrel nem tudja nyomás alatt tartani. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője úgy látja, hogy Moszkva továbbra is abban bízik, ha folytatják katonai akcióikat Ukrajnában, akkor a jövőbeli tárgyalások során kedvezőbb alkupozícióba kerülhetnek.

"Oroszország jelenleg nem a béke keresésére összpontosít, hanem a katonai megoldásokra helyezi a hangsúlyt."

Ha a nyári offenzíva eredményesnek bizonyul, könnyen elképzelhető, hogy az orosz vezetés arra a következtetésre jut, hogy fokozni kell a katonai nyomást az ukrán erőkkel szemben, és azt mondják majd: "nincs értelme a tárgyalásoknak".

A posztszovjet térség szakértője rámutatott, hogy Donald Trump nemrégiben ötvennapos ultimátumot intézett az orosz elnök felé, felszólítva őt, hogy zárja le az orosz-ukrán konfliktust. Ellenkező esetben gazdasági és kereskedelmi szankciók bevezetésével fenyegetett Oroszország ellen. Az ultimátum határideje elvileg szeptember 2-án ér véget, ezért a következő hetekben várhatóan hasonló üzengetések és diplomáciai nyomásgyakorlások fognak zajlani, mint amilyenek az elmúlt napokban is megfigyelhetőek voltak.

Bendarzsevszkij Anton úgy véli, hogy a közelgő tárgyalások során mindkét fél többször jelezheti, hogy készen áll a megbeszélésekre, ám a másik fél miatt ezek a kezdeményezések mindig zsákutcába jutnak. Hozzátette, hogy most Ukrajna lépett előre, miután a múlt hét végén a kijevi vezetés bejelentette, hogy Isztambulban várja az orosz delegációt egy újabb tárgyalási fordulóra. Sajtóinformációk szerint a hét közepén akár meg is valósulhat ez a találkozó a török metropoliszban. A szakértő emlékeztetett arra, hogy korábban már két hasonló megbeszélésre került sor, de egyik sem vezetett eredményre. Az ukrán fél valószínűleg azt kívánja nyomatékosítani e kezdeményezéssel, hogy elkötelezettek a tárgyalások iránt, és mindent megtesznek a konfliktus békés rendezése érdekében.

Bendarzsevszkij Anton arra számít, az oroszok is ugyanilyen kommunikációt folytatnak a közeljövőben, és valószínűleg megpróbálják majd Ukrajnára hárítani a felelősséget. Az utóbbi időszak megnyilvánulásai alapján úgy tűnik, orosz stratégia középpontjában az időhúzás áll, megpróbálják úgy keretezni a helyzetet, hogy bizonyos feltételekkel számukra ugyan tárgyalásra alkalmas a Donald Trump által ajánlott béketerv, Ukrajna azonban elfogadhatatlan kérésekkel, igényekkel áll elő.

A háború továbbra is tart, és annak lefolyása, valamint intenzitása nem csökken. Ezt jól tükrözi, hogy az elmúlt hetek során az oroszok által bevetett drónok és rakéták száma soha nem látott magasságokba emelkedett.

- jegyezte meg a szakértő.

Nem kizárható, hogy az amerikai elnök ultimátumának határideje előtt élénkebb diplomáciai diskurzusok bontakoznak ki, és Moszkva is tehet bizonyos lépéseket a helyzet enyhítése érdekében. Elképzelhető, hogy szeptemberig többször is találkoznak az ukrán és orosz delegációk, miközben Moszkva igyekszik jelezni, hogy nyitott a béke irányába. A folyamatok már elindultak a feszültségek csökkentése érdekében, azonban további időre lenne szükség, így az orosz fél halasztást vagy a határidő meghosszabbítását kérheti az amerikaiaktól. Bendarzsevszkij Anton azonban csekély valószínűséget lát arra, hogy a közeljövőben megállapodásra jutnának a felek, mivel a fegyveres konfliktus lezárása rendkívül összetett kihívás.

A szakértő kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin gondolkodását nem lehet pontosan megérteni, különösen abban a tekintetben, hogy mit tekint győzelemnek vagy katonai sikernek, amelyet az orosz nép felé kommunikálhat. Ráadásul nem világos, hogy milyen minimális célokat tűzött ki, amelyek elérése után hajlandó lenne komoly tárgyalásokra lépni. A kompromisszumok és megállapodások megkötését tovább bonyolítja, hogy az orosz fél által támasztott követelések Kijev számára teljesen elfogadhatatlanok. Az oroszok nem csupán a jelenlegi határvonalak befagyasztását követelik – amire egyébként Ukrajna is nyitott lenne –, hanem azt, hogy a négy általuk megszállt régió teljes ukrán közigazgatási területe Oroszország fennhatósága alá kerüljön.

Bendarzsevszkij Anton véleménye szerint a követelésnek nincs valóságalapja, hiszen olyan jelentős városok, mint az egymilliós Zaporizzsja vagy Herszon, nem állnak orosz irányítás alatt. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője hozzátette, hogy elképzelhető, hogy az orosz fél egy kompromisszumban már elfogadná a teljes Donbasz (a donyecki és luhanszki régió) megszerzését, de "ez még mindig távol áll a megvalósulástól".

Bár a luhanszki terület szinte teljes egészét már orosz erők irányítják, Donyeck esetében a helyzet eltérő: itt a terület körülbelül 64 százaléka van orosz ellenőrzés alatt. "A régió jelentős erődítményvárosai, mint Kramatorszk és Szlovjanszk, még mindig ukrán kézben vannak, és katonai szempontból nem lenne indokolt, ha Ukrajna egyszerűen lemondana ezekről a településekről" - fejtette ki a szakértő.