Az Állami Számvevőszék elnöke nem követte a jogszabályokat, hiszen kötelessége lenne elindítani az eljárást, amely lehetővé tenné, hogy Biró Ferencet megfoszthassák a kinevezésétől.

444: Mennyire világosak a jogszabályok az Integritás Hatóság elnökének helyzetével kapcsolatban? Vannak, akik úgy vélik, hogy a gyanúsítottá válásával a kinevezés feltételei érvényüket vesztették.

Frank Evelyn: Teljes mértékben egyetértek. Az Integritás Hatóság elnökének tevékenységére több jogszabály is vonatkozik, ezek közül az egyik kifejezetten a különleges jogállású szervekre irányul.

Az Integritás Hatóság is ilyen jellegű intézménynek számít, ezért szükségszerű, hogy a közigazgatási normákon túlmenően garanciális szabályok is érvényben legyenek. E törvény rendelkezései szerint elnöki posztra nem nevezhető ki olyan személy, akivel szemben meghatározott típusú bűncselekmények miatt büntetőeljárás zajlik. (Például a hűtlen kezelés az egyik olyan ok, amely kizáró tényezőként szerepel.)

A törvény szerint tehát nem jogerős ítéletre vagy vádemelésre van szükség, a megalapozott gyanú alapján indított nyomozás is kizáró ok.

A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben a kinevezési feltételek nem teljesülnek – például, ha az érintett személy, mint Biró Ferenc, büntetőeljárás alá kerül, vagy bármilyen összeférhetetlenségi körülmény merül fel a kinevezés után –, akkor az Állami Számvevőszék elnöke jogosult közigazgatási pert indítani az adott személlyel szemben.

Megkerestem az Állami Számvevőszéket, hogy érdeklődjek Windisch László elnök közigazgatási perének esetleges indításáról, mivel a kinevezési feltételek hiányoznak. A válaszukban kifejtették, hogy "figyelembe véve, hogy az Integritás Hatóság elnöke panasszal élt a gyanúsítás ellen, a kérdések felvetése jelenleg nem időszerű."

Sajnálatos, hogy az Állami Számvevőszék elnöke tekintettel e szempontokra nem kaphat utasítást.

Míg például az összeférhetetlenség fennállása esetén az elnök személyét javasló Alkalmassági Bizottság kezdeményezheti a jogviszony megszüntetését, addig a kinevezési feltételek hiányossága miatt történő megszüntetési eljárás elindítása az Állami Számvevőszék elnökének önálló döntésén alapul.

Az ő esetében ez valahol egy mérlegelési jogkörbe tartozik, ugyanakkor a gyanúsítással szembeni panasz előterjesztése nem eliminálja a gyanúsítással kapcsolatos jogkövetkezményeket.

De mit is vehet figyelembe az ÁSZ elnöke, ha a törvény világosan megfogalmazza a dolgokat?

Szerintem az Állami Számvevőszék elnöke nem a megfelelő módon járt el. Ilyen körülmények között kötelessége lenne elindítani a közigazgatási peres eljárást, amely lehetővé tenné, hogy Biró Ferencet megfoszthassák a kinevezésétől. Sajnos azonban erre nincs lehetőség, hogy rákényszerítsük.

A törvények értelmezése nem tűr alternatív megközelítéseket? Állítólag a jogi szakma csúcsán zajlik a diskurzus arról, hogy egy már hivatalba lépett személy esetében számít-e, ha jelenleg nem felel meg a kinevezéshez szükséges kritériumoknak.

Több kollégám véleményét is figyelembe vettem, és alaposan átnéztem a vonatkozó jogszabályokat. Az a megállapításom, hogy amennyiben a kinevezéshez szükséges feltételek nem teljesülnek – például, ha az érintett személy ellen büntetőeljárás van folyamatban –, úgy elkerülhetetlen, hogy közigazgatási peres eljárást kezdeményezzünk.

Egy jogviszony létrejöttekor elengedhetetlen figyelembe venni a belépési követelményeket.

A köztársasági elnök döntésével Biró Ferenc kinevezéséről egy fontos lépést tett. Az elnöknek azonban van némi mozgástere az ügyben, hiszen a jogszabályok és a politikai környezet figyelembevételével alakíthatja a kinevezések menetét és az állami vezetők kiválasztásának folyamatát. Mindezek mellett az elnök döntéseit befolyásolhatják a társadalmi elvárások és a politikai pártok közötti kapcsolatok is.

Nem. A jogalkotó egy többlépcsős garanciális rendszert hozott létre az Integritás Hatóság működésével összefüggésben. Ennek oka, hogy ez a szerv autonóm államigazgatási entitásként működik, ezért a szélesebb értelemben vett államapparátus több eltérő egysége is részt vesz a kinevezési és eltávolítási folyamatban.

Nem tartom problémának, hogy nem a köztársasági elnöknek, hanem a közigazgatási bíróságnak van hatásköre a kinevezési feltételek hiánya miatti elmozdításra. Az elsőfokú bíróságnak 30 napon belül kell ítéletet hoznia.

A közigazgatási bíróságnak van mérlegelési jogköre?

A bíróságnak ebben az esetben arról kell határoznia, hogy fennáll-e egy konkrét objektív körülmény, nevezetesen az elnökkel szemben zajló büntetőeljárás ténye. Ez a helyzet nem igényel mérlegelést, csupán a jogi helyzet tisztán értelmezésére van szükség, hogy megállapítható legyen, szükséges-e a jogviszony megszüntetése.

Biró Ferenc nemcsak visszautasítja a gyanúsítást, hanem utal arra is, hogy az egész azért indult, mert a politika számára kellemetlen ügyeket feszegettek. Mennyire jogos, hogy valakit már akkor el kell távolítani a posztjáról, mikor még csak gyanúsított? Hiszen később kiderülhet, hogy valóban nem követett el semmit.

A jogpolitika területén egy rendkívül lényeges kérdés merül fel: milyen elveket és szabályokat hozott létre a jogalkotó annak érdekében, hogy az uniós források felhasználása és a velük kapcsolatos visszaélések feltárása terén működő állami szerv maximálisan megbízható és átlátható legyen.

Mi a jobb: a gyanúsítás vagy a vádemelés?

A büntetőeljárás alanyává válni a terhelt gyanúsítással egy komoly és felelősségteljes lépés, és véleményem szerint ez önmagában elegendő alapot ad az eljárás megkezdéséhez. Úgy érzem, hogy a rendszer nem kapott túlzott védelmet. A rendőrségnek alapos gyanúval kell rendelkeznie ahhoz, hogy eljárást indítson, így senki sem kerülhet a folyamat középpontjába indoklás nélkül.

És még ha Biró Ferenc esetében meg is szüntetnék a nyomozást vagy felmentené őt a bíróság, a baj már bekövetkezett: az Integritás Hatóságba és az elnökbe vetett bizalmat már az is erősen megingathatja, hogy büntetőeljárás alanyává vált.

Az Integritás Hatóság etikai kódexe is úgy fogalmaz, hogy a korrupció látszatát is kerülni kell. Vele kapcsolatban több bűncselekmény gyanúja is felmerült, úgyhogy megítélésem szerint az lehetne a következő jogállami lépés, hogy az Állami Számvevőszék elnöke keresetet terjeszt elő vele kapcsolatban.

Van bármilyen következménye annak, ha az ÁSZ elnöke megsérti a jogszabályt?

Itt végső soron az Európai Bizottság felé kell felelnie Magyarországnak. Az Integritás Hatóság működésének is meg kell felelnie az Európai Bizottság által megfogalmazott sztenderdeknek, lévén, hogy a jogállamisági eljárás miatt alakult meg a Hatóság, és a létrehozása a 17 pontos vállalási lista egyik eleme volt.

Úgy vélem, hogy rendkívül súlyos következményekkel járhat, ha például az éves beszámolási kötelezettség teljesítésekor az Integritás Hatóság jelentését olyan személy, mint Biró Ferenc, aki büntetőeljárás alatt áll, de még nem kapott elítélő ítéletet, szignálja. Ilyen esetben az Európai Bizottság jogosan fejezhetné ki aggodalmát.

Megkerestem az Európai Bizottságot is, hogy Biró vezetheti-e a hatóságot, amire annyit írtak, hogy sajtóhírekből tudnak a vizsgálatról és a gyanúsításról, további információjuk nincs, de szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet.

A lemondásról nem biztos, hogy állást foglalhatnak, de ha az ügy eszkalálódik, akkor a jogállamisági kritériumokkal kapcsolatban meg tudnak majd fogalmazni kritikát.

Ha az eljárás végén fény derül arra, hogy Biró Ferenc ártatlan, akkor milyen lépések következnek? Kifejezte, hogy a vádak nem csupán a Hatóság hitelességét kérdőjelezik meg, hanem az ő személyes hírnevét is súlyosan érintik.

Amennyiben a büntetőeljárás megszűnik, a kinevezés feltételei újra érvénybe lépnének, azonban a közszolgáltatások iránti társadalmi bizalom, különösen egy korrupcióval foglalkozó intézmény esetében, jelentős mértékben csorbulna. Jelenleg is folyamatosan sérül ez a bizalom, amíg az Állami Számvevőszék elnöke nem cselekszik a megfelelő módon.

Ha Biró Ferencet leváltják a pozíciójából, lehetősége nyílik arra, hogy gyanúsítottként kártérítési pert indítson, vagy jogi lépéseket tegyen a jóhírnevének megsértése miatt.

A bírósági gyakorlat világosan jelzi, hogy csupán az ügyészség vagy a rendőrség által közölt gyanú nem elegendő ahhoz, hogy valaki jó hírneve sérüljön. Az ártatlanság vélelme alkotmányos alapjog, amely védi az egyént, amíg jogerős bírósági döntés nem születik. Ebből következik, hogy gyanúsítottként sem lehet valakit bűnelkövetőnek minősíteni, amíg a bíróság nem állapítja meg a bűnösségét.

Az ártatlanság vélelme elvéből kiindulva érdemes elgondolkodnunk azon, hogy vajon helyénvaló-e, hogy a gyanúsítottak nem tölthessenek be vezető szerepet az Integritás Hatóságban.

Szerintem a jó közigazgatásba vetett bizalom, illetve az Integritás Hatóság állami szerepe azt diktálja, hogy önmagában a gyanú felmerülése is ilyenfajta következményeket vonhat maga után.