Az a hely, ahol a nyugdíj előtt állókat drasztikus bércsökkentéssel sújtják.
A gazdaságilag fejlett országban a világban szokatlan módon néhány évvel nyugdíjazásuk előtt egyre kisebb bért kapnak az alkalmazottak. A jelenségre az egyik emberi jogi szervezet is felfigyelt.
Jung Szú 23 éves korában lépett be a biztosítási szektorba, és már fiatalon megkezdte a szakmai fejlődését. Több mint harminc év alatt kitartó munkával és elkötelezettséggel haladt felfelé a ranglétrán, végül a fiókigazgatói pozícióig jutott. Most, hogy hatvanadik születésnapja a küszöbén áll, a fizetése fokozatosan csökken, amivel egy új kihívás elé néz.
Amikor elérte az 56. életévét, a jövedelme húsz százalékkal csökkent, ezt követően pedig minden egyes évben további tíz-tíz százalékkal csökkentették a bérét.
Mielőtt jövőre kénytelen lesz nyugdíjba vonulni, az 52 százalékát fogja hazavinni annak az összegnek, amit 55 évesen "csúcsbérrel" keresett - miközben ugyanazt a munkát végzi változatlan munkaidőben.
Az 59 éves, 36, munkában töltött év után szintén kényszernyugdíjazás előtt álló ápolónőt aggodalommal tölti el a kilátás.
Olyan, mintha a szél vad táncot járna körülöttem, miközben egyedül küzdök az úton, amely sosem ér véget.
- számolt be a Guardian információi alapján.
Mindketten azon idős dolgozók tucatjai közé tartoznak, akik vállalták, hogy beszélnek megpróbáltatásaikról. A Human Rights Watch jelentéséből kiderül, hogy Dél-Koreában gyakorlatilag pénzmegvonással büntetik vagy kisebb fizetéssel járó munkára kényszerítik a nyugdíj előtt álló idősebb alkalmazottakat.
A tanulmány megállapította, hogy a foglalkoztatási szabályozás milliókat kényszerít arra, hogy 60 évesen nyugdíjba vonuljanak. A "csúcsbér" rendszerével az utolsó években akár a felére csökkenthetik a fizetésüket.
A munkáltatók szabadon dönthetnek a nyugdíjkorhatárról. A háromszáznál több alkalmazottat foglalkoztató cégek 95 százaléka jellemzően 60 éves életkorban határozza meg a kényszernyugdíjaztatást. Az intézkedés - a munkaügyi minisztérium szerint - 3,1 millió munkavállalót érint az 51 milliós ázsiai országban.
A "csúcsbér" rendszerét úgy alakították ki, hogy az idősebb munkavállalók bérének csökkentéséből származó megtakarításokat a fiatalabb munkavállalók felvételére fordítják a termelékenység növelése érdekében.
A 60 év feletti munkavállalók átlagosan majdnem egyharmadával alacsonyabb bért kapnak, mint fiatalabb társaik, ráadásul közel 70 százalékuk számára a foglalkoztatás jövője is kérdéses.
A HRW legfrissebb jelentése szerint a munkavállalók védelme helyett éppen az ellenkező hatást sikerült elérni. "A kormánynak sürgősen fel kellene hagynia az idősebb munkavállalók hátrányos megkülönböztetésével" - fogalmazott Bridget Sleap, a jelentés egyik szerzője.
Dél-Koreában éppen most fontolgatják a nyugdíjkorhatár megemelését, ami heves társadalmi diskurzusokat váltott ki. Az indítvány körüli viták sokakat megosztanak, és szenvedélyes érvek és ellenérvek cserélődnek a közvéleményben.
A nemrég hivatalba lépett új elnök, I Dzsemjong választási kampányában azt ígérte, hogy fokozatosan 65 évre emeli a kötelező nyugdíjkorhatárt, és ezzel megszünteti a nyugdíjjogosultság megszerzése előtti ötéves átmeneti időszakot.
A javaslatot minden intézmény egyöntetűen támogatta, csupán a fiatalok kifejezték aggályaikat. Ők attól félnek, hogy ez a lépés hátrányosan befolyásolja munkavállalási lehetőségeiket és csökkenti a termelékenységet. Azonban a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy ezek az aggodalmak nem megalapozottak, mivel az öregedés nem feltétlenül eredményezi a produktivitás csökkenését.
A Human Rights Watch, mint nemzetközi emberi jogi szervezet, úgy véli, hogy a kötelező nyugdíjba vonulás ellentétes az emberi jogi normákkal. Ennek következtében javasolják a szabályozás teljes eltörlését.
