Az Európai Unió és a tagállamai úgy tűnik, hogy Magyarországot egyfajta háttérbe szorított helyzetbe kívánják helyezni, ahol lehetőségük adódik, igyekeznek elkerülni a közvetlen együttműködést.

Egyre több ügyben látszik, hogy az Európai Unió szinte összes tagállama inkább teljesen megkerülné Magyarországot: Ukrajna EU-csatlakozása mellett a szankciós döntéseknél is sorra készülnek a parkolópályára tevő tervek. Az elmúlt héten pedig a kormány új, a civilek és a sajtó ellen szuverenitási okokkal indokolt átláthatósági törvénye miatt is nő a feszültség az uniós országok, valamint Brüsszel és a magyar fél között. Sokan alkalmaznák már a hetes cikk szerinti eljárást is, amelyről május 27-én tárgyalnak is majd a tagállamok az Európai Tanácsban, de mellette az EU-források teljes felfüggesztése és jogi kiskapuk sorát is bevetnék.

Amióta az Európai Parlament 2018 szeptemberében kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárást Magyarország ellen, rendre felmerül, hogy az eljárást az Európai Bizottság továbblépteti, beterjeszti a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elé, ahol több féle szankciót is kiróhatnak a magyar kormányra. A legtöbbször viszont az uniós jogi atombombaként emlegetett szavazati jog felfüggesztés miatt szokott szó esni a procedúráról.

Közel hét évvel ezelőtt az Európai Parlament képviselőinek többsége egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországot súlyos fenyegetések érik az uniós alapértékek terén. A Sargentini-jelentés, amely e kérdéskört részletezi, számos kritikus aspektust emelt ki, beleértve a bíróságok függetlenségét, a sajtószabadságot, a kisebbségek jogait és a korrupció elleni küzdelmet. A kezdeményezés célja az volt, hogy az Európai Unió hivatalos nyomozást indítson, hogy kiderítse, Magyarország megsérti-e az EU alapelveit. Az eljárás azóta is folyamatban van, és időről időre napirendre kerül a Tanácsban, azonban eddig még nem merült fel komolyabban a tagállami szavazati jog felfüggesztésének lehetősége.

Most viszont május 27-én ismét napirendre kerül az uniós miniszterek tanácsi ülésén, de egyelőre csupán figyelmeztető jelzésként fogják tárgyalni.

A Portfolio több, az ügy hátterét jól ismerő forrástól értesült arról, hogy a helyzet nem egészen úgy alakul, ahogy azt sokan gondolják. Egy másik uniós tagállam diplomatája megjegyezte, hogy bár keringenek olyan elméletek, miszerint a magyar kormány lépései összefüggésben állnak Ukrajna EU-csatlakozásával vagy az átláthatósági törvénnyel, a valóságban egészen eltérő okok állnak a háttérben.

"Nem csupán az a legnagyobb gond, hogy a civileket és a sajtót szuverenitásvédelmi indokokkal listázó törvény szellemisége problémás: a magyar kormány az Európai Unió támogatásait külföldi beavatkozásként értelmezi, miközben maga is e nemzetközi közösség tagja" - osztotta meg véleményét egy diplomata egy jelentősebb tagállamból.

Jelezte, hogy az Európai Bizottság a brüsszeli szokásjog és törvényi felhatalmazása következtében a közelgő jogszabályok véleményezésére nem jogosult, csupán abban az esetben léphet fel, amikor a vonatkozó jogszabály már hatályba lép.

Most viszont egy új jogi lehetőség bontakozott ki, amely lehetővé teszi, hogy az uniós intézményrendszer nyíltan megkérdőjelezze az átláthatósági törvényt, mivel az ügy EU-s támogatásokat érint.

Forrásaink összegzése alapján alakult ki a helyzet áttekintése.

Ezzel egy időben 329 civil szervezet, köztük a Civil Liberties Union for Europe, levelet intézett Ursula von der Leyenhez és Michael McGrath igazságügyi biztoshoz. A levélben arra kérik Brüsszelt, hogy indítson jogi lépéseket a magyar törvénytervezet ellen, amely véleményük szerint a kormánykritikus civil hangok elnyomására törekszik - tudósít a Politico.

A nekünk nyilatkozó uniós diplomaták azt is jelezték, hogy

A május 27-i Általános Ügyek Tanácsának érdemi szavazása nem tűnik valószínűnek, és úgy tűnik, hogy az Európai Unió, beleértve a 26 másik tagállamot és a Bizottságot, inkább Magyarország megkerülésével foglalkozik, mintsem hogy büntető intézkedéseket alkalmazna.

Ez a jelenség világosan megfigyelhető volt az utolsó három tanácsi csúcstalálkozón is, ahol a magyar kormány ellenszavazata ellenére a többi tagállam közös nyilatkozatban fejezte ki Ukrajna iránti támogatását. Mindez úgy történt, hogy nem fektettek különösebb energiát Magyarország meggyőzésére.

A szankciók kapcsán rendszerint felmerülő magyar vétófenyegetés ellenére a tagállamok egy olyan irányvonal felé mozdultak el, amely lehetővé teszi, hogy az Oroszországgal szembeni korlátozásokat a "hajlandók koalíciójának" tagjai önállóan tartsák életben. Ezzel garantálják, hogy Moszkva ne férhessen hozzá a vagyonához még uniós szintű döntések nélkül sem. Ahogyan azt elmagyarázták, "ha egy vagy két EU-tagállam nem támogatja a lépéseket, akkor 26 vagy 25 másik ország passzívvá válik velük szemben, figyelemmel kísérve az orosz személyek és eszközök mozgását a saját kikötőikben."

Ukrajnánál is elérkezett a megkerülés ideje.

A Bne Intellinews értesülései szerint ukrán forrásokra támaszkodva, az Európai Unió újabb lépéseket tervez Magyarországgal szemben, mivel Budapest továbbra is megakadályozza Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak elindítását. Ezen felül a magyar kormány benyújtotta a "Közélet átláthatóságáról" szóló törvényjavaslatot, amelyet nemzetközi szervezetek széleskörű kritikája övezett.

A tagállami kormányok között egy alternatív megoldás körvonalazódik, amely lehetőséget biztosítana Ukrajna csatlakozási folyamatának elősegítésére, figyelmen kívül hagyva Magyarországot.

A javasolt megközelítés lényege abban rejlik, hogy ott, ahol a jogszabályok nem követelik meg a homogén döntéshozatalt, a 26 másik tagállam párhuzamos tárgyalások segítségével felgyorsítaná a folyamatot - Moldova bevonásával - míg a politikailag kényes kérdéseket informális megállapodások keretében készítenék elő. Brüsszel nyilvánvalóan próbára teszi az uniós intézményi keretek határait, és a jelenlegi események nem csupán egy tagállam elszigeteléséről szólnak, hanem az unió működőképességének megőrzéséről is.

Brüsszel megkerülésére tett kísérleteit most az Európai Parlament gátolja: csütörtökön újabb vitát folytattak a már korábban említett átláthatósági törvény kapcsán, amely a magyar jogállamiság helyzetét taglalta. Ezt követően 26 EP-képviselő levélben szólította fel a magyar tanácsi szavazati jogának és az uniós támogatások kifizetésének felfüggesztésére. A Bizottság valószínűleg nem fog érdemben reagálni erre a kérésre, inkább a "magányos elszigetelés" stratégiáját kívánja folytatni.

Az uniós jogi lehetőségek maximális kihasználásának egyik szemléletes példája, hogy az Európai Bizottság a jövőbeni szankciók helyett kereskedelmi korlátozásokkal kívánja megakadályozni az orosz energiahordozók importját 2027-től. Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy a behozatalra és vámokra vonatkozó határozatokhoz nem szükséges egyhangú támogatás, csupán minősített többség elegendő.