A folyamatosan nehezedő ipari helyzet súlyos terheket rótt a magyar gazdaságra, miközben az építőipar és a beruházások is messze alulmúlták a várakozásokat.

A magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,7, az előző év azonos időszakához mérten szintén 0,7 százalékkal esett vissza a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint - közölte a KSH kedd reggel a második adatközlésében. A most közölt adatok megegyeznek az október 30--án nyilvánosságra hozott első becsléssel.

A gazdaság harmadik negyedéves teljesítménye jelenleg mélypontnak tűnhet, de fontos hangsúlyozni, hogy ez még nem végleges állapot. A negyedik negyedév kimenetele kérdéses: lehet, hogy stagnálunk, esetleg minimális javulásra számíthatunk, vagy éppen ellenkezőleg, még drámaibb visszaesést élhetünk át. Az első negyedéves 1,1 százalékos növekedést ugyanis egy 1,5 százalékos bővülés, majd egy 0,7 százalékos csökkenés követte az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A gazdaságot sújtó komoly kihívást tükröz, hogy az elmúlt kicsivel több mint két évben, azaz kilenc negyedév leforgása alatt, immár másodszor tapasztalhattuk a recessziót. Ezt a helyzetet akkor diagnosztizálhatjuk, ha a megelőző negyedévhez viszonyítva két egymást követő időszakban is csökkenést regisztrálnak. A legújabb adatok szerint a mostani negyedévben 0,7%-os visszaesést könyvelhetünk el, amelyet megelőzött egy 0,2%-os csökkenés a második negyedév során.

A KSH legfrissebb jelentése ezúttal arra is rávilágít, hogy mi áll a gyenge gazdasági teljesítmény hátterében. A termelői szektor kulcsszereplői egyre komolyabb nehézségekkel néznek szembe; a harmadik negyedévben tapasztalt visszaesés már a korábbi, 2023 harmadik negyedévi teljesítmény gyengeségére is építkezett, hiszen az ágazatok akkor is csökkentek. Ráadásul, ha az idei év negyedéveit vizsgáljuk, még inkább mélyülni látszik a válságos helyzet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése alapján egyértelmű, hogy a feldolgozóipar különböző ágazatai közül a közúti járművek és a villamos berendezések gyártása volt a legnagyobb hatással a csökkenésre. Ezzel szemben a gumi- és műanyag termékek előállítása, valamint az élelmiszeripar játszották a legnagyobb szerepet abban, hogy mérsékeljék az ipari visszaesést.

Az ágazat problémáit jól jelzi, hogy már egy évvel ezelőtt sem tudott hozzájárulni a GDP növekedéséhez, az ipar akkor 2,3, a feldolgozóipar pedig 2,1 százalékkal esett vissza. Az, hogy ehhez képest még nagyobb visszaesés volt az idei évben jelentős ágazati problémákra és nehézségekre utal, amelynek oka elsősorban a visszaeső külső kereslet.

A GDP termelői oldalán az építőipar teljesítménye a legutóbbi két negyedévhez képest már nem tudta kompenzálni a visszaeső ágazatok hatását. Míg korábban kisebb növekedést tapasztaltunk, a harmadik negyedévben itt is szembesültünk egy 4 százalékos zsugorodással. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság is jelentős akadályt jelentett a potenciális növekedés számára, hiszen az aszály következtében a harmadik negyedévben az ágazat kibocsátása drámai módon, 14,9 százalékkal csökkent.

A már említett ágazatokon túlmenően kisebb növekedéseket közölt a statisztikai hivatal, ám ezek együttesen sem voltak képesek pozitívba fordítani a változás irányát. A szolgáltatások 1,9, a kereskedelem szerény 0,8 százalékkal növekedett, legnagyobb mértékben pedig az oktatás (3,8 százalék) és a GDP-hez kis súllyal hozzájáruló művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat (5,9 százalék) tudott növekedni.

A GDP felhasználási oldalán nincsenek váratlan fordulatok. A háztartások fogyasztása fokozatosan, de biztosan kezdi visszanyerni korábbi lendületét, hiszen az elmúlt év során 5,2 százalékos növekedést könyvelhetett el. Ugyanakkor a közösségi fogyasztás terén már harmadik negyedéve tapasztalható csökkenés, legutóbb 1,4 százalékos visszaesést regisztráltak.

A KSH adatai alapján a legfrissebb statisztikák azt mutatják, hogy mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene csökkenést mutatott.

A belföldi felhasználás az előző negyedévhez képest bár kisebb mértékben, de mégis növekedést mutatott, hiszen a 0,9 százalékos emelkedést követően most 0,3 százalékos bővülést tapasztalhatunk.

A külkereskedelem azonban még kevésbé remekelt, mint az előző negyedévben. Éves bázison nézve ugyanis az export mindössze 2,1 százalékkal tudott növekedni a korábbi 4,5 százalék után, az import pedig egy stagnálással felérő 0,1 százalékos enyhe növekedést mutatott, miközben a második negyedév még 5,9 százalékos bővülést hozott.

A magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatosan kétszeresen is csalódást kell megélnünk: egyrészt ismételten recesszióval kell szembenéznünk, másrészt az uniós rangsorban is a leggyengébben teljesítő országok között találjuk magunkat. Az előző negyedévhez viszonyítva mindössze három másik tagállam gazdasága csökkent, de mindegyikük esetében a magyarhoz képest kisebb mértékben: a svéd gazdaság 0,1, a lengyel 0,2, míg a lett 0,4 százalékkal zsugorodott.

Az idei év első három negyedévében a magyar gazdaság mindössze 0,7 százalékkal bővült, ami jelentősen elmarad a kormány által korábban megfogalmazott optimista, fellendülésre vonatkozó célkitűzéseitől. A növekedési előrejelzéseiket folyamatosan módosították, így a tavaly még várt 4 százalékos növekedés helyett most már csupán 0,8 százalékos bővülésre számítanak.