Az EBRD szerepe "még inkább kiemelkedővé" válik a globális feszültségek és a segélyezési források csökkenése közepette.

Odile Renaud-Basso véleménye szerint a multilateralizmus visszaszorulása nem jelent fenyegetést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank számára. Hangsúlyozza, hogy a bank kulcsfontosságú szereplővé válik majd Ukrajna és Gáza háború utáni újjáépítési folyamataiban.

A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) "még fontosabb" szerepet játszik a geopolitikai és gazdasági instabilitás globális kontextusában, mondta Odile Renaud-Basso elnök az Euronewsnak adott interjújában.

A hidegháború után alapított bankot elsősorban a posztszovjet gazdaságokba való befektetésre hozták létre, ma azonban Kelet-Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában fektet be, és az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank (EBB) és 77 kormány, köztük az Egyesült Államok és Kína is tulajdonosa.

Az intézmény az elmúlt években megújította célját, és Ukrajna legnagyobb intézményi befektetőjévé vált. Mióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, 8,3 milliárd eurós befektetést irányzott az országba.

A protekcionizmus terjedése és a nyugati kormányok által bevezetett szigorú külföldi segélyezési intézkedések hatása a bank küldetésére egyre inkább releváns kérdéssé válik. Renaud-Basso erre a dilemmára a következőképpen reagált: „Úgy vélem, hogy az EBRD-hez hasonló multilaterális intézmények szerepe most még inkább felértékelődik. Mi, valamint részvényeseink, beleértve az Egyesült Államokat is, arra összpontosítunk, hogy miként támogathatjuk a piacgazdaságok fejlődését, hogyan generálhatunk új munkahelyeket, és miként gyakorolhatunk kedvező hatást a gazdasági növekedésre."

"Az EBRD segíti azokat a gazdaságokat, amelyekbe befektetünk, hogy ellenállóbbak legyenek a növekvő kereskedelmi és geopolitikai feszültségek környezetében. Elősegíti a diverzifikációt és a robusztusabb ellátási láncokat, ami elengedhetetlen a fenntartható hosszú távú növekedés eléréséhez."

"Tehát nem hiszem, hogy fenyegetés alatt állnánk; éppen ellenkezőleg, a mi szerepünk most még fontosabb."

Az Egyesült Államok továbbra is a bank legnagyobb részvényese 9,2%-kal. Ezt követi az Egyesült Királyság 8,9%-kal. Az Európai Unió és az EBB közösen mintegy 6,2%-os tulajdonrésszel rendelkezik.

A Trump-kormányzat során általában leállították a külföldi segélyek folyósítását, és a multilaterális fejlesztési bankok támogatása is kérdésessé vált. A bank határidőt tűzött ki az Egyesült Államok számára, amely az év végéig tart, hogy részt vegyen a 2023-as igazgatótanács által jóváhagyott tőkeemelési programban.

Renaud-Basso hozzátette, hogy a bank kulcsszerepet játszhat a háború sújtotta országok, például Ukrajna és Gáza jövőbeli helyreállításában azáltal, hogy külföldi befektetéseket irányít a magánszektorba, és segít a háború utáni gazdaság újjáélesztésében.

A bank jelenlegi befektetési stratégiája Ukrajnában kiemelten az energia-, banki- és agrár-élelmiszeripari szektorokra összpontosít. Az együttműködés keretében a Naftogaz, Ukrajna állami olaj- és gáztársasága, kulcsszerepet játszik abban, hogy a háború által sújtott ország elegendő gáztartalékkal rendelkezzen a tél nehéz hónapjainak átvészeléséhez. Mindeközben azonban egyre gyakoribbá válnak az orosz drón- és rakétatámadások, amelyek komoly fenyegetést jelentenek Ukrajna energiaipari infrastruktúrájára.

Bár a bank nem nyújthat közvetlen támogatást a kormánynak vagy finanszírozhatja a hadsereget, tőkéje létfontosságú az ország magánszektorának fenntartásában és a gazdasági növekedés alátámasztásában. A bank nemrégiben Ukrajna 2025-re várt GDP-növekedését 3,3%-ról 2,5%-ra módosította a "háborúval kapcsolatos magas bizonytalanság" miatt.

Egy tűzszünet és békemegállapodás kialakulása esetén az intézmény tervei szerint évente 3 milliárd euró értékben támogatná Ukrajna háború utáni újjáépítését – nyilatkozta Renaud-Basso. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a beruházás nagymértékben függ attól a békemegállapodástól, amely "világos garanciákat nyújt arra, hogy a háború nem fog ismét kirobbanni".

"Ukrajna 2014 óta háborúban áll, és ez nagyon nem kedvez a befektetéseknek és a fejlődésnek."

"Terveink szerint évente legalább 3 milliárd eurót fogunk befektetni [a háború után]. Az EU támogatásával és az Európai Beruházási Bankkal együttműködve már előkészületeket eszközöltünk, hogy minden készen álljon, és a feltételek javulása esetén [a beruházások] nagyon gyorsan megvalósulhassanak."

Renaud-Basso az Euronewsnak tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy életbe lépett az a tűzszüneti megállapodás első szakasza, amelyet Donald Trump amerikai elnök támogatásával dolgoztak ki. Ennek a megállapodásnak a célja, hogy véget vet a már két éve tartó gázai konfliktusnak.

A szakértő "pozitívnak" és "biztatónak" nevezte az áttörést, és hozzátette, hogy a bank megismételheti jelenlegi befektetéseit a ciszjordániai magánszektorban, amint a gázai körülmények a megfelelővé válnak.

A Világbank becslései szerint a gázai háború utáni újjáépítés költsége mintegy 46 milliárd eurót fog kitenni.

"Fokozott ütemben haladunk a Ciszjordániában megvalósuló beruházásainkkal. Az elmúlt két esztendő során 200 millió eurót invesztáltunk, ami kétszerese a megelőző öt év alatt összegyűjtött tőkénknek" - nyilatkozta. A beruházások a bankok, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a feldolgozóipar számára állnak rendelkezésre.

Természetesen óriási szükség van a gázai újjáépítésre. A magánszektor szerepére összpontosítva úgy vélem, hogy feladatunk – amikor a körülmények lehetővé teszik – a gázai magánszektor finanszírozásának elősegítése. Kezdetben a hangsúly a humanitárius segélyezésen és az alapvető infrastruktúra helyreállításán lesz, de készen állunk arra, hogy szélesebb körű intézkedéseket hozzunk, amikor elérkezik az idő.