Az alkotmánysértés rávilágít, mennyire elengedhetetlen volt a kormány számára a napelemes politikájának gyors megfordítása.

A kormány hirtelen, visszamenőleges hatállyal zárta le a napelem-telepítésre vonatkozó kedvező szaldó elszámolás lehetőségét, ezzel megnehezítve a háztartások számára a megújuló energiaforrások kiaknázását. Bár csupán néhány nap eltérésről van szó, a döntés hatása mégis érzékelhető lehet. A jövőbeli, kedvezőbb szabályozás bevezetése pedig valószínűtlennek tűnik, hiszen az országban már így is jelentős mennyiségű napelem működik.

A kormány megsértette az Alaptörvényt, amikor visszamenőleges hatállyal zárt ki a kedvező szaldóelszámolásból egy állampolgárt - döntött az Alkotmánybíróság. A döntés nem csak a panasztevőt érinti, hanem jóval több embert. Hogy pontosan hányat, az attól függ, mit lép a kormány.

2023. szeptember 13-án lépett életbe egy új kormányrendelet, amely jelentős korlátozásokat vezetett be a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) számára, beleértve a lakossági rendszereket is. Az új szabályok értelmében csupán azok a kiserőművek vehetnek részt a kivezetendő szaldó elszámolásban, amelyeket legkésőbb szeptember 7-ig bejelentenek, és 2026. január 1-ig üzembe helyeznek.

A helyzet az, hogy a szeptember 13-án életbe lépett rendelet új szabályokat állapított meg egy korábbi időszakra, egészen pontosan a szeptember 9. és 12. közötti napokra. Ez azt jelenti, hogy azok, akik ezeken a napokon nyújtották be a bejelentésüket, joggal számítottak arra, hogy a szaldó elszámolás keretein belül kezelik őket. Ezzel szemben a 13-i módosítás hátrányosan érintette őket, mivel a jogszabályi feltételeket visszamenőlegesen változtatták meg.

Ez a néhány nap valószínűleg nem érint túl sok ügyfelet, viszont az alaptörvény megsértése miatt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a szeptember 7-i bejelentéshez kapcsolódó szövegrészeket.

A jogszabály új állapota szerint minden HMKE, amit 2026. január 1-ig üzembe helyeznek, szaldó elszámolásba kerül. Ami már nagyon sok embert érint. Vagyis érintene,

Az Ab döntése, amely számos embert érint, eltér a megszokott gyakorlattól: nem azonnali hatállyal, hanem május 31-ével törölte az érintett szövegrészeket. Ennek következtében a kormány, különösen az Energiaügyi Minisztérium, május végéig rendelkezik azzal az időkerettel, hogy mérlegelje, milyen irányban kívánja módosítani a rendeletet, és hogy a szükséges változtatásokat végrehajtja.

Az Energiaügyi Minisztérium vizsgálja az Alkotmánybíróság döntésében foglaltakat, a határozat május végéig biztosít időt a kapcsolódó szabályozás szükséges módosítására

- tájékoztatta a szaktárca a HVG-t.

A legkorábbi időpont, amelyet a kormány a rendeletbe beírhat, 2023. szeptember 13. Ez a dátum nemcsak a rendelet megjelenésének napja, hanem annak hatályba lépésének is fontos mérföldköve. Az új szabályok értelmében tehát azok a rendszerek, amelyeket szeptember 13-ig bejelentettek és 2026-ig átadnak, számításba kerülnek a szaldóelszámolásnál. A legkésőbbi határidő pedig gyakorlatilag 2023. december 31., mivel ettől a naptól uniós kötelezettség értelmében is szükségessé vált a szaldóelszámolás lefolytatása.

A változás csupán néhány napot, legfeljebb körülbelül 2,5 hónapot érintő bejelentést jelent.

Pontosan azokról van szó, akik ebben az időszakban bejelentették és már üzembe helyezték, vagy 2026-ig tervezik a rendszerük üzembe állítását. A jelenlegi előírások alapján ők legalább 10 évig élvezhetik a szaldó elszámolás előnyeit.

Ami jóval kedvezőbb, mint a bruttó. A szaldó esetében a villamosenergia-szolgáltató szimplán mennyiségre számolja el éves időkeretben, hogy a háztartás mennyi áramot táplál föl a hálózatra, és mennyit vételez onnan. A hálózat elszámolásilag akkumulátorként funkcionál, a nyári/déli órákban feltáplált áramot a háztartás télen/este elfogyaszthatja. A bruttó elszámolás sokkal kedvezőtlenebb, a szolgáltató a normál áron adja el az áramot a háztartásnak, miközben egy jóval alacsonyabb áron vásárolja meg a háztartás által föltáplált áramot.

Akármilyen új határdátumot is állapít meg a kormány, minden bizonnyal lesz néhány ügyfél, aki már elkezdett bruttó elszámolásban termelni/fogyasztani, így majd átkerül szaldó elszámolásba. Velük a szolgáltatójuk a két elszámolás közti különbséget minden bizonnyal rendezni fogja. Amúgy pedig legalább tíz évig örülhetnek a kedvezőbb szaldó elszámolásnak.

A kormány azonban alighanem a lehető legkorábbi (tehát a 2023. szeptember 13-i) bejelentési határdátumot választja majd. Egy későbbi dátummal csak néhány ügyfél járna jól, cserébe az állami MVM-nek több munkája lenne a két elszámolás közti különbözet rendezésével. Illetve hosszabb távon valamivel kevesebb olyan ügyfél lenne, aki az állami MVM számára kedvezőbb bruttó elszámolásban működik, ami jelen állás szerint nem érdeke a kormánynak.

Ami a dolgot illeti, a jogalkotási hiba valószínűleg annak a következménye, hogy...

A kormány célja az volt, hogy minél hamarabb bezárja az ajtót a szaldó igénylésére váró háztartások előtt. Ha szeptemberben például december végére tűzi ki a kérelem benyújtásának határidejét, valószínűleg hatalmas érdeklődést és tömeget vonzott volna.

Általában véve nem érdeke a kormánynak, hogy a szükségesnél jobban változtasson a napelemes rendszerekkel kapcsolatos szabályokon. Magyarországon az elmúlt években kilőtt a naperőművi termelés, köszönhetően az állami támogatásoknak is, beleértve a szaldó elszámolást. Jelen állás szerint az egész világon Magyarországon a legnagyobb a naperőművi termelés részaránya a villamosenergia-termelésben. Már túl sok a napelem, amit jól jelez, hogy bizonyos - napsütéses - időszakokban az áram tőzsdei ára egyre gyakrabban negatív, az ország pedig vaskosan nettó exportőr pozícióba kerül, miközben kora este az áram ára kilő, az ország pedig importra szorul.

Mivel az országnak nincs szüksége több naperőművi kapacitásra, a kormány aligha fogja ösztönözni új kapacitások kiépítését kedvezőbb szabályozási környezettel.