Az erőtlen libanoni hadsereg most amerikai támogatásra vár, mivel nem tudja garantálni a tűzszünet betartását.

Libanon újonnan választott katona-elnöke megfogadta, hogy a Hezbollahot és Izraelt egyaránt kiparancsolja az ország déli részéről, ám az amerikai finanszírozás késlekedése ezt lehetetlenné teszi. Eközben a szembenálló felek egymásra mutogatnak, amiért Dél-Libanon pacifikálása késlekedik.

Ahogy korábban többször is említettük, november végén olyan nemzetközi megállapodás született, amely lehetővé teszi, hogy a libanoni hadsereg visszanyerje az irányítást az általa 35 éve elvesztett szuverén területe felett. Ez a lépés egyben a Hezbollah terrorista infrastruktúrájának felszámolását is magában foglalja, és elősegíti az izraeli erők fokozatos kivonását is - jelentette ki Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke.

Az ötödik próbálkozásom azonban túl korainak tűnt, mivel a nemzeti fegyveres erők képtelenek az irányítás átvételére Dél-Libanon területén, és még mindig várakoznak a Washington által ígért 95 millió dolláros katonai támogatásra.

A pénzeszközöket a Marco Rubio külügyminiszter által elrendelt befagyasztás állította meg, amely blokkolja a külföldre irányuló segélyezéseket. Egy olyan vaskos pénzkeretről van szó, melyet az Egyesült Államok kormánya azért nyújt más nemzeteknek, hogy erősíthessék nemzetbiztonsági képességeiket, viszont az összeget kötelesek az USA-ban gyártott termékekre költeni. Vagyis a segély megjár egy körtáncot, mert végül az amerikai védelmi iparba folyik vissza.

Tressa Guenov, az Atlantic Council szakértője úgy véli, hogy az FMF (Foreign Military Financing) csomag "egy olyan védőpajzsot jelent a gyengébb nemzetek számára, amely ugyanakkor az Egyesült Államok taktikai érdekeit is szolgálja". Szerinte Washington számára kedvezőbb, ha a támogatott államokat saját gyártású fegyverekkel látja el, mintsem hogy azokat ellenséges források felé terelje.

Ennek a kérdésnek kiemelkedő jelentősége van a határvédelem és a terrorizmus elleni harc szempontjából. Libanon esetében ez a téma különösen aktuális, hiszen a tavalyi tűzszünet következtében éppen itt merült fel ez a kettős kihívás. A helyzet szinte egyedülálló, hiszen a két feladat egyidejű kezelése alapvetően befolyásolja az ország biztonsági stratégiáját.

A Biden-adminisztráció célja, hogy megerősítse Joseph Aoun elnök elkötelezettségét a Hezbollah, majd később Izrael Dél-Libanonból való visszaszorítására. Ez a megközelítés a Trump-kabinet számára is vonzó, azonban Marco Rubio először alaposan szeretné áttekinteni, hogy a javasolt összegek és célkitűzések valóban összhangban vannak-e az Egyesült Államok alapvető érdekeivel. A miniszter különösen fontosnak tartja, hogy garanciákat kapjon arra vonatkozóan, hogy a támogatásokat megfelelően és célnak megfelelően használják fel.

Tammy Bruce volt rádiós riporter szerint - aki jelenleg külügyi szóvivőjeként szolgál - Rubio első lépése, miután megérkezett Foggy Bottomba (a külügyminisztérium központjába) az volt, hogy "az Amerika Első" alapelv szerint átvizsgálja a külföldi támogatásokat. A döntés nyugtalanságot és tiltakozásokat váltott ki világszerte, mert a segélyalapból sok kisebb ország is részesül(ne).

Az eszmei és politikai tényezők mellett a miniszter érdeklődik a 2024-re szánt 6,1 milliárd dolláros segélyalap állapotáról is, hogy mennyi összeg maradt még belőle. A Breaking Defense értesülései szerint a Libanonnak szánt források jelenleg a kairói FMF-számlán parkolnak, és azonnal átutalhatóak Bejrútba, amint megkapják a szükséges zöld jelzést.

Mario Díaz-Balart, a floridai republikánus képviselő, megerősítette, hogy a Biden-adminisztráció sikeresen eljuttatta a pénzügyi támogatást Egyiptomba. A keret visszavonása valószínűtlennek tűnik, ugyanakkor a várakoztatás lehetősége nem zárható ki.

Ha ez történik, akkor a libanoni tűzszünet eltervezett folyamata elakadhat. A rosszabb forgatókönyv szerint a Hezbollah időt nyerne az újjászerveződésre, ami viszont Izrael megújult ellenlépéseit váltaná ki. Ha tehát a libanoni elnök és hadserege nem szerelkezik fel, akkor reális a veszélye a tűzszünet előtti tűrhetetlen állapot visszatérésének.

Amikor az első Trump-kormány hivatalba lépett, Rex Tillerson külügyminiszter alaposan átvizsgálta Barack Obama külföldi kiadásait. Hasonló lépéseket tett a Biden-kormány is, ami során felfüggesztették a Szaúd-Arábiába irányuló fegyvereladásokat. Ez a döntés jelentősen rontotta Washington és Rijád kapcsolatát, továbbá súlyosbította Joe Biden és Mohammed bin Salman szaúdi koronaherceg már amúgy is feszültséggel teli viszonyát.

A gyanú szerint a pénzügyi keret várhatóan teljesen kimerül 2024 során. Ez nemcsak Libanon számára jelenthet komoly kihívásokat, hanem a kapcsolatokat is befolyásolhatja Izraellel, valamint a távol-keleti szövetségesekkel, mint Japán, Dél-Korea és a Fülöp-szigetek. Ez a kérdés kétségtelenül terítékre kerül Donald Trump és Benjámin Netanjahu jelenleg zajló tárgyalásain is, bár Izrael most nem néz szembe olyan megszorításokkal, mint az előző kormány időszakában.

Guenov hangsúlyozta, hogy a támogatás elvesztése komoly sebet ejthet a kapcsolatokon, és felveti azt a súlyos veszélyt, hogyha a befagyasztás huzamosabb ideig fennáll vagy végleg megszakad, akkor azt a keletkező űrt Kína vagy Oroszország fogja kitölteni.

"Más versenytársak is jelen vannak a piacon, akik olcsóbb és gyorsabban hozzáférhető berendezéseket kínálnak, alternatívát nyújtva az Egyesült Államokkal szemben, amit mindenképpen el szeretnénk kerülni" – nyilatkozta. A jelenlegi helyzetben olyan eszközökről van szó, mint a páncélozott szállító járművek, kézifegyverek, nehézgéppuskák, kézi rakétavetők (RPG), és természetesen a különféle lőszerek, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek.

A segélyezés lassulásával fenyeget az is, hogy a programok "átgombolása" kongresszusi jóváhagyást igényel, és szinte biztosra vehető, hogy csökkenni fognak a befagyasztás után is.

A Biden-adminisztráció 9,04 milliárd dollárral adta át a segélyezési stafétabotot, amit a republikánusok már akkor sokalltak. Ugyanakkor a Trump-kabinet 900 millió dollárt máris elköltött a csomagból, miután pénteken megegyezett Japánnal a Standard Missile 6 fegyverek átadásáról.