A világ legforróbb januárjának élményén vagyunk túl.
Március 6-án egy izgalmas esemény vár ránk, ahol a fenntarthatóság és a zöld átállás témái kerülnek a középpontba. Az ESG-szempontok és a hozzájuk való alkalmazkodás praktikus megoldásait fogjuk megvitatni. Fedezd fel a legfrissebb trendeket és lehetőségeket az ESG konferenciánkon – a részletekért látogass el a megadott linkre!
Az év kezdetén, meglepő módon, újabb hőmérsékleti csúcsot regisztráltak, annak ellenére, hogy a trópusi Csendes-óceánon La Niña jelenségek figyelhetők meg, melyek átmeneti hűtő hatással bírnak a globális klímára – nyilatkozta Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) igazgatóhelyettese a legutóbbi havi jelentésében, amely csütörtökön látott napvilágot.
A Copernicus adatai alapján a 13,23 Celsius-fokos átlaghőmérséklet "2025 januárjában 1,75 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti időszakhoz képest". Ez a drámai emelkedés szoros összefüggésben áll azzal, hogy az emberiség tömegesen kezdte el használni a szén, az olaj és a fosszilis gázok forrásait, amelyek alapvetően átalakították bolygónk éghajlatát. A tudósok azt várták, hogy a 2023 és 2024 közötti időszak újabb hőmérsékleti rekorddal indul, amely elsősorban az El Ninó jelenség végével és annak ellentéteként megjelenő La Niña hatásával magyarázható.
"Ez az, ami talán egy csepp meglepetést okoz..."
nem látjuk azt a lehűlő hatást, vagy legalábbis átmeneti fékezést a globális hőmérsékleten, amire számítottunk
Julien Nicolas, a Copernicus klímakutatója az AFP francia hírügynökségnek kifejtette, hogy a globális hőmérséklet emelkedése, amely aszályokat, hőhullámokat és pusztító árvizeket idéz elő, szorosan kapcsolódik a tengerek hőmérsékletéhez. Az óceánok, amelyek a Föld felszínének több mint 70 százalékát borítják és kulcsszerepet játszanak az éghajlat szabályozásában, 2023 áprilisa előtt soha nem tapasztalt hőmérsékleteket mutattak. Továbbá, 2025 januárja a második legmelegebb hónapnak bizonyult az óceánok felszínén, mindössze a 2024 januárjában felállított abszolút rekord mögött.
A Kopernikusz megfigyelései alapján az Északi-sarkvidéken rendkívül szokatlanul enyhe tél tapasztalható. E január hónapban a tengeri jég kiterjedése rekordszintre csökkent, szinte azonos szinten állva a 2018-as év januári adataival. Ez a rendkívüli hőmérsékleti helyzet újabb figyelmeztető jelként szolgál a 2025-ös januárra nézve.
A tizennyolcadik hónap, amely az elmúlt tizenkilenc év során bekövetkezett, amikor a globális felszíni levegő átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal.
- jegyzi meg az európai megfigyelőközpont. Ez több mint a +1,5 Celsius-fokos szimbolikus határérték, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás legambiciózusabb határértéke, amely a globális felmelegedés jóval 2 Celsius-fok alatt tartását célozza. A megállapodás a hosszú távú tendenciákra vonatkozik: legalább 20 éven keresztül kell ilyen átlagos felmelegedést megfigyelni ahhoz, hogy az a határérték túllépésének minősüljön. E kritérium alapján az éghajlat jelenleg körülbelül 1,3 Celsius-fokkal melegszik. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) becslése szerint az 1,5 Celsius-fokos határértéket valószínűleg 2030 és 2035 között érjük el.
Hozzá kell tenni azonban, hogy egyre több tudós véli úgy, hogy a párizsi klímacsúcson elhatározott célkitűzésektől a globális felmelegedés jócskán elszakadt, és az utóbbi évek olyan eltéréseket mutatnak, ami szerint a felmelegedésért ellen vívott háborút már elvesztette.
