Az ügyészség javaslatot tett a Till Tamás megölésével gyanúsított férfi letartóztatására.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség jelenleg nem kívánja nyilvánosságra hozni a minősített emberöléssel gyanúsított F. János vallomását, mivel a nyomozás érdekei ezt nem teszik lehetővé. F. János letartóztatását aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt kezdeményezték. A nyomozás tárgya a Till Tamás ellen 2000. május 28-án végrehajtott minősített emberölés bűncselekménye.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség indítványozza F. János letartóztatását, aki aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítható, mégpedig egy tizennegyedik életévét be nem töltött fiatal sérelmére.

Kövecs Máté, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője a 24.hu megkeresésére kifejtette, hogy a nyomozás titkainak védelme érdekében nem tud részletes információkat adni arról, milyen vallomást tett a minősített emberöléssel gyanúsított férfi.

A Till Tamás ellen 2000. május 28-án elkövetett minősített emberölés ügyében folytatott nyomozás során a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság sikeresen azonosította a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható egyént – áll a főügyészség hivatalos közleményében.

A férfit a törvényességi felügyeletet gyakorló Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kérésére a nyomozó hatóság december 12-én elfogta, őrizetbe vette, és gyanúsítottként kihallgatta. Ezt követően javaslatot tett a letartóztatására.

Till Tamás édesapja a 24.hu-nak nyilatkozva kifejtette, hogy az ügyészség álláspontja kedvező hír, de a jövőbeli következményeket még meg kell várni. Kiemelte, hogy ha a kisfiának gyilkosa börtönbe kerül, akkor az élet úgy fogja őt sújtani, ahogyan megérdemli.

Az ügyészség a kiemelkedően súlyos élet elleni bűncselekmény gyanúsítottjával kapcsolatban - a személy jelenlétének garantálása érdekében - a legszigorúbb kényszerintézkedés, vagyis letartóztatás elrendelésére tett javaslatot. A döntést a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája fogja meghozni.

A minősített emberölés esetében, mind az elkövetés időpontjában érvényes, mind a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint, a büntethetőség elévülése kizárt. Ez azt jelenti, hogy az elévülés hiánya a bűncselekményhez kapcsolódik — a hatályos jogszabály értelmében, mivel ez a bűncselekmény életfogytiglani szabadságvesztést vonhat maga után — és nem az elkövető személyéhez.

A fiatalkorú elkövetők büntethetőségének elévülési határidejével kapcsolatosan a Büntető Törvénykönyv (Btk.) különleges szabályokat tartalmaz. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a minősített emberölés esetén a törvény az elévülés lehetőségét teljes mértékben kizárja. Ennek következtében az elévülési határidők számítása ebben az esetben elképzelhetetlen, ami azt jelenti, hogy a vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazása sem lehetséges.

Az tehát, hogy a megalapozott gyanú szerint a gyanúsított fiatalkorúként követte el a bűncselekményt, a büntethetőség elévülése szempontjából nem bír jelentőséggel. A fiatalkorúakra vonatkozó kedvezőbb szabályokat kizárólag a kiszabható büntetés mértékének meghatározásakor kell figyelembe venni.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Till Tamás-ügy jogi következményeiről azt mondta, hogy a szándékos emberölés, bárki követi el, nem elévülő bűncselekmény lesz, azaz az elkövetőt mindig meg lehet büntetni. Ha a nyomozás meg is szakad, akkor sem évülhet el egy emberölés, mindenképpen bíróság elé kerül az, aki elkövette. Szerinte a bűncselekmények elkövetőinél nem az számít, hogy ezt kiskorú ellen követik-e el, és az sem, hogy kiskorú-e a tettes, egy bűntett nem évülhet el, de a büntetési tételeket egyértelműen megfogalmazza a Büntető törvénykönyv.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője leszögezte: a bűn sosem maradhat büntetlenül, Till Tamás meggyilkolása ügyében igazságot kell tenni. Kocsis Máté kiemelte, nagyra becsülik, hogy a rendőrség ennyi idő elteltével felderítette a borzalmas esetet és elfogta az elkövetőt. Szerinte a büntetés már az igazságszolgáltatás feladata. A Fidesz frakcióvezetője arra is kitért, hogy mivel ugyanazokból a törvényekből eltérő jogi következtetéseket vontak le a hatóságok, azt javasolják, hogy legyen jogértelmezési egyeztetés. Majd aláhúzta:

Az elévülés kizárásával kapcsolatos módosító javaslatunkról azt követően döntünk, hogy a helyzet megnyugtatóan tisztázódott.

Már csütörtökön a parlament illetékes bizottsága elé kerül az a törvényjavaslat, amely szerint a kormánypártok törvénymódosítással akadályoznák meg, hogy gyilkosságok elévüljenek, függetlenül az elkövető életkorától. A javaslatot a jövő héten szavazhatja meg az Országgyűlés.

Az ellenzéki politikai spektrum több képviselője is kifejezte véleményét a gyermekgyilkosságok elévülésének kérdéséről, és arra szólították fel a kormányt, hogy ezek a súlyos bűncselekmények ne évülhessenek el. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy az ilyen esetek "felfoghatatlanok", míg Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke hangsúlyozta, hogy az elévülés kérdése "rendkívül súlyos és sürgető", és nem hagyhatja figyelmen kívül azt, ami "itt történt". Jakab Péter, a Nép Pártján elnöke szerdán írásbeli kérdést intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben arra kérte őt, hogy biztosítsa, hogy a "gyilkosság büntethetősége soha ne évüljön el". A Jobbik Magyarországért Mozgalom is határozottan elítélte a helyzetet, és törvénymódosító javaslatot terjesztettek elő, hogy a jövőben hasonló tragédiák ne történhessenek meg.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Till Tamás-üggyel kapcsolatban a csütörtöki Kormányinfón elmondta, egyértelmű helyzetet kell teremteni, ez pedig az, hogy ha valaki olyan súlyos cselekményt követ el, mint az emberölés, az soha nem évülhet el. Most is van egy vita arról, hogy ez a cselekmény elévült-e. A miniszter bízik benne, hogy az akkor hatályos jog alapján sincs akadálya a büntetőjogi felelősségre vonásnak.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban fejtette ki véleményét a témával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy jelenleg egy jogi vita zajlik. Három fontos gondolatot emelt ki: először is, hangsúlyozta, hogy az eltűnt gyermeket mindenáron meg kell találni. Másodszor, dicsérte a rendőrség elkötelezett munkáját, hiszen egy több mint 10 éves ügyről van szó, és ennek ellenére sem csökkent a keresés iránti elszántságuk. Végül, harmadik megjegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy "az igazságnak feltétlenül meg kell valósulnia".

Kitanics Márk klinikai szakpszichológus arra a kérdésre kereste a választ az ATV műsorában, hogy vajon mi vezethet el egy kegyetlen gyilkosságig egy serdülő életében. Különösképp olyan gyilkosságig, amelyről a jegyzőkönyv úgy ír: F. János addig ütötte a 11 éves kisfiút, amíg élt, először puszta kézzel, majd egy ácskapoccsal.

A szakértő hangsúlyozta, hogy noha a pontos motiváció rejtély marad, egy ilyen súlyos és tragikus esemény kapcsán valószínű, hogy valamilyen mély érzelem vagy indulat mozgatta az elkövetőt. F. János 25 éven át cipelhette a brutális gyilkosság titkát, ami egy életen át tartó súlyként nehezedett a lelkére.

Ez rendkívül összetett helyzet. Nem csupán a gyilkosságok, hanem más bűncselekmények esetében is olyan mély lelkiismeret-furdalás és bűntudat keletkezik, hogy az elkövetők élete gyakorlatilag tönkremegy a szorongás súlya alatt. Ennek következtében sokan úgy döntenek, hogy "meggyónják" tetteiket, és önként feladják magukat, mintha ez lenne az egyetlen módja a belső béke helyreállításának.

Kitanics Márk úgy fogalmazott, hogy a helyzet egészen egyedi. Ezzel szemben F. János nem merült bele a titkok felfedésébe, hanem ahogy szorult a hurok körülötte, végül kénytelen volt beismerni a gyilkosságot.

Kitanics Márk különösen nehéznek és a szülők számára fokozott lelki megpróbáltatásnak írja le azt a fájdalmas helyzetet, amikor egy kiszolgáltatott gyermek, "a mi gyermekünk", segítségért kiált, ám mi szülőként képtelenek vagyunk megadni számára azt, amire szüksége lenne. A pszichológus véleménye szerint az elkövető felkutatása és elítélése sem mindig hoz megkönnyebbülést a lelki terhek alól, hiszen az igazságszolgáltatás gyakran újabb kérdéseket vet fel, amelyek végül válasz nélkül maradnak. Ezen kívül sok esetben a szülők nem elégednek meg a hozott ítélettel, és súlyosabb büntetést kívánnak, ami még inkább fokozza a feszültséget és a frusztrációt.

Tillné Vörös Katalin, az áldozat édesanyja egy nemrégiben adott interjúban kifejezte, hogy a legújabb fejleményekről egyáltalán nem kaptak információt. Sem az ügyészség, sem pedig a rendőrség nem lépett kapcsolatba velük személyesen. A család tagjai a híreket főként a médiából és a család ügyvédjének napi tájékoztatásaiból ismerik meg, akivel folyamatosan tartják a kapcsolatot.

Lichy József, a család jogi képviselője szerint a legutóbbi eseményekig a család kártérítést követelt volna az elkövetőtől. Azonban, mint kiderült, számukra nem a pénz volt a lényeg, hanem az, hogy a tettes felelősségre vonása megtörténjen, és bíróság elé állítsák.

A rendőrség rendkívüli sajtótájékoztatóján elhangzott információk szerint a gyilkos, F. János, manipulálta a segítőkész és barátságos kisfiút, hogy segítsen neki, majd becsalta a tanyára. Ezt követően a műhely mögötti fatárolóhoz vezette őt, ahol a tragikus események sorozata kezdődött. F. János a vallomása szerint rátámadt a gyermekre, és egy ácskapocs segítségével brutálisan végezett vele. A hivatalos jegyzőkönyv megemlíti, hogy a gyilkosságot különös kegyetlenséggel hajtotta végre, azonban a hatóságok figyelembe vették a család érzékeny helyzetét, ezért nem osztottak meg további részleteket az ügyről a nyilvánossággal.