A szívritmuszavar első jele akár egy teljesen hétköznapi élmény is lehet - Ilyenkor elengedhetetlen a szakszerű kivizsgálás.

Ennyiszer kellene fürdeni egy héten: a szakértők óva intenek a napi tusolástól

A szívdobogás érzése általában ártalmatlan, és gyakran csak egy átmeneti jelenség, amely hamarosan elmúlik. Ugyanakkor bizonyos körülmények között, betegségek vagy különféle állapotok hatására, a szívverés fokozódása tapasztalható. Ilyenkor azonban nem mindig egyszerű meghatározni, milyen lépéseket kell tenni, ha valaki szeretné megérteni a mögöttes okokat.

Dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus a viszonylag gyakori okok, a szorongásos zavarok és a szívbetegségek kivizsgálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Amikor valakiben váratlanul tudatosodik a szívének ritmusában bekövetkező változás, és erős szívdobogást tapasztal, könnyen pánikba eshet. Ez a jelenség azért meglepő, mert a legtöbb ember ritkán figyel a szívverésére, amely egy akaratunktól független folyamat. Az intenzív vagy esetleg gyors, esetleg kihagyó vagy hirtelen megugró szívverést palpitációnak nevezzük. Bár ez a tapasztalat kellemetlen lehet, általában nem jelent komoly egészségügyi problémát. A palpitáció jellemzően csak néhány másodpercig vagy percig tart, de előfordulhat, hogy a szívünk rendetlenkedését hosszabb ideig is észleljük.

- Sokszor éppen azért lehet tudatában valaki a szerinte rendellenes szívverésének, mert figyel rá, ugyanakkor előfordulhat, hogy az erős szívverés hátterében stressz, valamint bizonyos anyagok, főként alkohol, nikotin vagy koffein fogyasztása áll. Ugyancsak okozhat erős szívdobogásérzést a túl intenzív testmozgás, az erős izzadás (az elektrolitveszteség miatt), de vannak bizonyos betegségek, állapotok is, amelyeknek érdemes utánajárni - hangsúlyozza Bőhm doktor. - Az elsőként felmerülő lehetőségek a vérszegénység, a pajzsmirigy-túlműködés és nem ritkán az olyan pszichés betegségek, mint szorongásos zavarok, valamint a szívritmuszavarok.

Akik a kezeletlen stressz vagy szorongás következtében tapasztalnak palpitációt, gyakran más, kísérő tünetekkel is szembesülnek. A szorongás nem csupán a szív működésére hat, hanem számos egyéb fizikai reakciót is kiválthat. Ezek közé tartozik a gyors és felületes légzés, az izzadékonyság, az izomfeszültség, a remegés, valamint a fáradtság érzése. Ezen kívül emésztési problémák, például hasmenés is felléphetnek, ami tovább fokozhatja a kellemetlenséget.

Ráadásul a szorongó ember egyfajta hipervigilanciát él át, vagyis egy olyan felfokozottan éber állapotot, amikor többek közt a testi érzéseit is mintegy felnagyítva érzékeli. Ha ezek a tünetek nem múlnak el néhány perc alatt, vagy nagyon sűrűn jelentkeznek, és már a mindennapi tevékenységre is kihatnak, érdemes pszichiáteri, pszichológusi segítséget kérni, hiszen ez akár a szorongásos zavarok kategóriájába is tartozhat.

Ilyen helyzetekben elengedhetetlen a szív- és érrendszeri vizsgálatok elvégzése.

A palpitáció fogalma nem csupán a szívdobogás intenzitására utal, hanem egy különös, lebegő érzést is magában foglal a mellkasban, mintha "pillangók táncolnának" odabent. Gyakran előfordul, hogy a szívverés kiszámíthatatlan ritmusban zajlik, hol felgyorsul, hol lelassul, sőt, néha még egy-két másodpercre el is marad. Jellemző az az érzés is, hogy a szív olyan erővel kalapál, hogy szinte a fülünkben is hallható, mintha belülről zene szólna.

Amennyiben a tünetek kifejezetten a szív működésére irányulnak, fontos, hogy kardiológiai vizsgálatra kerüljön sor, mivel ezek a jelek szívritmuszavart, szívizomgyulladást vagy akár strukturális szívbetegségeket is jelezhetnek. Emellett a pajzsmirigy problémák gyanúja is felmerülhet, ami további endokrinológiai szakvéleményt igényel. Dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza és kardiológusa hangsúlyozza, hogy különösen sürgős orvosi értékelésre van szükség, ha mellkasi fájdalom, légszomj, zavartság lép fel, vagy ha végtagödéma alakul ki.

A palpitáció kardiológiai hátterének feltárásához a szakorvos részletes kikérdezést és alapvető vizsgálatokat követően további diagnosztikai és eszközös eljárásokat is javasolhat. Kiemelten fontos lehet egy célzott laboratóriumi vizsgálat, valamint egy nyugalmi EKG. Amennyiben indokolt, terheléses EKG-ra is szükség lehet, de akár egy hétig tartó Holter-EKG és szívultrahang is elengedhetetlen lehet a pontos diagnózis érdekében. Ezen vizsgálatok mellett a kardiológus az eredmények függvényében speciális teszteket is elrendelhet, hogy a lehető legpontosabb képet kapja a szív állapotáról.