A NATO főtitkára az Európai Parlamentben zajló vitát Orbán szavaival zárta le, ezzel hangsúlyozva a magyar miniszterelnök nézeteit és a téma fontosságát.

"Senki sem vágyik Magyarországra, mindenki Németország irányába indul el" – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben, ezzel kifejezve a helyzet komolyságát.

Trump Kanada és Grönland annektálásával kapcsolatos fenyegetőzése és az európai védelmi ipar termelékenységének növelése is vitás pontokat jelentett az Európai Parlament szakbizottsági ülésén. Első alkalommal hallgatta meg a Külügyi Bizottság, a Biztonsági és Védelmi Albizottság és a NATO Parlamenti Közgyűléssel való kapcsolatokért felelős küldöttség az EP-ben a transzatlanti katonai szövetség főtitkárát. Mark Rutte továbbra is kiállt amellett, hogy az európai tagállamoknak növelniük kell a védelemre fordított kiadásaikat, mert a GDP két százaléka nem elegendő.Ezért ennek a referenciaértéknek az emelését is pedzegette - bár hangsúlyozta, hogy pontos számot nem fog mondani. Az elmúlt tíz évben a 23 Uniós NATO tagállam közül 16 már teljesítette ezt a feltételt - köztük Magyarország is - de a NATO főtitkár szerint "ennél még több kell". Trump és adminisztrációjának nyomását a NATO tagállamokra úgy kommentálta, hogy "sikeresek voltak benne és igazuk volt". Szerinte ugyanis az Európai Uniónak újra kell definiálnia prioritásait.

Az európai uniós államok költségvetéseik körülbelül negyedét fordítják nyugdíjakra, egészségügyi szolgáltatásokra és társadalombiztosításra. Az önök felelőssége, hogy meggyőzzék a lakosságot e fontos ügyek fontosságáról.

- A képviselők irányába fordult. Marc Botenga, az Európai Parlament Baloldal képviselője azonnal reagált a főtitkár szavaira. Hozzászólásában a két nappal ezelőtti belgiumi sztrájkokra és tüntetésekre hívta fel a figyelmet:

Belgiumban jelenleg belga szakszervezetek és több tízezer ember demonstrál a nyugdíjak csökkentése ellen. E közben Ön azt javasolja, hogy még több forrást irányítsunk a védelemre... Vajon valóban szükség van erre a mértékű befektetésre? Elképzelhető, hogy a nem megfelelően felkészült politikai vezetők nem képesek hatékonyan felhasználni ezeket az összegeket?

Rutte véleménye szerint az EU belső piaca olyan "soft power", amely lehetőséget biztosít a globális politikai színtéren való biztonságának megőrzésére. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ehhez nem bonyolult struktúrákra, hanem hatékonyabb koordinációra van szükség a huszonhetek közösségében.

A béke nem tartható fenn, ha Putyin képes előrenyomulni Ukrajnában.

- folytatta Rutte és kiemelte, hogy "a béke csak akkor maradhat fenn, ha Ukrajna az erő pozíciójában tárgyalhat az asztalnál." Ehhez pedig a felfokozott fegyvergyártási folyamatokban és a hadieszközök fejlesztésében látta a megoldást. Nicolás Pascual az Európai Néppárt (EPP) képviselője szerint jelenleg az új fegyverrendszerek nulláról történő használatba helyezése 15 évet vesz igénybe, ami nagyon lassú reakcióidőnek számít Oroszországgal szemben. Rutte szerint a fegyverkezés innovációja terén Ukrajnáról kell példát vennie az EU-nak. A NATO főtitkár ismét kiemelte, hogy az országnak

NATO tagnak kell lennie, mert ezt ígértük Ukrajnának.

A cél elérése érdekében említést nyert a NATO tagállamai által tavaly nyáron felajánlott 40 milliárd dolláros katonai támogatás is, amelyet a megtámadott ország 2025-ben vehet át. Ezzel párhuzamosan azonban rámutatott, hogy még korai lenne pontos időpontot megnevezni Ukrajna csatlakozását illetően, különösen az új Trump-adminisztráció hivatalba lépése előtt.

A migráció témája is napirendre került, amikor a Partióták Európáért (PfE) frakcióvezetője, Jordan Bardella kifejtette véleményét. A politikai vezető hangsúlyozta, hogy Törökország szerepe kulcsfontosságú a migrációs helyzet kezelésében.

egyszerre tekint Moszkvára és a NATO-ra, nem minden tekintetben osztja a NATO értékeit és migrációs válságban is ellenünk fordította a szíriai bevándorlókat.

Rutte válaszában határozottan kiállt Törökország NATO-tagságának jogossága mellett, és egy Orbán-idézettel színesítette érvelését a vitában: "senki sem akar Magyarországra jönni, mindenki Németországba megy". Állítása szerint Törökország jelentős szerepet játszott a súlyos bevándorlási válság kezelésében, amikor 2016-ban az Európai Tanáccsal megkötötték az EU-Törökország egyezményt, amely megakadályozta a menekültek tömeges beáramlását.

A Közel-Keletről ismét Európára irányult a fókusz és a Szocialisták és Demokraták képviselője a február 9-i koszovói választásokra és az oroszországi dezinformációs tevékenységekre figyelmeztetett. Rutte válaszában elismerte, hogy folyamatosan monitoroznia kell a NATO-nak a Nyugat-Balkán eseményeit, hiszen már most fokozódik a hangulat, decemberben ugyanis a koszovói választási hatóság megtagadta a legnagyobb szerb etnikai párt országos választásokon történő indulását.

A NATO főtitkára az Európai Parlamentben arra szólította fel a tagállamokat, hogy aktívan vegyenek részt az új Trump-adminisztrációval folytatott párbeszédben, hangsúlyozva, hogy Európának fokoznia kell a biztonságára fordított költségvetést. A védelem terén szükséges gyakorlati intézkedésekre is kitért, és bejelentette, hogy Helsinkibe látogat a balti-tengeri NATO-szövetségesek csúcstalálkozójára. A találkozón Alexander Stubb finn elnök és Kristen Michal észt miniszterelnök lesz a házigazda, ahol a tengeri és kommunikációs csatornák védelme mellett Henna Virkkunen, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke is részt vesz a megbeszéléseken.