A magyar vállalatok mindössze 2,5%-a dönt úgy, hogy külföldi munkaerőt alkalmaz, míg a megkérdezett cégek 88%-a egyértelműen kijelenti, hogy nem szándékozik ilyen lépést tenni.

Azok a vállalatok, amelyek semmiképpen sem akarnak külföldit alkalmazni, többek közt beilleszkedési problémáktól és kulturális különbségektől tartanak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024 októberében Magyarországon 99,3 ezer külföldi állampolgárságú munkavállaló tevékenykedett. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) elemzése rávilágít, hogy az utolsó öt év során a külföldi munkavállalók létszáma körülbelül 30 ezer fővel növekedett, ami jól tükrözi a munkaerőpiac dinamikus változásait az országban.
A GVI 2024 tavaszi Prognózis kutatásának eredményei szerint a magyar vállalkozások 2024-ben várhatóan 2,5 százaléka alkalmaz külföldi állampolgárságú munkavállalót, míg 2025-re ez a szám 2,4 százalékra csökkenhet.
A külföldi állampolgárok foglalkoztatása leginkább a közép- és nagyvállalatokra jellemző, előbbiek 24 százaléka, utóbbiaknak pedig 51 százaléka alkalmaz külföldieket. Az egyes ágazatok közül az ipari (6 százalékuk) és mezőgazdasági cégek foglalkoztatnak (3 százalékuk) leggyakrabban más állampolgárságú munkavállalókat, régiós összehasonlításban pedig a közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régiókban a leginkább elterjedt az alkalmazásuk.
A külföldieket foglalkoztató cégek fele szomszédos országok állampolgárait alkalmazza, de harmaduknál dolgoznak egyéb európai országok állampolgárai, 26 százalékuk pedig Ázsiából érkező munkavállalókat alkalmaz.
A felvételt tervező cégek legnagyobb része a szakképzettséget nem igénylő pozíciók és gépkezelői munkakörök iránt érdeklődik, ahol szívesen alkalmaznának külföldi munkavállalókat. Ezek a foglalkozások a statisztikai adatok alapján a legnépszerűbbek a nemzetközi munkaerő körében. A leggyakrabban említett pozíciók között szerepelnek az egyszerű ipari munkák, a rakodómunkások, a mechanikai gép-összeszerelők, az egyéb gépkezelők, a villamos berendezések összeszerelői, a gumitermékgyártó gépek kezelői, a kézi csomagolók, valamint az egyszerű mezőgazdasági munkák.
A külföldi munkaerőt alkalmazó vállalkozások 38%-a azért döntött a nemzetközi munkaerő mellett, hogy megoldja a munkaerőhiány problémáját. Ez a tényező különösen hangsúlyos a külföldi munkavállalókat legnagyobb mértékben foglalkoztató nagyvállalatok, ipari és mezőgazdasági cégek, valamint a külföldi tulajdonú és exportorientált vállalkozások esetében. Ezen cégek körében a válaszadók 60-65%-a kiemelte, hogy a munkaerőhiány komoly okot jelent számukra. Ezen felül, a megkérdezett cégek 21-23%-ánál szintén lényeges szempont a külföldiek alkalmazásában a szervezeti kultúra fejlesztése, a külföldi munkavállalók megbízhatósága, valamint a magasabb terhelhetőségük melletti vélekedés.
A jelenleg kizárólag hazai munkaerőt alkalmazó cégek körében mindössze 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy szívesen foglalkoztatna külföldi munkavállalókat. Ezzel szemben a válaszadók 88 százaléka nem mutatott érdeklődést a nemzetközi munkaerő alkalmazása iránt. A külföldi munkavállalók alkalmazására a legkevésbé a mikro- és kisvállalkozások, az építőipari, valamint a kereskedelmi szektor szereplői, továbbá azok a cégek hajlandók, amelyek kizárólag a hazai piacon működnek.
A külföldi munkavállalókat nem foglalkoztató vállalkozások többsége, szám szerint 82 százalék, úgy véli, hogy a nyitott állásokat sikeresen betölthetik hazai munkaerővel. Azonban ezeknél a cégeknél a nyelvi akadályok miatt 57 százalék nem alkalmaz külföldi szakembereket. Ezen kívül 42 százalékuk a magas adminisztratív költségektől való félelemre hivatkozik, míg 41 százalék a tapasztalat hiányát említi problémaként. A beilleszkedési nehézségek 31 százalékot, a kulturális különbségek pedig 28 százalékot aggasztanak a külföldi munkavállalók felvételével kapcsolatban.