A Loch Ness-i szörny titka végre napvilágra került: egy tudós egy meglepően egyszerű magyarázattal rukkolt elő. - Life
Adrian Shine, a Loch Ness Project megalapítója, egy figyelemfelkeltő elmélettel rukkolt elő. Állítása szerint a híres Loch Ness-i szörny valójában nem létezhet, és részletes érvekkel is alátámasztja nézeteit.
A Loch Ness-i szörny, ismertebb nevén Nessie, évtizedek óta vonzza a figyelmet világszerte, ám egy skót tudós, Adrian Shine, a Royal Geographical Society tagja és a Loch Ness Project alapítója, úgy véli, hogy a megoldás sokkal hétköznapibb, mint ahogyan azt sokan képzelik. Shine szerint a híres tó titokzatos lakójának észlelései mögött csupán egyszerű, természetes jelenségek húzódhatnak meg.
Shine, aki már öt évtizede kutatja a Loch Ness körüli rejtélyeket, kétkedve szemléli a híres szörny létezését. "Nyilvánvalóan léteznek hosszú nyakú lények a Loch Nessen – mi őket hattyúknak nevezzük" – nyilatkozta a Pen News-nak. A kutató véleménye szerint az észlelések jelentős része abból fakad, hogy távolról nehéz megítélni, milyen nagyságú is az, amit valójában látunk. "Az emberek gyakran elveszítik a távolság helyes értékelésének képességét, és ha nem tudják pontosan megítélni a távolságot, akkor a méret is megtévesztő lehet" – fejtette ki Shine.
Az elméletet megerősíti Tommi Vainionpää finn fotós lenyűgöző munkája is, amelyben egy hattyú sziluettjének részleteiből varázsolt meggyőző képet Nessie-ről. Shine rámutat arra, hogy más vízimadarak, mint például a kárókatonák, szintén hozzájárulhatnak a téves észlelésekhez. Emellett a hajók által keltett hullámok is képesek megteremteni a híres szörny illúzióját. "Amikor egy hajó vagy távolodik, vagy közeledik, a hullámok szögének és alakjának figyelése közben az emberek könnyen észlelhetnek fekete kiemelkedéseket a vízfelszínen" - mondta Shine.
A Loch Ness-i szörny létezésének egyik jelentős akadálya a tó ökoszisztémájának sajátos felépítése. Shine és csapata akusztikus mérések révén arra a megállapításra jutott, hogy a tóban mindössze körülbelül 20 tonna hal található. Ez a mennyiség azonban messze nem elegendő ahhoz, hogy egy több mint 20 láb hosszú ragadozó fennmaradását biztosítani tudja. A tápláléklánc 10%-os szabálya értelmében az energia csupán egy tizede jut el a következő szintre, így a Loch Ness-i ökoszisztéma csak kis méretű ragadozók fenntartására képes.
Shine véleménye szerint a Nessie létezésébe vetett hit a megerősítési torzítás jelenségének tudható be. Ez azt jelenti, hogy az emberek hajlamosak felfigyelni és értékelni azokat az információkat, amelyek összhangban állnak a már meglévő hiedelmeikkel. A Loch Ness-i szörny mítosza tehát nem csupán a víz mélyén rejtőző lényről szól, hanem sokkal inkább az emberi elme rejtett zugairól. A legenda fenntartása nem a kézzelfogható bizonyítékokon alapul, hanem a képzelet és a fantázia erejére épít.
