A kormány nem csupán pofon üti a színházakat, hanem arcul is köp mindenkit a jelenlegi támogatási intézkedéseivel.

A színháztámogatások legfrissebb listájának nyilvánosságra hozatalával nem a döntések meglepő volta, hanem inkább a végtelen cinizmus ragadja meg a figyelmet. Idén is 0 forintot kapott többek között Pintér Béla és Társulata, ám most legalább indoklást is fűztek az elutasításhoz: a pályázatuk nem felelt meg a szakmai elvárásoknak. Érdekes módon viszont az a színház, amely körül rendőrségi nyomozás folyik, sikeresen részesült támogatásban.

Idén ismételten 0 forint támogatást ítélt a kormány a Pintér Béla és Társulata, a Fügét, a Jurányi Házat, a TÁP Színházat, valamint a hátrányos helyzetű térségekbe is osztályszínházat hozó Kávát és Kerekasztalt, az Apertúrát, a KV Társulatot, a Stereo Aktot, és számos más, nemzetközi szinten is elismert független színházat működtető társulatot. Eközben viszont több tízmillió forintos támogatásban részesültek Vidnyánszky Attila intézményei, a Tiborcz István nevével is összefonódó színházi büfé, L. Simon László köre, valamint egy olyan civil szervezet, amelynek vezetője ellen hűtlen kezelés miatt nyomozás folyik. Ez csupán a jéghegy csúcsa az "Előadó-művészeti szervezetek 2025. évi támogatása" elnevezésű döntési lista körüli problémák sorában. A kormány cinikus hozzáállása pedig még szóba sem került, pedig az arcon köpéshez is elegendő lenne.

Arról a támogatási formáról van szó, amelyet korábban még többlettámogatásnak neveztek, és az éveken keresztül működő tao-támogatások eltörlése után hozták létre. A támogatási formáról két éve, egy hasonlóan botrányos döntési listáról beszámolva részletesen írtunk:

Röviden összefoglalva: a tao-támogatás szinte minden színház számára automatikusan járt, és a mértékét pusztán a jegybevételek alapján lehetett könnyedén meghatározni. Ezért nem volt lényeges, hogy egy adott társulat milyen kapcsolatokkal rendelkezik, hiszen a nagyobb jegyeladás egyúttal nagyobb plusztámogatást is jelentett. Sok szervezet különféle, jogilag kifogásolható módszerekkel manipulálta a jegyeladásokat, ám a kormány nem ezeket a visszaéléseket szankcionálta, hanem inkább az egész támogatási rendszert megszüntette, ezzel a visszaélések középpontjába kerülve. A változások következtében nemcsak a támogatás automatikus és átlátható jellege tűnt el, hanem a helyzet gyökeresen megfordult:

Az első év során még 37 milliárd forintot osztottak el, de az utóbbi években ez az összeg 6 milliárdra csökkent. A kormány szerint ez persze óriási siker, szinte a Kánaán megtestesítője. A legjelentősebb változás, hogy azóta a kormány önállóan, a szakmai szervezetek véleménye nélkül hozza meg döntéseit. A döntési folyamatokban hiányzik a konzisztencia, és olyan szervezetek is jelentős támogatásokban részesülnek, amelyeknek semmi közük a színház világához. Az egyetlen következetes dolog, ami minden évben megmutatkozik, az az, hogy mennyire kifizetődő jó kapcsolatot ápolni a kormánnyal és/vagy Vidnyánszky Attilával. De 2025-ben ez már senkit sem fog meglepni. Talán a forintban is kifejezhető igazság a gránitszilárdságú Alaptörvény következő módosításába is belekerül majd.

Idén a Kulturális és Innovációs Minisztérium úgy hozta nyilvánosságra a döntési listát, hogy abból gondosan eltávolították azokat a szervezeteket, akiknek nulla forintot ítélt meg az a grémium, amelynek a minisztérium a szakmai szervezetek sokszori és állandó kérése ellenére sem hajlandó nyilvánosságra hozni a névsorát. Ügyes húzás: ha az ember átfutja a korábbi 90 oldal helyett a nullázott szervezetek nélkül már csak 30 oldalas dokumentumot, egész sokszínű a lista, sőt pusztán a támogatottak felsorolására még azt sem lehet mondani, hogy feltétel lenne a kormányhűség. Kapott például 200 millió forintot az a Zikkurat Színpadi Ügynökség, amely korábban sokszor együttműködött Alföldi Róberttel, de olyan színház is, amelynek előadásában ereszcsatornákkal vicceltek.

A Független Előadó-művészeti Szövetség arra kérte tagjait, hogy tájékoztassák őket arról, mennyi támogatásra pályáztak az idei évben, és ebből mennyit tudtak eddig megkapni. A nyári szabadságolások miatt a gyűjtés még nem zárult le, de az eddig összegyűjtött információk már most is sokat mondanak a helyzetről, különösen a hivatalos listából hiányzó adatok tükrében. Az eddigi eredmények alapján...

Azaz a független színházak által igényelt összeg mindössze 2 százalékát ítélték meg. A többire jellemzően ezt felelte a névtelen grémium, amely sosem volt hajlandó közölni, milyen szempontok alapján remélheti valaki a túlélését jelentő milliókat:

Jelen pályázat most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció a bírálóbizottságok megítélése szerint szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.

Az alábbi üzenet után még inkább lenyűgözően cseng, amit a gyógyszerészből kulturális miniszterré avanzsált politikai szereplő mondott a sikerpropaganda keretein belül az összegekről: "Kulturális szervezeteink, előadó-művészetünk és a teljes magyar kultúra számára az európai uniós támogatások dupláját biztosítjuk. Ennek a támogatásnak köszönhetően a magyar színházszerető közönség gazdag élményekkel gazdagodhat, hiszen ez a forrás lehetőséget ad számunkra, hogy őket támogassuk." Az öröm fokozásának módját pedig Fülöp Péter, a Vidnyánszky Attila által politikai alapokon létrehozott jobboldali Magyar Teátrumi Társaság ügyvezető titkára szemléltette. Ő kijelentette: "Ez a támogatás lehetőséget teremt arra, hogy ne csupán a kőszínházakat, hanem a független színházakat is kiemelten támogassa a magyar kormány."

A független színházak számára nyújtott támogatás drámai fordulatot vett, amikor a színházművészet iránt elkötelezett magyar kormány úgy döntött, hogy az amúgy is csekély, lélegeztetőgépként funkcionáló, néhány százmilliós normatív támogatás összegét indoklás nélkül 41 százalékkal megkurtítja. Ez a lépés mély nyomot hagyott a függetlenek közösségében, hiszen a támogatás csökkentése komoly hatással van a színházak működésére és kreatív tevékenységük fenntartására.

Az, hogy a kormány jó ideje már a látszatra sem ügyel, és már annyit sem ad a Fidesznek hűségesküt tenni nem hajlandó függetleneknek, amennyire legalább mutogatni lehetne, hogy igenis van itt támogatás, nem az egyetlen probléma a mostani támogatási listával - bár az, hogy a magyar kultúrát és ezzel Magyarország művészetének megítélését a leginkább támogató társulatok vagy megszűnnek, vagy éhbérért dolgoznak, korántsem tekinthető elhanyagolhatónak.

Probléma mindemellett a döntések teljes koncepciótlansága is. A kormány - természetesen - azt is sikerként tálalja, hogy a bábszínházakat is ugyanebből a kalapból támogatják, ahogy innen kap a táncművészet és a népművelés is. De ez valójában azt jelenti: ennyivel is kevesebb jut arra, amire ezt az összeget (pontosabban ennek a hatszorosát) eredetileg szánták. Azaz nincs arról szó, hogy ebből a hatmilliárd forintból feltétlenül arra méltatlan szervezeteket támogatnának (bár ilyen is van, erről később).

A lista tartalmazza a következő eseményeket: a Hobo 80. évfordulós turnéjára 15 millió forintot biztosítottak, míg a Moby Dick zenekar 45 éves jubileumi koncertjére 8 millió forintot különítettek el. Radics Gigi adventi fellépése 10 millió forint támogatást kapott, és Rudán Joe ünnepi koncertjére a minisztérium 2 millió forintot ítélt meg.

Megérthetetlen, hogy miért éppen ebből a keretből részesednek azok a kőszínházak is, amelyek a jelenlegi magyar kulturális tájhoz képest viszonylag jónak számítanak, és évente több százmilliós, akár milliárdos támogatásból működnek. Ezek a kőszínházak Zalaegerszegtől Budapesten át Nyíregyházáig összesen 1,2 milliárd forintot kapnak ebből a keretből, ami azt jelenti, hogy a teljes rendelkezésre álló összeg 20 százalékát azonnal elvonják. Ráadásul a kiemelt státussal rendelkező, így a nemzeti színházi elismerést elnyerő intézmények is jelentős támogatásban részesülnek: számukra 375 millió forintot különítettek el az említett 1,2 milliárdból.

Nehezen érthető, miért éppen ebből a keretből részesülnek támogatásban a művészeti egyetemek is, hiszen ők is kaptak 200 millió forintot az oktatási tárcán felül. A kormány vagy a minisztérium azonban nem indokolta meg semmilyen területen, hogy miért van szükség erre a támogatásra, így például a határon túli magyar színházak esetében sem hangzott el magyarázat, pedig számukra csaknem 400 millió forintot ítéltek oda 65 nyertes pályázat révén. Ez a három kategória a támogatások egyharmadát teszi ki.

Vannak aztán az olyan támogatások is, amelyek a körülmények ismerete nélkül egyébként indokoltnak és érthetőnek tűnnek - csak ne gondoljunk bele, vajon tényleg megalapozottabb szakmai koncepciót képviselnek-e, mint például Pintér Béla új előadása. Ilyen a kápolnásnyéki Csajághy Laura Szabadtéri Színpad parkoló- és közlekedőfelújítására megítélt 10 millió forint is. Kétségkívül fontos, hogy minden szabadtéri színpadot remekül meg lehessen közelíteni, de ha Pintér Béla drámáiból rakják össze hozzá a kockaköveket, máris kevésbé esik jól a parkolás. (Erről természetesen nem a színház, hanem a minisztérium tehet. A kápolnásnyéki színház kapott egyébként további 7,2 milliót is eszközbeszerzésre.)

A már megszokott hűbéri támogatások között említést érdemel a kaposvári színház büféjét működtető KAP Kulturális és Gasztronómiai Kft. Ez a vállalkozás nem csupán a helyi kultúra támogatásában játszik fontos szerepet, hanem a gasztronómiai élmények gazdagításával is hozzájárul a színházi élmény teljességéhez.

A vállalat szoros kapcsolatban áll Orbán Andrással. Orbán András 2010 márciusától 2013 januárjáig az Elios Zrt. résztulajdonosa volt, amely cég Tiborcz István érdekeltségéhez tartozott. Az Elios Zrt. ügyei a csalások ellen küzdő EU-s hivatala, az OLAF figyelmét is felkeltették, amint azt az Átlátszó korábban megírta. Ezen kívül a Szabad Európa megjegyzi, hogy Orbán András egy gimnáziumban tanult, ahol a miniszterelnök sógora is diák volt.

A Civilút Nonprofit Kft. pályázati sikerei, amelyek során összesen 18,3 millió forintot nyertek el, igencsak megosztó véleményeket váltanak ki, különösen figyelembe véve, hogy a cég vezetője nem más, mint a botrányairól ismert Vári Attila. Vári 2018 és 2022 között állt a Magyar Vízilabda-szövetség élén, és éppen ebben az időszakban kezdődtek a hűtlen kezelés gyanújával kapcsolatos nyomozások a Nemzeti Nyomozó Iroda részéről. Az átfogó vizsgálat megállapította, hogy a szövetség Vári irányítása alatt átláthatatlan módon, gyakorlatilag fék nélkül költötte el a pénzeszközeit, ami közel félmilliárd forintos deficithez vezetett. Mindezek után felmerül a kérdés, hogy vajon a Civilút pályázati tervei valóban olyan szakmai alapokon nyugszanak, mint ahogyan azt a döntéshozók elő szeretnék adni, vagy csupán a véletlen műve, hogy a magyar független színházak pályázati anyagainak 98 százaléka mellett ők kaptak lehetőséget?

A jobboldali hatalmi figurákhoz köthető előadó-művészeti csoportok gyakran kerülnek reflektorfénybe, de nem mindegyikük munkássága kap akkora figyelmet, mint a Fiatal Alkotók a Művészetért Egyesületé. Eme egyesület legszembetűnőbb tevékenysége a kormány által átvett Színház- és Filmművészeti Egyetemmel való együttműködésük. Érdekes módon a szervezet vezetői, Kis Domonkos Márk és Bakos-Kiss Gábor, szoros kapcsolatban állnak Vidnyánszky Attilával, aki a jobboldali kultúrpolitika egyik meghatározó alakja. Az egyesület nemrégiben három pályázaton összesen 30 millió forintot nyert el, ami tovább növeli láthatóságukat a művészeti életben.

A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány, amely L. Simon László fideszes politikushoz köthető, 9 millió forintnyi támogatásban részesült. Ezen kívül, a személyesen Vidnyánszky Attilához kapcsolódó intézmények – mint a Nemzeti Színház, a beregszászi színház, és a Vidnyánszky által életre hívott Déryné program – összesen 112 millió forintos többlettámogatást kaptak, amelyek a különböző pályázatokon elnyert összegeken felüliek. A kormánnyal hosszú ideje jó viszonyt ápoló Bozsik Yvette négy pályázaton összesen 34 millió forintot nyert. Ezen kívül a kommersz színházak, amelyek gagyi vígjátékokat mutatnak be, valamint a hazafias tematikájú, szakmai szempontból meglehetősen gyenge társulatok is jelentős támogatásokban részesülnek, holott a névtelen szakmai grémium szerint a Jurányi és az Apertúra sokkal inkább megérdemelné a támogatást.

Az idei támogatási lista – amely, ne legyen kétségünk, valószínűleg nem fog eltérni a korábbiaktól, amíg a Fidesz marad a hatalomban – világosan tükrözi, hogy a kormány valóban rendkívül nagylelkűen finanszírozza a kultúra területeit. Ezzel kapcsolatban nem merülhet fel kétség.