A korai pénzeső arra utal, hogy a Fidesz támogatottsága "különleges értékeket" tükröz.

Mekkora lehetősége van Magyar Péternek a pénzeső kihívásával szemben? Beszélgetés Szabó Andreával.

Óriási pénzesőt és jelentősebb támadást jelentett be Orbán Viktor az évértékelőn. Pánikolnak?

Az utóbbi napok bejelentései nem a pánik jeleit mutatják, hanem inkább azt sugallják, hogy az intézkedéseket már hetek óta gondosan előkészítették.

Október és november táján a Fidesz és Orbán Viktor egyfajta fásultságot mutattak, de a legutóbbi szombaton mintha újra felébredtek volna. Úgy tűnik, érzik, hogy a hajó kormányrudja ismét a kezükben van, és a háttérben ott áll Donald Trump, a legnagyobb szövetségesük ebben a politikai játszmában.

Korábban többször nyilatkoztam, hogy hibát követ el az a politikai szereplő, aki leírja a Fideszt és a mögötte lévő apparátust, illetve adott esetben magát a miniszterelnököt. A rendszer rendelkezik innovatív képességekkel. Amikor azt gondoljuk, itt már nem lesz semmi, akkor is elő tudnak állni valamivel.

Várható volt, hogy jönnek majd a lakosság közérzetét javító intézkedések, de arra számítottam, hogy csak fél évvel később, 2021-hez hasonlóan, szeptemberben jelentik be a terveket.

Nem volt "nagy visszapattanás" meg repülőrajt, mint ahogy ígérték. Ezért hozták előre a bejelentést: hiába él csak ősztől az első jelentős intézkedés - a háromgyerekes anyák szja-mentessége -, a társadalmi közhangulat javítása érdekében már most elő kellett állni vele.

Orbán Viktor a parlamenti ülésszak során bejelentette, hogy a kétgyerekes anyák számára késlekedni fog az szja-mentesség bevezetése. A tervek szerint 2024. január 1-jétől csupán a 40 év alattiak élvezhetik ezt a kedvezményt, míg a következő években fokozatosan, éves ütemezésben kerülnek be a mentesség alá a 40-50, 50-60, valamint a 60 év feletti korosztályok is.

A jelenlegi pénzosztási rendszer sokkal célzottabbnak mutatkozik, mint a 2021/2022-es időszakban, és ami különösen figyelemre méltó, hogy a női szavazók képezik a fő célcsoportot.

Ez a Fidesz részéről egy jól megfontolt és rendkívül célzott kommunikációs stratégia. Orbán a múlt pénteki rádióinterjújában hangsúlyozta, hogy a nők a családi költségvetések kulcsszereplői, ők azok, akik meghatározzák, mennyit költenek a háztartások. Valójában most a női szereplőkön keresztül próbálja serkenteni a gazdasági aktivitást.

Tényleg sok pénzről lehet szó, egy közepes jövedelmű háztartás esetén akár havi 80-100 ezer forint pluszt is jelenthet úgy, hogy közben a bérek egyébként nem változnak. A csed és a gyed adómentessé tételével, valamint a nyugdíjasok áfavisszatérítésével együtt - ami inkább a városi nyugdíjasoknak szólhat - a kormány tulajdonképpen három generációnyi nőt céloz meg.

A személyi jövedelemadó (szja) mentesség nem csupán gazdasági szempontból jelentős, hanem a gyermekvállalás ösztönzésében is hatékony eszköz lehet. A Fidesz ezzel a lépéssel különösen a 40 év alatti nőket célozza meg, akik közvetlenül érintettek az intézkedésben. Ez a támogatás arra ösztönözheti őket, hogy a második gyermekük születését viszonylag gyorsan megvalósítsák, így a tervezett, de eddig elhalasztott gyermek érkezése hamarabb megtörténhet, ami jelentős pozitív hatással bírhat a családok életére.

Az őszinte vélemények mindig fontosak, és Magyar Péter nézeteivel alapvetően egyetértek. Azonban számomra a legelsődlegesebb az, hogy gondoskodjak a családomról. És éppen ez a "de" az, ami igazán meghatározza a helyzetet. Úgy érzem, ez a lényeg, ami mindent áthat.

Az a határ, amikor megjelenik a "de...", szavakkal kifejezhető összegben is meghatározható.

Erre vonatkozóan nincsenek konkrét kutatási eredmények, így csupán a saját megérzéseimre támaszkodom. Véleményem szerint egy család esetében a havi 100 ezer forint plusz jövedelem már egy olyan lélektani határt képviselhet, amely jelentős változást hozhat a mindennapi életükben.

A kutatások szerint Magyar Péternek a fiatalok körében nagyobb a támogatottsága. Összefügghet ezzel az, hogy a kormány a kétgyerekesek közül első körben a 40 alatti nőket célozza?

A szöveg üteme nem véletlenszerű, és talán a legmeghatározóbb tényező az, hogy a szóban forgó személyek még szülőképes életkorban vannak. A kormány számára kiemelten fontos a gyermekvállalás előmozdítása, hiszen így azt kommunikálhatják, hogy családpolitikájuk sikeres. Ideológiai szempontból ez a rendszer egyik alapkövét képezi, és erkölcsi hitelük is abból ered, hogy "bár sok mindenre van panaszunk, a családpolitika legalább rendben van".

A demográfiai statisztikák nem ezt az eredményt mutatják.

Teljesen egyetértek. A 2010-es évek közepén bevezetett intézkedések hatása mára már elvesztette intenzitását, így új megoldásokra van szükség. A Fidesz korabeli sikere abban rejlett, hogy a gazdaság dinamikusan fejlődött, a családok anyagi helyzete javult, és a születésszám is emelkedett. Azonban a Covid-járvány után ez a tendencia megfordult, és jelenleg ismét ott tartunk, ahol a 2010-es évek elején.

Úgy is fogalmazhatunk, hogy rendszerlegitimációs probléma alakult ki: nincs gazdasági növekedés, nincs társadalmi támogatottság, és a vállalt gyermekek száma is visszaesett. Mintha a társadalom ezen hosszú távú döntés elhalasztásával egyben megvonta volna a rendszertől a társadalmi legitimációt, és a beígért intézkedéssel ezt próbálja visszafordítani a kormány. A céljuk az lehet, hogy egy ideig újra sok gyerek szülessen, újra felpörögjön a gazdaság, és a kormány kapja vissza azt az erkölcsi támogatást, amit 2024-ben elvesztett a kegyelmi botrány miatt.

Lényeges kiemelni, hogy az szja-mentesség bevezetése nemhogy csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg, fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget. Azok, akik jobb anyagi körülmények között élnek, arányosan nagyobb előnyöket élveznek, míg a hátrányos helyzetűek számára az adókedvezmények csupán felszínes támogatást nyújtanak, valódi segítség nélkül.

Azt állította, hogy a kormány rendelkezik innovatív képességekkel, de vajon mi teszi valóban innovatívvá a jelenlegi intézkedéseiket? Úgy tűnik, hogy ugyanazokat a régi módszereket alkalmazzák: folyamatosan pénzt pumpálnak a rendszerbe, miközben folyamatosan új ellenségeket kreálnak.

Az az innováció, hogy teljes és egész életre szóló személyijövedelemadó-mentességet kap egy nagy társadalmi réteg. Ennek még nem érzékeljük a valós költségvetési következményeit, szóval lehet, hogy az egészet vissza kell vonni 3-5 éven belül, mert akkora lyukat fog ütni a költségvetésen. De az adópolitika családpolitikába építése fontos eredménye lehet az Orbán-rezsimnek.

A döntés azonban előre meghatározza a későbbi kormányok mozgásterét, olyasmit vállal, amelynek terhei nemcsak 2026-ban fognak érvényesülni, hanem hosszú távon is komoly dilemma elé állítják az akkori kormányokat.

Vizsgáljuk meg a fenyegetéseket: a klasszikus ellenség Brüsszel, míg az új kihívás az összes olyan szervezet, amely amerikai pályázati forrásokhoz jutott. Ez szinte az egész független sajtót magában foglalja. Milyen célokat követhet ezzel a Fidesz és a kormány?

Arra, hogy Donald Trump, Elon Musk illetve a szélsőjobboldal támogatja a kezdeményezéseit, és kialakulhat egy természetes együttműködés az amerikai hatalom, a magyar- illetve a nyugat-európai szélsőjobboldali radikális pártok között.

Ezzel a lépéssel Orbán lehetőséget kap arra, hogy demonstrálja nemzetközi kapcsolatai szilárdságát, miközben megszabadul azoktól a sajtóorgánumoktól és politikai riválisoktól, akik saját értelmezésükkel "borsot törtek" a szemébe. Nem lenne meglepő, ha előzetes egyeztetések történtek volna az amerikai féllel, és a támogatások felülvizsgálatára küldött kormánybiztos nem egy üres, ismeretlen helyzetbe érkezne.

Amikor egy hatalom ezen az úton elindul, az megállíthatatlannak tűnik; könnyedén belefuthatunk egy autoriter irányításba, anélkül, hogy a rendszer tudomást venne róla. A folyamat olyan gyorsan zajlik, hogy a demokratikus keretek már régen mögöttünk maradnak, mielőtt észlelnénk a változást.

Az olyan intenzív és provokatív kifejezések alkalmazása, mint például "mindenkit alávetünk ellenőrzésnek" vagy "kitiltunk" állampolgárokat az országból, könnyedén átlépheti az alkotmányos keretek határait.

Nem tudhatjuk, mi vár ránk a jövőben; talán csupán üres szavak, de egy dolog biztos: a szavaknak önálló hatalmuk van. Jelen pillanatban egy szóbeli beavatkozást tapasztalunk, amely nem a gazdasági, hanem a politikai szférában zajlik.