A jegybank elvégezte a számításokat, hogy megállapítsa, milyen hatással bírnak Nagy Márton árkorlátozásai a gazdaságra.

Idén a legoptimistább forgatókönyv szerint is csupán 0,8 százalékponttal csökkenthetik az inflációt a kormány által bevezetett árkorlátozások. Azonban minél tovább tartják érvényben ezeket a korlátozásokat, annál kisebb lesz a kedvező hatásuk. A kormányzati intézkedések kivezetése után viszont valószínűleg ugrásszerűen megemelkedik a pénzromlás üteme. Ráadásul hiába reménykedett Nagy Márton az árverseny fellendülésében, a drogériákra vonatkozó korlátozások a háztartási cikkeket forgalmazó egyéb boltokat is hidegen hagyták.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb Inflációs jelentésében részletesen foglalkozott a "kormányzati intézkedések" inflációra gyakorolt hatásaival. Külön figyelmet kapott a kormány által bevezetett és meghosszabbított árplafonok, amelyek az élelmiszerek és háztartási cikkek árait célozzák meg. Ezen kívül a jelentés kitér a vállalkozások "önkéntes" árkorlátozásaira is, amelyek a bankok, telekommunikációs szolgáltatók, lakásbiztosítók és gyógyszeripar szereplőit érintik.

A jegybank elemzései alapján a fent említett tényezők...

Idén az infláció csökkentése terén várhatóan mindössze 0,8 százalékos mérséklésre számíthatunk éves szinten.

Feltételezve, hogy ez a legjobb megoldás, a hatás mértéke csökkenhet, ha a kereskedők keresztárazással vagy az akciók mérséklésével igyekeznek enyhíteni a veszteségeiket.

A keresztárazások kapcsán a jegybank megállapította, hogy a kereskedők eddig nem igazán használták ki ezt a lehetőséget. Más szavakkal, nem figyelhető meg szokatlan, a megszokott trendektől eltérő áremelés az árréstopok hatálya alá nem tartozó termékek esetében. Ugyanakkor az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy az árréstopok meghosszabbítása valójában csökkentheti az intézkedés hatékonyságát, mivel...

Ahogy a kereskedők folyamatosan kénytelenek elviselni a veszteségeket, negyedévenként 50-60 milliárd forint nagyságrendben, egyre inkább valószínű, hogy ezt a terhet - más termékek árazásán keresztül - a fogyasztókra fogják áthárítani.

Ami az akciós tevékenységeket illeti, az árrésstopolt termékek esetében a kedvezmények száma és nagysága csökkent. Ezzel szemben a korlátozás alá nem eső termékeknél nem tapasztaltak hasonló tendenciát.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a háztartási cikkek drogériákra vonatkozó árréskorlátozás kapcsán kifejtette, hogy várakozása szerint a drogériák árcsökkentései más kereskedelmi egységekben is érezhetőek lesznek, mivel az árverseny hatására az érintett termékek ára csökkenni fog. Azonban a jegybank által végzett adatgyűjtés alapján ez a prognózis nem igazolódott be.

A háztartási termékek ára, amelyeket nem drogériákban értékesítenek, csak mérsékelten, mindössze 2,1 százalékkal csökkent.

Miközben a drogérialáncokban az érintett termékek esetében átlagosan 23,1%-os árcsökkenést tapasztaltak.

Az elemzés alapján megállapítható, hogy az árkorlátozások hozzájárulnak az idei infláció mérsékléséhez, még ha csupán minimális mértékben is, és a hatásuk pontos mértéke is kétséges. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ennek a megoldásnak van egy ára: az intézkedések eltörlése a következő évek inflációját hasonló mértékben növelheti.

A bázishatás következtében az intézkedések révén az idei árszint csökkenése várható, ami azt jelenti, hogy a következő években a viszonyítási alapként szolgáló alacsonyabb szinthez képest az áremelkedés üteme magasabb lehet.

A kivezetéskor az intézkedések előtti árszint visszaállítása már önmagában is inflációt emelő hatásként jelenik meg, aminek mértéke közelítőleg megegyezik az idei évi dezinflációs hatással

- írják az elemzésben.

A jelek szerint az árkorlátozások kedvezően hatnak a pénzromlással kapcsolatos várakozásokra, azok ugyanis valamelyest mérséklődtek. De mivel az árkorlátozások inflációmérséklő hatása csak átmeneti, az inflációs várakozásokra gyakorolt hatás is csak korlátozott lehet.

Az árkorlátozásokkal kapcsolatos elemzések és megfontolások nyilvánvalóan hatással voltak a jegybank inflációs előrejelzésének módosítására. Az idei évre vonatkozóan az előrejelzések szerint a várható éves inflációs ütem kicsit alacsonyabb lesz, mint amit márciusban becsültek: 4,8 százalék helyett most 4,7 százalékot várnak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy 2025 folyamán az infláció a tolerálható sáv (2-4 százalék) fölött marad majd.

A jövő évre azonban a korábban vártnál magasabb inflációt várnak: éves átlagban 3,4 százalék helyett 3,7 százalékot. A dezinflációs folyamat ráadásul lassabbnak ígérkezik, az infláció 2026 elején 4 százalék alá csökkenhet, azonban csak 2027 elején mérséklődhet a 3 százalékos jegybanki célra.

Felmerül a kérdés, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök vajon figyelembe veszi-e a jegybanki kritikát. Az elemzés ugyan nem foglal egyértelmű állást az intézkedések helyességéről, azonban a levont következtetések szinte elkerülhetetlenül kritikaként értelmezhetők.

Ez szinte elképzelhetetlen. A jegybank előtt számos alapos elemzés és érintett érdekképviselet hívta fel a figyelmet a problémákra – olyanokra is, amelyek messze túlmutatnak az inflációs hatásokon, és amelyekkel a jegybank nem foglalkozott. Ráadásul a kormány már túlesett néhány árkorlátozással kapcsolatos kudarcélményen; sem az üzemanyagok, sem az élelmiszerárak befagyasztása nem bizonyult sikeres kezdeményezésnek.

2026-ban országgyűlési választásokra készülhetünk, ami valószínűvé teszi, hogy a kormány nem fogja könnyedén feladni az árkorlátozások politikáját. Sokkal inkább valószínű, hogy a meglévő intézkedéseket nemcsak meghosszabbítják, hanem szélesebb körben is alkalmazzák. Ahogy azt a jegybank is hangsúlyozta, ez a megközelítés végső soron a korábban tapasztalt kedvező hatások eltűnéséhez vezethet.