A facsonkolás nem csupán barbár tett - ennek számos oka és célja van, amiért a fák visszavágása szükséges. A természet védelme és a fenntarthatóság érdekében végzett ilyen beavatkozások sok esetben elengedhetetlenek.

A lakók kifejezik aggodalmukat a munkálatok drasztikus jellegével kapcsolatban.

Budapest XI. kerületében sokakat meglepett és felháborított, hogy a forró nyári napok közepén drasztikus faápolási munkálatok kezdődtek: hatalmas ágakat daráltak le, a lombkoronák eltűntek, és számos fán csupán égbe nyúló csonkok maradtak. Az újbudai lakók közül többen is kifejezték elégedetlenségüket, említve a madárfészkek elvesztését, a hirtelen eltűnő árnyékot és az "érthetetlen" pusztítást, amelyre a Telex is felhívta a figyelmet.

A valóság gyakran eltér a külső megjelenéstől. A kerület vezetősége sajtótájékoztatót szervezett egy terepbejárás keretében, ahol részletesen ismertették a látványos fejlesztések mögött húzódó okokat és terveket.

Ezek a fák, bár külsőleg még üde és életerős benyomást keltenek, valójában több évtizedes öregedés jeleit mutatják. Belső állapotuk korhadásról és sérülésekről mesél, ami aggasztóan befolyásolja a stabilitásukat. Szakértői elemzések alapján sokuk már nem nyújt megfelelő biztonságot, és bármikor történhet baleset, amikor ágak törhetnek le, esetleg emberekre vagy gépjárművekre zúdulva.

A faápolási feladatok megkezdése előtt elengedhetetlen, hogy szakmai értékelés és favizsgálati adatlap készüljön. Ez a dokumentum részletesen bemutatja a fa egészségi állapotát, fajtáját, statikai tulajdonságait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket az adott helyzet megoldása érdekében szükséges végrehajtani.

Sok esetben nem a kivágás, hanem az úgynevezett koronakönnyítés történik, vagyis a fa ágállományának visszavágása. Ez különösen akkor fontos, ha a fa gyökérrendszere sérült - például korábbi közműépítések miatt -, mert ilyenkor felborul a gyökér és a lombkorona egyensúlya. A fák így instabillá válhatnak, és a korona részleges eltávolítása segíti őket abban, hogy tovább éljenek.

A beavatkozás után a fák gyakran kopasznak tűnnek, de ez nem a végét, hanem épp a regenerálódás kezdetét jelenti: az úgynevezett "szívóhajtások" már heteken belül megjelennek, és hamarosan újra zöldellő lombot hoznak.

A lakók aggodalmát az is növelte, hogy több fán is fészkek bukkantak fel. A szakértők tájékoztatása szerint a vizsgálatok során kiemelt figyelmet szentelnek ezeknek a fészkeknek: amennyiben lakott fészekben tojás vagy fióka található, az adott ágat nem vágják le, amíg a fiatal madarak ki nem repülnek. Ezzel biztosítják, hogy a madarak védett környezetben fejlődhessenek.

Sokan aggályukat fejezték ki amiatt, hogy a munkálatok a nyár közepén zajlanak. Valóban, ideális körülmények között ezek a tevékenységek még a rügyfakadás előtt, kora tavasszal valósulnának meg. Azonban a helyszíni körülmények sok esetben nem teszik ezt lehetővé. A villamosvonal mentén, ahol a felsővezetékek között fák nőttek, a munkálatok csak villamosleállítás mellett végezhetők el – ami hosszú előkészítést igényel, és csak korlátozott időre kaphatunk engedélyt. Más helyeken pedig a munkákat a hétvégére időzítik, hogy a környék irodaházaiban dolgozók ne szenvedjenek hátrányt a napi ingázás során.