A Bizottság jelenleg azt elemzi, hogy a magyar Pride-törvény összhangban áll-e az uniós jogszabályokkal.
Az Európai Bizottság jelenleg azt elemzi, hogy Magyarország Pride-törvénye összhangban van-e az unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályaival, különös figyelmet fordítva arra, hogy a törvény lehetővé teszi-e arcfelismerő technológia alkalmazását a Pride felvonuláson részt vevők azonosítására - nyilatkozta Thomas Regnier, a bizottság szóvivője a Politiconak.
A Pride rendezvények betiltását lehetővé tevő jogszabály értelmében a rendőrség biometrikus kamerák alkalmazásával azonosíthatja azokat a résztvevőket, akik olyan eseményeken vesznek részt, amelyek ellentmondanak a "gyermekvédelminek" titulált törvénynek.
Az EB vizsgálata újabb fejezetet nyit Brüsszel és Orbán Viktor kormánya közötti feszültségek sorában. Ez egyben az unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásának első komoly tesztje is, amelynek célja a technológia visszaélésszerű alkalmazásának megakadályozása.
A Bizottságnak több szempontot is figyelembe kell vennie a magyar Pride-törvény kapcsán, különösen azt, hogy az arcfelismerés folyamata valós időben zajlik-e. Ez a kérdés kulcsfontosságú, hiszen ha igen, akkor az újonnan bevezetett mesterséges intelligencia szabályozások megsértését vonhatja maga után.
Az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozása 35 millió euróig, jelenlegi árfolyamon több mint 14,2 milliárd forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki jogsértés esetén. Fontos megjegyezni, hogy a bírság kiszabásához szükséges hatóságokat a tagállamoknak kell kijelölniük.
A lapnak nyilatkozva a magyar kormány egyik képviselője kijelentette, hogy véleményük szerint a Pride-törvény teljes mértékben összhangban áll a magyar alaptörvénnyel, valamint az uniós jogszabályokkal.
