A "tűrni szükséges" vált a szakma jelmondatává - a felmérések szerint minden harmadik egészségügyi szakember küzd depresszióval.

A WHO legújabb európai jelentéséből kiderül, hogy az orvosi és ápolói hivatás képviselőinek 30-35 százaléka depressziós tünetekkel küzd. Megdöbbentő, hogy tíz szakember közül egy már az elmúlt év során öngyilkossági gondolatokkal is megküzdött. Ez a helyzet nem csupán a szakmát érintő kérdés, hanem komoly válságot jelez. Lelkes Viktória aneszteziológus szakasszisztens írása.

A legfrissebb statisztikák szerint minden harmadik európai egészségügyi dolgozó küzd a depresszióval. Ez a szám első ránézésre csupán egy száraz adat, ám a valóság ennél sokkal mélyebb és fájdalmasabb. Képzeljük el, hogy a kórházi osztályokon nem csupán betegeket ápolnak, hanem egy sor küzdelmet is magukkal hoznak: fáradtság, kimerültség, és a saját határok folyamatos átlépése. Magyarországon pedig a helyzet még aggasztóbb, ahol ezek a hősök gyakran maguk is segítségre szorulnak.

A WHO európai régiójának 2025-ös jelentése szerint a mentális betegségek, a kiégés és a szorongás ma az egyik legnagyobb veszély az egészségügyi ellátórendszerek fenntarthatóságára. A dokumentum címe is beszédes: Healing hands, hurting minds - gyógyító kezek, sebzett lelkek.

A jelentés alapján a régióban minden harmadik dolgozó küzd a depresszió jeleivel, különösen a fiatal női egészségügyi munkatársak vannak a legnagyobb veszélyben. Ez a kutatás nem csupán statisztikai adatokra épül, hanem rávilágít egy újabb, csendes járványra, amely azok életét sújtja, akiknek éppen az lenne a feladatuk, hogy másokat megmentsenek.

Ha a gyógyítók megbetegszenek, a rendszer is megbetegszik.

A WHO "Healing Hands, Hurting Minds" programja hangsúlyozza, hogy a mentális egészségválság nem csupán egyéni problémákhoz, hanem egész rendszerek összeomlásához is vezethet. Amikor azok, akik a gyógyítói szerepben vannak, maguk is szenvednek, az ellátás minősége és hatékonysága is csorbul.

Magyarországon ez a jelenség már hosszú évek óta folyamatosan zajlik.

Egy friss hazai kutatás rámutatott, hogy a szakdolgozók körében a középsúlyos vagy súlyos depresszióval küzdők aránya eléri a harmadot, míg a kiégés jelensége a munkavállalók 50-70 százalékát érinti. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara statisztikái szerint körülbelül 80 000 szakember hiányzik a hazai egészségügyi rendszerből. A megmaradt dolgozók gyakran több feladatot látnak el, mindezt ugyanazért a bérért, ami tovább növeli a munkahelyi stresszt és a feszültséget.

Itt már nem csupán a hivatástudatról beszélünk, hanem a létezésért folytatott küzdelemről. A túlélés nem engedi meg a gyengeség megnyilvánulását. A háttérben azonban napról napra egyre inkább nő a hiányérzet... és a kérdés egyre égetőbbé válik: mit tehetünk a változás érdekében?